Miből lesz majd energiánk?

Az egyik ilyen cselekvési terv az erőművek építésére, működtetésére vonatkozik. Ezzel kapcsolatban szervez kétnapos fórumot a Magyar Energetikai Társaság (MET), a Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE), az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület (ETE) és a helyi önkormányzat.

Először a gazdaságpolitikai környezetet vázolták fel, több hatóság képviselőjének részvételével. Igen elgondolkodtató volt dr. Stróbl Alajos előadása, melyben hazai és európai erőművek körképét vázolta fel. Ha alaposan megnézzük, még ma is főként fosszilis energiahordozókat, azon belül is leginkább földgázt használnak földrészünkön az elektromos áram előállítására. Az atomenergia nagyságrendje öt-húsz százalék között mozog. Vannak szerencsésebb országok, amelyek jelentős szél- és vízenergiát használnak fel. Az Európai Unióban egyre nagyobb mértékben írják elő a megújuló energiák használatát. Több európai országban igen kedvező áron veszik át az energiaelosztó rendszerek a háztartásokban, kisebb-nagyobb üzemekben szélkerékkel vagy a mezőgazdasági tevékenység melléktermékeként megtermelt energiát.

Nálunk is felvetődött az atomerőmű fejlesztése, bővítése, és erre már konkrét tervek is készültek. Ugyanakkor sokan félnek a nukleáris energiától és felvetik, hogy a kiégett elemek is évszázadokig sugároznak. Dr. Stróbl Alajos szerint az utóbbi évtizedhez hasonlóan takarékoskodni is lehetne az energiával, ami feleslegessé is tehetné új erőművek építését.

A fórum pénteki napján először az erdőkben keletkező tűzifa erőművi felhasználásának lehetőségeit vizsgálják meg. Ezt az anyagot elsőként az ajkai erőműben használták,  ezúttal országos körképet vázolnak fel. Szóba kerül, hogy a jövőben várható energiaigényeket hány és mekkora kapacitású erőmű lesz képes optimálisan kielégíteni. Foglalkoznak az erőművek szén-dioxoid-kibocsátásával és csökkentésével. Külön előadást szentelnek a felsőfokú képzésnek.