Mit hoz az EU közös agrárpolitikája?

Folyamatban van az EU 2014-2020-as költségvetésének tervezése; igaz, a görög és az olasz események megmutatták: a válság napok alatt képes átírni a politikai naptárakat. Szerencsére a közös pénz, az euró szobra még szilárdan áll az Európai Parlament bejárata mellett, és a tagállamok vezetése illetve az 50 ezres létszámú brüsszeli adminisztráció azért küzd, hogy ez így is maradjon.

Ami ma biztosnak mondható: a 2014-től kezdődő hét éves költségvetési keret kisebb lesz, mint a jelenlegi. Az uniós diplomácia berkeiből származó hírek szerint a nettó befizető országok korábban sem túlzott szolidaritási vágya tovább csökken. Az eddigi álláspont szerint a két nagy támogatási rendszer, a kohéziós és az agrárpolitika közül a kohéziós költségvetést kurtítják meg jelentősebben. Az agrárium kisebb veszteségekre számíthat tehát a 2014-2020-as időszakban.

Ebbe az előkészítési folyamatba, azon belül elsősorban a KAP alakításába kapott betekintési lehetőséget magyar újságírók csoportja - így lapcsoportunk, a Pannon Lapok Társasága is - az Európai Parlament Tájékoztatási Irodájának jóvoltából, a magyarországi iroda brüsszeli újságíró szemináriumán.

- A 2014-2020-as agrárpolitikát két konyhában főzik. Az egyikben a költségvetési felülvizsgálat zajlik, ott a pénzügyminiszterek és a külügyminiszterek a szakácsok. Az ő főztjükből gazdálkodnak a másik konyhában az agrárminiszterek; azon munkálkodva, hogy ebből milyen fogyasztható agrárpolitikát lehet kihozni - hangzott el a folyamat hierarchiájáról egy háttérbeszélgetésen.

Pillanatnyilag úgy néz ki, hogy az EU évente mintegy 60 milliárd eurót fordít a következő időszakban az agrárpolitikára. Ez nagy összeg, viszont a teljes európai GDP-nek csupán fél százaléka. Az Európai Bizottság azt javasolja a tagországoknak, hogy az agrárpolitikára szánt pénzeket a 2013-as nominálértéken fagyasszák be, és azt folyósítsák 2014-2020 között. A közvetlen agrártámogatásokra 45 milliárd eurót, vidékfejlesztésre pedig 14 milliárdot szánnak.
A program során az Európai Parlament magyar képviselői közül Tabajdi Csaba adott részletes tájékoztatást arról, mire kell számítaniuk a magyar termelőknek a módosuló közös agrárpolitika alapján. Az EP-ben az S&D (Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége) képviselőcsoportjába tartozó politikus tagja az EP Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságának. Mint mondta, elég hatásos volt az eddigi agrárlobbi, mert az agrárpolitika a jelenlegi álláspont szerint körülbelül nyolc százalékot veszít csak mai pozíciójából. A képviselő a jelenlegi rendszer három fő torzulásáról beszélt. A támogatások tagországok közötti elosztásáról, az egyes mezőgazdasági ágazatok megkülönböztetéséről, és a birtoknagyság szerinti differenciálásról. A KAP-reform ezek között végrehajt bizonyos módosításokat, de nem mindenki megelégedésére.

- A gabonafélék, a cukor és a dohány termesztése például továbbra is dédelgetett gyermeknek számít majd, a sertés- és baromfitenyésztés abszolút árva, mivel lényegében nem kap támogatást. Ezt, a szektorok közötti igazságtalanságot sajnos a reform sem fogja alapvetően megváltoztatni. Magyarország számára óriási probléma, hogy a növénytermesztés és az állattenyésztés aránya a rendszerváltást követően amúgy is jelentősen megbillent az utóbbi kárára. Az EU közös agrárpolitikájának rendszere nemhogy segítené a korrekciót, még tovább mélyíti a különbségeket. A baromfitartást a stagnálás fogja jellemezni, a sertésállomány sajnos tovább fog hanyatlani. A vágómarha-ágazatban pozitívum, hogy termeléshez lehet majd kötni a támogatást, így a helyzete nem romlik. A tejtermelés és juhágazat működésében is stagnálás várható  említette a képviselő.

A birtoknagyság szerinti megkülönböztetésben nagyobb változás lesz, eddig egyébként a KAP a nagygazdaságokat preferálta. Azt, hogy a kisgazdaságoknak lesz-e külön lehetősége, nem tudni. Egyelőre ismeretlen, hogy kifizetések tekintetében mi lesz a mérethatár, de valószínűsíthető, hogy Magyarországon legalább 65 ezer kisgazdaság átalánytámogatást kap majd, hektáronként 500-1000 euró között. Ez nálunk a földterületek 3 százalékát teszi ki, a jogosultaknak pedig a harmadát. A korrekció másik eleme a támogatási plafon bevezetése, ennek értelmében az 1400 hektárnál nagyobb gazdaságok esetében kerül sor pénzek elvonására. A támogatások abszolút plafonja 300 ezer euró lesz, annál többet egyetlen gazdaság sem kaphat.

A tagországok támogatási borítékai között is igen nagyok a különbségek. A legalacsonyabb támogatottsági szint a balti államoké, Lettországé nem haladja meg a hektáronkénti 90 eurót, miközben az európai átlag 260 euró. Például a franciáké 280, a németeké 320, a görögöké 450. A magyar hektáronkénti támogatás megközelíti az európai átlagot.

A várható módosítás szerint azok az államok, amelyek esetében a támogatás az uniós átlag 90 százaléka alatt van, a jelenlegi fajlagos értékük és az átlag 90 százaléka közötti különbséget harmadával csökkenthetik. Hazánkra, mivel az uniós átlaghoz közeli a fajlagos támogatás, ez alig lesz hatással. A 2014-re várható 1,298 milliárd eurós nemzeti borítékunk legfeljebb 0,28 százalékkal csökken majd.