Megy a versenyfutás a szakmunkásokért

Minden túlzás nélkül állítható, a munkaerőhiány nem egyes ágazatok sajátossága, jóformán a teljes gazdaságra kihat. A közismert hiányszakmák, mint a mérnökök, az informatikusok vagy az orvosok mellett a jelenség már az úgynevezett kékgalléros munkakörökben is megjelent, mint a hegesztők, targoncások, esztergályosok, sőt a betanított munkások körében!

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) álláspontja szerint a krízisszerű munkaerőhiányt tovább nehezíti a közfoglalkoztatottak indokolatlanul magas száma, valamint az állam által fenntartott és túlduzzasztott bürokratikus rendszer, nyilatkozta megkeresésünkre Gazsi Attila, a VOSZ országos elnökhelyettese, a megyei szervezet elnöke.

Gazsi Attila: Több százezer jól képzett munkavállalót megfe-lelő átképzési programmal át kell irányítani az üzleti szférába Fotó: VOSZ

Lejárt lemez a szakmunkások kérdése, mely problémára az elmúlt tíz évben sem sikerült megnyugtató megoldást találni, az álláskereső oldalakon a legtöbb hirdetést is ez a terület generálja. Az okok között a kétkezi munkák vonzerejének csökkenése, a gimnáziumok felé tolódás, a szakképzés megkérdőjelezhető színvonala és a kivándorlás mind-mind előkerülnek.

A munkaerő-piaci helyzet tehát összességében komoly betegség tüneteit mutatja, ugyanakkor kezelhető. A megoldást több tényező együttes kezelése jelentheti. A folyamatos járulékcsökkentéssel megjelenő forrásokat bérfejlesztésre kell fordítani, és látványosan jobb munkafeltételek biztosításával itthon kell tartani a fiatalokat. A szakképzés nívóját az átgondolt oktatási rendszer kialakítása, a szakképzés számottevő támogatása és a kétkezi munka becsületének helyreállítása teremtheti meg.

A jelenlegi 220 ezer közfoglalkoztatott negyede mindenféle képzési program nélkül alkalmas a versenyszférában való elhelyezkedésre, csupán ösztönözni kellene az alacsony teljesítményintenzitású és bizonytalan értékteremtő karakterű közmunka jelentős visszaszorítását. Tény, a mai szisztémában megjelenő nettó jövedelemkülönbség nem bátorítja a versenyszférába való visszatérést.

Gazsi Attila úgy látja, az üzleti szférában tapasztalható munkaerőhiány mérséklésére a külföldről érkező munkavállalók foglalkoztatása is indokolt. Az erre vonatkozó, a piaci szereplők igényeinek megfelelő szabályok kidolgozását a kormány már megteremtette, a külföldi, leginkább szerb és ukrán munkavállalókkal kapcsolatos tapasztalatok pozitívak.

Az állami szervezeteknél jelenleg dolgozó több száz-ezer jól képzett munkavállalót megfelelő átképzési programmal át kell irányítani az üzleti szférába. Álláspontja szerint az éves szinten több tízezer átáramló munkavállaló jelentősen hozzájárulhat a versenyszektor súlyos munka-erő-piaci feszültségeinek enyhítéséhez, továbbá megteremtheti a további köztehercsökkentés financiális alapjait. Nem szabad elfelejteni, hogy az uniós kohéziós pénzeket 2020 után várhatóan elvonják, tehát gazdasági értelemben Magyarországnak függetlenné kell válnia a támogatásoktól. Ez csak tekintélyes gazdasági teljesítmény-nyel, takarékos és karcsúsított állammal lehet sikeresen túlélni.