Még mindig sokan dolgoznak feketén

Tavaly a revizorok egész évben valamivel több mint 20 milliárd forint járulékkülönbözetet állapítottak meg, 2012 óta ez volt a legnagyobb összeg. Az eddigi adatok alapján várható, hogy a 2016. évi feltárás a tavalyit is meghaladja, tájékoztat a feketelista.hu. Az idén ellenőrzésenként átlagosan 823 000 forint adókülönbözetet állapítottak meg, kétszer akkora összeget (410 000), mint a múlt év azonos időszakában. Az elmúlt öt esztendő alatt (beleszámítva a 2016. év első kilenc hónapját is), az adóhatóság revizorai összesen 112 544 esetben ellenőrizték a kifizetéseket (juttatásokat) terhelő járulékok befizetését, és több mint 82 milliárd forint nettó járulékkülönbözetet tártak fel. A mulasztónak az elmaradt bevallás befizetésén kívül bírság kiszabásával is számolnia kell. Ennek összege elérheti a egymillió forintot.

Az adóhatóság – indokolt esetben – az adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiséget 12 nyilvántartási napra lezárhatja, illetve, üzlethelyiség nélkül végzett tevékenység esetén, üzletzárást helyettesítő bírságot állapít meg. Ennek összege magánszemély esetében 200 000 forint, egyéb adózónál pedig 500 000 forint.

Az adóellenőrök tapasztalatai szerint a vendéglátás, az építőipar és a mezőgazdaság cégeinél „felejtik" el leggyakrabban bejelenteni az alkalmazottat. Az adóhatóság a mezőgazdasági idénymunkákkal kapcsolatosan felhívja a figyelmet: elég ugyan, ha a felek csak szóban állapodnak meg, de a foglalkoztatást a munkáltatónak akkor is be kell jelentenie az adóhatóságnál. Az idénymunka után munkavállalóként napi 500 forint közterhet kell leróni.

A kimondottan foglalkoztatásra irányuló célzott ellenőrzések során az adóhatóság 2012 és 2016 első féléve között vizsgált esetek 42 százalékában (21 393 cégnél) tárt fel szabálytalanságot – összegzi a feketelista.hu. Az utóbbi időben sokat javított a helyzeten az online pénztárgépek kötelező alkalmazása. Elemzők szerint jórészt ennek köszönhető, hogy a „feketemunka" nemzetgazdaság teljesítményéhez viszonyított aránya a korábban becsült 30 százalékról napjainkra 20-22 százalékra csökkent. Ennek körülbelül a felét a feketén foglalkoztatás adja. Összességében tisztul, fehéredik a gazdaság.

A munkavállalókat feketén foglalkoztató vállalkozások jogtalanul jutnak versenyelőnyhöz. A bejelentés nélkül foglalkoztatott munkavállalót is hátrányok érik, hiszen ilyen esetben veszélybe kerülhet nyugdíjellátása, táppénz-jogosultsága, sőt akár hitelfelvételét is elutasíthatja a pénzintézet, mivel jövedelmét nem tudja hiteles forrásokkal igazolni. A törvény a bejelentést elmulasztót kizárja a közbeszerzési eljárásokból, és nem részesülhet költségvetési támogatásban.

Az adóhatóság nyilvánosságra hozott listája szerint az elmúlt öt évben (2016 utolsó negyedévét nem számítva) összesen 6303 cég került fel a „szégyentáblára". Olyanok, akik többször elmulasztották alkalmazottjaik bejelentését. A legtöbb feketén foglalkoztatót, 790-et ugyan Pest megyében leplezték le, ám a megye gazdasági súlyát figyelembe véve nem tartozik a „legfertőzöttebb" régiók közé. Annál inkább Borsod-Abaúj, ahol 357 cég ismételten „elfelejtette" bejelenteni az alkalmazottat. Az is megállapítható, hogy a listán szereplő cégek legtöbbje a gazdaságilag gyengébb megyékben működik. Veszprém megye a középmezőnyben található.

Budapesti cégek nevét és adatait, bejelentési kötelezettség többszöri elmulasztása miatt 1899 esetben tette ki a NAV a honlapjára. A vidéki városok közül debreceni és miskolci cégek neve szerepel a leggyakrabban a listán; 172-szer, illetve 170-szer. Veszprém ugyancsak középen található.