Korszerű utakat - Beszélgetés Molnár Csaba miniszterrel

Az Országgyűlés bizottságai megkezdték a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos előkészítő munka elindításáról szóló kormányjavaslat tárgyalását. A hírek szerint a gazdasági és informatikai bizottság egyhangúlag támogatta az ügyet. Ismerve egyes zöld szervezetek atomenergiával kapcsolatos ellenállását, mennyire tartják sima ügynek a javaslat elfogadását?

- Eddig semmilyen ellenállással nem találkoztunk. Azt gondolom, hogy Magyarországon az egy tévképzet, hogy erős ellenállás van az atomenergiával szemben. A közvélemény szerint a magyar lakosság talán az unió leginkább nukleárisenergia barát lakossága. 

A most lezárult felmérés szerint tavaly augusztusban is kifejezetten atomenergia párti volt a lakosság, de ez márciusra brutálisan nőtt. A megkérdezetteknek körülbelül 70 százaléka ért egyet azzal, hogy ilyen típusú energiát használunk Magyarországon, kétharmada pedig azzal is, hogy egy teljesen új blokkot építünk. 

A maradék egyharmad sem mind ellenzi az építést, hisz köztük vannak, akiknek nincs kialakult válaszuk, vagy éppen nem válaszolnak. Hasonlóan jó a kérdés politikai támogatottsága is. A gazdasági bizottság egyhangúlag, ellenszavazat és tartózkodás nélkül támogatta a javaslatot. 

Az ülésen négy-öt környezetvédelmi, illetve energiával foglalkozó szervezet egy közös szóvivőt állított, aki például a Greenpeace-t is képviseli. Huszonöt pontban foglalták össze a kifogásaikat, ami miatt szerintük ez rossz döntés, ezek mindegyik jogi érv volt, egyetlenegy környezetvédelmi sem volt közöttük.

- Anyagilag milyen horderejű lesz a mostani döntés?

- A Parlament előzetes elvi hozzájárulást adhat az előkészítő munkához. Ezután kell majd eldönteni, hogy egyáltalán milyen típusú erőmű legyen és mekkora kapacitásút akarunk. Mindenképpen a legmodernebbet, a harmadik generációsat szeretnénk, de ezen belül is eltérőek az árak. 

Pakson a jelenlegi négy blokk 2000 megawattos, egy 1000 megawattos kapacitás a mostani árak szerint 2,5-3 milliárd euróba kerül. Fontos tudni, hogy a magyar állam a költségvetéséből nem nagyon kíván a finanszírozásban részt venni. Ezt a Magyar Villamos Művek - ami egyébként állami cég - a maga forrásaiból kívánja finanszírozni, nem az adófizetők pénzéből.

- Mikor lesz, lehet a mostani döntések alapján működő erőmű?

- Abban bízunk, hogy a parlamenti döntés a tavaszi ülésszak alatt megszületik. Ha megvan, elindulhat az előkészítő munka, amit 5-6 évig tart, majd körülbelül ugyanennyi a konkrét építés időtartama is.

- Veszprém megyében, de az ország más vidékein is egyre rosszabb állapotban vannak az alsóbbrendű utak és a nem kiemelt főutak. Nem gondolnak-e arra, hogy a gyorsforgalmi utak és a kiemelt főutak fejlesztésére tervezett források egy részét át kellene csoportosítani erre a területre, hogy a jövőben is meg lehessen közelítenie a falvakat és egyes kisebb városokat?

- Hogy érti az átcsoportosítást, innen vegyünk el pénzt, hogy a másik helyre adjunk?

- Ha máshonnan tud szerezni, nem kell, de ha nem, akkor nem sok más lehetőséget látok.

- Nagyon nehéz leszakítani máshonnan a pénzt. Az európai uniós forrásoknál semmilyen átcsoportosítást nem tervezünk. Bármennyire is az idei minden idők legtakarékosabb költségvetése, az uniós forrásokhoz szükséges önrészt csorbítatlanul rendelkezésre szeretnénk állítani, hisz az unió csak így finanszíroz. 

Az idén márciustól 2010 legelejéig 1000 kilométer négy-öt számjegyű utat fogunk a átadni, gyakorlatban átvágjuk az avató szalagot. Ilyen soha korábban nem volt. Pontosan azért, mert eddig a regionális operatív programoknál a tervezési szakasz zajlott, és most jutottunk el a gyakorlati útépítéshez.

- A tervezett fejlesztések között Veszprém megyében 70-80 kilométernél többet sehogy sem tudok összeszámolni.

- Ha azt felszorozzuk a megyék számával, akkor megvan az ezer.

- Az valóban megvan, de én a Veszprém megyei 70-80 kilométeres fejlesztést az itteni több ezer kilométer úthoz mérem.

- Nyilvánvalóan olyan vállalást nem lehet tenni, hogy Magyarország minden útját uniós pénzből felújítjuk, mert ennyi pénze összesen sincs az uniónak.

- Az alsóbbrendű utakra fordítható pénzt azzal is növelhetnék, hogy máshol olcsóbb megoldásokat választanak. Például a 8-as főút litéri elágazójánál többszintű csomópontot terveznek, miközben körforgalommal olcsóbban meg lehetne oldani. Persze, nem lenne annyira jó, de működőképes, ahogy ezt a 8-as és 84-es főutak jánosházai kereszteződése évek óta bizonyítja. Ha szegényebbek vagyunk, spórolni kellene.

- Érdemes megnézni az ilyen típusú dolgokat, de van ennek egy határa, az pedig a maximális célként tételezett közlekedés biztonság.

- Hiába lesz ez biztonságos, ha máshol ellenkező helyzet alakul ki.

- A megépítésre tervezett utakat mindenképpen nagyon jóra szeretnénk csinálni. Nem az 1990-es, hanem a 2020-as évek színvonalán szeretnénk utakat építeni. Ha ilyennel lehet többletforrásokat szerezni, azt érdemes megvizsgálni konkrét ügyekben, de számomra az első mindig a biztonság.

(Fotó: Kőrösparti Beatrix)

A miniszter ígérte:

A 8-as számú főút: folyamatban van a márkói elkerülő megépítése, 2010-ben építés szintjén elindul a várpalotai elkerülő építése kétszer két sávon (19 milliárd); burkolat-megerősítési munkák Veszprém és Várpalota között 24 kilométeres, kétszer kétsávos szakaszon (19 milliárd); 2010-es indítással, 2012-es befejezéssel kétszer kétsávos, illetve kétszer egysávos megerősítés, építés Márkó és Ajka között 18 kilométeres szakaszon (13 milliárd); Ajka és a megye nyugati határa között közel 30 kilométeres szakaszon (15 milliárd). 2010-es építésindítással a 8-as és a 72-es főutak különszintű csomópontjának kialakítása (1,2 milliárd); a 82-es főút összekötése a 8-as főút és a 72-es főút kereszteződésével (3 milliárd). 2010 első felében induló kivitelezéssel a 71. számú főút (kenesei elkerülő) Balatonakarattya - M7 autópálya közötti szakaszának kiépítése. A beruházás tervezett befejezése 2011 vége (1,5 milliárd). A 83-as számú főút Győr-Pápa közötti szakaszának korszerűsítése 2011-2012-es munkakezdettel.