Natúrparkokkal óvott értékeink

A napokban írják alá a Samour és Veszprém partnervárosi kapcsolatáról szóló szerzõdést, amelynek külön érdekessége, hogy a francia város is része a Loire menti Anjou-Tourain Natúrparknak, ahol a környezetvédelmi miniszter küldötteként a hazai rendszer kialakításának lehetõségeirõl tárgyalt a napokban a Bala- toni Nemzeti Park igazgató- ságának igazgatóhelyettese. Gál Róbert a tapasztaltak alapján fontosnak tartja leszögezni, hogy a natúrpark nem egy hagyományos értelemben vett védett zóna, hanem területfejlesztési és tájvédelmi kategória. Természeti és tájképi értékekben gazdag kultúrtáj, amelynek hosszú távú fenntartását az ott lévõ értékek megõrzésére alapított gazdálkodás és az ökoturizmus fejlesztése jelenti. A Loire medre és közvetlen környezete a világörökség része, az elmúlt évek csapadékszegény idõjárása miatt azonban a folyó vízállása jelenleg több méterrel alacsonyabb a kelleténél, a vízben kavicszátonyok akadályozzák a hajózást és veszélyeztetik a térség ökológiai egyensúlyát. A franciák ezért most egy új, a jelenleginél jóval szigorúbb vízgazdálkodási törvényt készítenek elõ a folyó védelmében is, a natúrparki kategóriával összhangban.
A natúrparkot Franciaországban és nálunk is egy-egy térség településeinek, vállalkozásainak, civil szervezeteinek kezdeményezésével és összefogásával, területfejlesztési egységként létesítik. Kialakításakor a fenntartható fejlõdés elvére épülõ, a természet és az épített környezet összehangolt mûködésén alapuló modellterületet jelölnek ki, a nevet azonban Magyarországon csak a miniszter adományozhatja. A natúrparkok jellemzõi, hogy területükön a környezettel harmonikus fejlõdés eszmerendszere érvényesül, képviselve a kulturális és a természeti értékek védelmét, a környezetvédelmet és a vidék gazdasági fellendítését. Ez utóbbi a hagyományos, természetbarát gazdálkodási módszerek támogatását jelenti az erdõ-, mezõ- és vízgazdálkodás terén. Nagy szerepet játszik a térségben honos kézmûipar megõrzése, valamint a környezetkímélõ technoló- giájú kisipar támogatása is. Magyarországon jelenleg három natúrpark mûködik hivatalosan is ezen a néven az Írottkõ Natúrpark, a Sokoró-Pannontáj Natúrpark és a Vértesi Natúrpark. Emellett azonban kezdeményezték további háromnál is a névhasználathoz való miniszteri hozzájárulást.
- A franciák mesterei a natúrparkok mûködtetésének, ami az ottani környezetvédelmi minisztérium, azaz a fenntartható fejlõdés minisztériu- ma felügyeletével történik - mondja Gál Róbert, hozzátéve, hogy emellett hat nemzeti park is van az országban, de egészen más rendszerben, mint nálunk. A nemzeti parkok ott valóságos szentély típusú védett területek látogathatók ugyan, de csak bizonyos mértékig és engedélyekkel. A magyarországi nemzeti parkok mûködése az ottani natúrparkokhoz hasonlítható, amelyek alapvetõen nem bevételorientáltak, és idegenforgalmi forrásaik sincsenek. A bemutatóhelyeket vállalkozók mûködtetik, szigorú szakmai fel- ügyelet mellett, a mûködési kiadások döntõ többségét pedig a régió finanszírozza. Nem az államtól kapnak tehát támogatást és nincs saját bevételük sem, mint a mi nemzeti parkjainknak. A Balaton-felvidékiben például jelenleg is 13 ezer hektár földet mûvelnek, több mint ötszáz szarvasmarhát és négyszáz rackajuhot tartanak, emellett erdõgazdálkodással, vadászattal is foglalkoznak.