Pénzintézeti találgatások

Bár az OTP-vel kapcsolatos híreszteléseknek Csányi Sándor vezérigazgató véget vetett, a takarékszövetkezetek pedig az Alkotmánybírósághoz fordultak az alkotmányellenesnek tartott törvény miatt, egyelőre elég nagy a bizonytalanság, nem lehet tudni, hogy mi várható és főleg mikor

A kormány szándékait Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerdán megerősítette: a devizahiteleket ki kell vezeti a magyar piacról. Közölte azt is, hogy több olyan nemzetközileg ismert eljárás is van, amely a devizahitelekkel kapcsolatos gondokra megoldást jelenthet. Varga Mihály szerint olyan helyzetet akarnak létrehozni, amellyel a forinthitelt választók nem járhatnak rosszabbul, mintha a hitelfelvételkor devizakölcsönt vettek volna fel. Bejelentette azt is, hogy tárgyalásokat kezdeményez a hazai devizahitelezésben érintett bankokkal.

Egyes elemzők szerint ez sokat nem javított a helyzeten, mivel a miniszter egyszer már bejelentette, hogy egyeztet a Bankszövetséggel. A miniszter szavaira azonnal reagált tőzsde, az OTP részvények ismét zuhanórepülésbe kezdtek, a forint, bár már a keddi MNB-kamatdöntés után esésbe kezdett, Varga Mihály bejelentése után azonban egyhavi mélypontjára süllyedt, szerdán 296,5 forintot kértek egy euróért. Napközben Csányi Sándor nyilatkozata után, az OTP papírok némileg visszaerősödtek, az események ugyanis gyorsan peregtek: Csányi Sándor, OTP vezér ugyancsak szerdán – gondosan kiválasztott sajtóorgánumok számára – sajtótájékoztatót tartott.

A beszélgetésen Csányi Sándor is megerősítette: az új devizahiteles mentőakcióról „természetesen nem egyeztettek” – bár volt egy konzultáció hétfőn a bankszövetséggel, amelyen az OTP részéről Gresa István vezérigazgató-helyettes vett részt. Csányi kijelentette, hogy „olyan megoldás nem születhet devizaügyben, amit az OTP ne tudna túlélni”.

Legfeljebb mégsem vesznek meg több magyarországi bankot – jegyezte meg. A gyors és csaknem tízmilliárd forintos részvényeladásról ugyanakkor elismerte: a kormány újabb devizahiteles mentőcsomagjáról szóló híresztelések befolyásolták a döntését, egyébként az idén mindenképpen adott volna el OTP-papírokat, mert élelmiszeripari beruházásokat tervez. A hírek csak annyiban befolyásolták, hogy lejjebb vitte azt a limitárat, ameddig az eladásra megbízást adott. Ötezer forint fölött még nem adta volna el a papírjait – mondta el.

Cáfolta azt a hírt, hogy betegség állna a részvényeladás mögött, és a bank éléről visszavonulni sem áll szándékában – hangsúlyozta. Elemzők szerint hosszabb távon minél később derül ki, melyik lehetséges változatot választja a kormány a rendelkezésre álló forgatókönyvek közül, annál tovább marad a banki bizonytalanság. Ugyanakkor a takarékszövetkezetek ügye már eldőlni látszik, mivel a törvény végrehajtása kötelező rájuk nézve. A két ügy látszólag nincs egymással összefüggésben, sokan mégis összekapcsolják.

Csányi szerint a takarékszövetkezeti integráció rövid távon nem jelent veszélyt az OTP-csoportra, mert az átalakítás időigényes, de hosszabb távon se hiszi, hogy olyan „bombatermékek” jelennének meg a takarékok hálózatában, amelyek ne lennének meg az OTP-nél”. A takarékszövetkezetek kizárólag a törvényi kényszer hatására hajtják végre az integrációt – fogalmazott lapunknak Varga Antal, az OTSZ ügyvezető igazgatója, aki viszont lát összefüggést Csányi részvényeladásai és a takarékok államosítása között. A takarékszövetkezetek az államosítás által óriási konglomerátummá válhatnak, miközben a devizahitelek forintosítása miatt a kereskedelmi bankok értéke csökkenni fog. Nyilván akkor kell részvényt eladni, amikor még van értéke – tette hozzá.

A takarékszövetkezeteknél óriási a felháborodás a tulajdonjogot sértő, alkotmányellenes törvény miatt – emelte ki Varga Antal. Minden lehetséges jogorvoslati fórumot megkeresnek, eddig az Alkotmánybírósághoz fordultak felülvizsgálati kérelemmel, az Alapvető Jogok Biztosához küldött beadványukhoz aláírásával több ezer tag csatlakozott. Közben azonban zajlik az élet: július 28-ig meg kell tartani a takarékszövetkezeti közgyűléseket, amelyen csak igennel lehet szavazni a csatlakozásra, s ezzel együtt a Takarékbank-részvényeik kényszerű lecserélésére, különben megszűnik a szövetkezeti pénzintézet működési engedélye.

Eddig a közgyűlések nyolcvan százaléka lezajlott és a szövetkezetek, annak ellenére, hogy nem értenek vele egyet, törvénytisztelőként igennel szavaztak, Augusztus 27-ig még egy közgyűlést kell tartaniuk a takarékszövetkezeteknek az új alapszabályról, hasonló szankcióval. De még a Takarékbank alapszabályát is el kell fogadni. Amennyiben a tagszövetkezetek erre nemet mondanak, meg kell válniuk a központi bankban levő tulajdonrészüktől, a Magyar Fejlesztési Bank javára.

Mint Varga Antaltól megtudtuk, közben elindult a nagyobb értékű, kockázatos hitelek kihelyezésének központi engedélyeztetése: ami egyébként lelassítja egyebek közt az MNB, Matolcsy-csomagnak nevezett kkv-s hiteleinek bírálatát. Ennek az a veszélye, hogy ha az igényelt keretet a takarékszövetekezetek nem tudják határidőre kitölteni, ez két százalékos büntetőkamatot von maga után.

Sokféle megoldás felmerülhet

Tóth Gergely, a Budacash elemzője szerint a legradikálisabb forgatókönyveket elkerülheti a bankszektor, a kormány mintha kicsit megijedt volna, és sürgősen leült egyeztetni a Bankszövetséggel és bankok vezetőivel. Bár a lakosságnak talán kedvezőbbnek tűnhet az a megoldás, de mégsem mindegy, hogy egy újabb ezermilliárdos csomag terhelné meg a bankokat. Kérdés, hogy mennyire lesz átfogó a megoldás, csak a lakáshitelesekre, vagy a jelzáloggal terhelt hitelállományra is vonatkozik-e. A devizahitelek teljes állománya ugyanis 3500 milliárd forint körüli, ebből a lakáshitelek 1800 milliárdot tesznek ki, Varga Mihály erről ellentmondásosan nyilatkozott. Sokféle megoldás felmerülhet az ügyben, a végtörlesztéstől az árfolyamgátig, és ezek kombinációjától a fizető és nem fizető hitelek több évre való elnyújtásáig. A döntés két héten belül megszülethet.