Gazdaság

2014.01.10. 08:29

Nehéz év, óvatos bizakodás

Ajka - A sok nehézséggel küszködő mikro- és kisvállalkozások, ipartestületek kemény évet zártak, óvatos bizakodással várják a következő évet, nyilatkozta a Naplónak Németh László, az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) elnöke.

Tremmer Tamás

Az év során nagyon sok nehézséggel szembesültek az iparosok. Virágzó feketegazdaság, körbetartozás, tőkehiány keseríti a mindennapjaikat. Sok a gyakran átláthatatlan, visszamenőleges hatályú jogszabály, a felesleges adminisztráció, a könyvelő alkalmazása pedig költséges, adta meg a beszélgetés alaphangját Németh László, az IPOSZ ajkai elnöke. A szerény fejlődés mellett továbbra is nagy gond a legkisebbek, főleg az önfoglalkoztató egyéni vállalkozók tönkremenetele, a műhelyek bezárása. Az iparos családok elszegényednek, mára felélték az összes tartalékukat. Komoly problémát jelent a pénztelenség, a kevés munka, nagyobb megrendelésekhez szinte soha nem jutnak hozzá. A lakossági, az önkormányzati megrendelések száma szűkült, csökken az eszközrendszere, a karbantartása, a telephelyfejlesztésre, beruházásra fordítható összeg.

Németh László hangsúlyozta, a mikrovállakozók részvétele a települések életében, a foglalkoztatásban, a termelésben és szolgáltatásban is meghatározó, ezért fejlesztésüket speciális intézkedésekkel segíteni kellene. Az IPOSZ arra számít, hogy ha a kormány az ipar fejlesztésére törekszik, akkor a legkisebbekkel kezdi, a „gondolkodj először kicsiben” uniós elvet alkalmazza. Éppen ezért a szerezet vezetése és a tagsága óvatos bizakodással várja a 2014-es esztendőt.

Az elnök jelezte, az utóbbi időben a gazdaság dinamizálására, a vállalkozások működésének fejlesztésére több kormányzati intézkedés is született, a 2014-2020-as évekre pedig megszületett kkv-stratégia. Ezek végrehajtásától függ a növekedési pályára állításuk, uniós társaikhoz történő felzárkóztatásuk.

Az IPOSZ a 2013. évi cselekvési programja végrehajtása során hatékony érdekképviseletre, érdemi párbeszédre törekedett. Az ipartestületekkel, a szövetséggel együttműködési megállapodásokat aláíró szervezetekkel, stratégiai partnerekkel a helyi és regionális lehetőségek összehangolását, az érdekek egyeztetését, az összefogást szorgalmazta. A szövetség szerint a kormányzatnak a mikro-és kisvállalkozásokra külön politikát kellene kidolgoznia és alkalmaznia.

A kicsiknek szükségük van „testreszabott”speciális intézkedésekre, pozitív diszkriminációra, ösztönző rendszerekre, vissza nem térítendő támogatásokra, az öt fő alatti üzemméreteknek megfelelő szabályozásra. A hatóságoknak ellenőrizni kellene, hogy az odaítélt európai, hazai és regionális támogatások, forráslehetőségek valóban eljutnak-e a mikrovállalkozásokhoz. Újra kellene értelmezni a kicsiket képviselő, legnagyobb érdekképviseleti szervezet, az IPOSZ jogszabályok előkészítésében és végrehajtásában történő bevonásának lehetőségét is. A vidéken élő mikro- és családi vállalkozásoknak kulcsfontosságú bekapcsolódni a mezőgazdaságot érintő alkatrészgyártó-, építő-, szerelő-, és szolgáltató tevékenységbe, a megyei regionális fejlesztési tervek végrehajtásában. A panelprogram a családi házak energiahatékonysági felújítása az építőiparosoknak komoly munkalehetőség lehet. A szakképzésben, a tanulók gyakorlati oktatásában az iparos műhelyeknek, mestereknek konkrétabb szerepet kellene szánni, ösztönző rendszerekkel.

A vállalkozói környezetnek a gyors, megbízható szakmai információáramlás létkérdés. Főleg a kistelepüléseken nehéz információkhoz jutni. Az IPOSZ és az ipartestületek önerőből nem képesek üzletviteli-, szolgáltatói-, és információs rendszert kiépíteni, ehhez állami támogatásra lenne szükség.

Stratégiai partnerség

Az IPOSZ 2013-ban a Nemzeti Kulturális Intézettel és a Vidékfejlesztési Minisztériummal (VM) is megállapodást kötött. Az intézet és az IPOSZ közös célkitűzése a családi-, a kis- és középvállalkozások segítése, a népi és kis kézműves szakmák népszerűsítése, társadalmi elismertségének erősítése, a magyar kézművesség hagyományainak megőrzése, ápolása, értékeinek bemutatása és népszerűsítése. A két szervezet közötti együttműködés túlmutat a partnerségen, az egyéni érdekek előtérbe helyezésén, hiszen fontos társadalmi közérdek motiválja: a magyar gazdaság megerősítése a cél.

A VM-mel kötött stratégiai partnerségi megállapodás célja a kölcsönösség, információcsere, a mikrovállalkozások valós érdekeinek megjelenítése a jogszabályok előkészítésében, végrehajtásában, és a hatások vizsgálatában.

A szövetség 2014-ben újabb Stratégiai Partnerségi Megállapodások aláírását tervezi. Az ipartestületek a Civiltörvény módosítását is sürgetik.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!