Kockázatos folyamatok a gazdaságban

Sőt, a 2010-11-re elvárt költségvetési hiány formális teljesítése keretében kifejezetten kockázatos folyamatokat indított be, amelyek fájdalmas korrekciókat fognak követelni  áll az elemzésben. A gazdaságkutató legfrissebb elemzése szerint a gazdaságpolitika még rövid távon sem segíti érzékelhetően a növekedést és a munkahelyteremtést. Jelentős árfolyamkilengésekhez és kamatemelkedéshez vezet, ami növeli az adósok (a lakosság, a vállalkozások és az állam) terheit. A jogbiztonság gyengítése, a megtakarítások felélése, az általános befelé fordulás anakronisztikus, az európai tendenciáktól eltérő magyar modell irányába mutat.

Mindez előbb-utóbb fájdalmas, az egyébként szükségesnél jóval nagyobb korrekciókat tesz elkerülhetetlenné. A 2010-11. évi adócsökkentéseknek ugyanis 2012 utánra nincs fedezetük  elfogy a nyugdíjpénztári vagyon , aminek következtében romlik az ország pénzügyi megítélése, de már addig is gyengülő forintra, illetve a piaci kamatok emelkedésére kell számítani.

Az elemzők úgy vélik, az áremelkedés üteme várhatóan beragad négy százalék körül, de a kormány láthatóan a jelenleginél magasabb, 3,5 százalékos inflációs célt szeretne. A Monetáris Tanács új tagjainak kinevezését követően 2011 tavaszán esetleg az inflációs cél formális emelésére is sor kerülhet. Az infláció a tavalyi 4,8 százalék után 2011-ben 3,8 százalék körül alakul. Az euró árfolyama idén is a 2010-eshez hasonló, 276 forint lehet (jelentős ingadozásokkal), de ennek mértéke jelentősen függ a gazdaságpolitika hitelességétől, a folyamatok fenntarthatóságától.

A Monetáris Tanács (összetételétől függetlenül) feltehetőleg erőteljes kamatemelésről döntene, ha 290 forint fölé gyengülne az árfolyam, mivel e szint tartóssá válása a devizahitelesek körében a bankrendszer egészét is súlyosan érintő fizetési problémákat okozna. Az alapkamat idén hat százalék körülire emelkedhet, miközben az euró- és a dollárkamatok is emelkedésnek indulnak. Komolyabb pénzpiaci bizalmatlanság esetén ennél magasabb magyar jegybanki alapkamat valószínű, egy kedvező fogadtatású reformprogram esetén viszont maradhat a jelenlegi 5,75 százalék.

A folyó fizetési mérlegben 2011-ben a lassan növekedésnek induló belföldi felhasználás következtében egymilliárd euró deficit keletkezik. Ugyanakkor az EU-támogatások növekedése hatására a külső finanszírozás aktívuma lényegében változatlan marad, három milliárd euró lesz. A külső kereslet továbbra is az export dinamikus növekedését teszi lehetővé, de nem nyújt gyorsuló húzóerőt  feltételezik a kutatók.

A kormány adóintézkedéseinek nagyobb része (a különadók  különösen a bankrendszer esetében a foglalkoztatás költségeinek széles körű emelkedése) inkább rontja a növekedési esélyeket. Ezt csak részben kompenzálja a kvalifikált munkaerő bérköltségének csökkenése, a nyereségadó mérséklése a közepes és nagy cégek számára. A viszonylag gyenge forint főleg az import versenyképességének gyengülésén keresztül élénkíti a növekedést. (Ugyanakkor a fogyasztói keresletet és a bankok finanszírozási képességét rontja a magas hiteltörlesztés, illetve a romló hitelportfólió révén.)

A gazdaság két húzóágazata az ipar és az építőipar lesz. Átlagos időjárást feltételezve a mezőgazdasági termelés gyorsan nő. A kiskereskedelmi forgalom mintegy két százalékkal, a gépkocsiké ennél nagyobb mértékben növekszik. A bankok hitelezési aktivitása nem vagy alig bővül, ami az egész gazdaság  főleg a kkv-szektor  növekedési lehetőségeit visszafogja. A bankadó következtében ugyanis a hazai bankrendszer jövedelmezősége tartósan megszűnik, ami az anyabanki és piaci források más országokba való átcsoportosítását okozhatja. A foglalkoztatottak száma 2011-ben néhány tizedszázalékkal, lényegében a 2010. évi csökkenéssel azonos mértékben emelkedik. A GKI kutatói szerint a munkanélküliségi ráta 11,5 százalékról 2011-re 11 százalékra mérséklődik.