Kifehérítik a feketemunkát a vagyonvédelemben

Ezt Rácz László jelentette ki, akit a márciusi tisztújító küldöttgyűlésen megválasztottak a Személy-, Vagyonvédelmi és Magán-nyomozói Szakmai Kamara Veszprém Megyei Szervezete új elnökének. Arról is beszélt lapunknak, hogy köztudottan az építőipar után a legfertőzöttebb szakma a vagyonvédelem, ami a feketemunkát illeti.

Egy tavalyi országos ellenőrzés-sorozatból az derült ki, hogy a vizsgált cégek 14 százaléka valamilyen szabálytalanságot követett el, ami 800 munkavállalót érintett. Ezen a területen jellemzően „elfelejtik" bejelenteni a dolgozókat, mondván, még csak próbamunkán vannak... Egyes cégvezetők kedvükre játszanak a munka- és pihenőidővel, a szabadság náluk csak papíron létezik, nem számolják el a pótlékokat, valótlan vagy kettős nyilvántartást vezetnek.

Noha a beosztottjuk teljes munkaidőben vagy még azon túl is dolgozik, a dokumentumokon csak heti 20 óra szerepel. A különbözetet megkapja a dolgozó - zsebbe. Ezzel a módszerrel jelentősen csökkentik a befizetendő közterheket. Évente országos szinten, ez 50-60 milliárd forint hiányt jelent a költségvetésben - hangsúlyozta Rácz László, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara megyei szervezetének új elnöke.

Sokan kénytelenek elfogadni ezt a megalázó, törvénytelen foglalkoztatást, hogy el tudják tartani a családjukat. Többen akkor kapják a kijózanító pofont, amikor leszámoláskor nem adják oda nekik a munkaviszony megszüntetéséről szóló igazolást, vagy éppen betegállományban derül ki, hogy nem voltak bejelentve, így nem jogosultak táppénzre. Más a nyugdíjkorhatárt elérve szembesül azzal, hogy hiányoznak még évei, mivel hiányos volt az adminisztráció. (Akinek bármilyen kétsége van a tisztességes foglalkoztatásával kapcsolatban, az bemehet a társadalombiztosítóhoz vagy az adóhivatalhoz, hogy ellenőrizze a foglalkoztatása után a munkaadója befizetéseit.)

- A vagyonvédelemi kamarák az országban hosszú évek óta azért harcolnak, hogy az ajánlott óradíj megközelítse az 1400 forintot, amiben egyebek mellett benne van a munkabér, a fizetett szabadság, a közterhek. De amíg a megbízók is belemennek a három számjegyű óradíjba, ami mögött sejthető a feketén történő foglalkoztatás, addig nagy a baj. Jelenleg az egyé-ni vállalkozók nettó 700-800, az alkalmazottak 500-600 forint körüli összeget keresnek óránként.

Három éve már kormányrendelet határozza meg, hogy a közbeszerzésen indu-ló vagyonvédelmi cégekkel, amelyek állami fenntartású intézmények őrzését vállalják, 2141 forintos óradíjjal kell szerződést kötni. Ma már azt is szabályozzák, hogy a fővállalkozó csak egy alvállalkozóval dolgoztathat, amit újabban munkaerő-kölcsönzéssel játszanak ki. Régebben (is) az volt a módszer, hogy a közterheket nem fizető, bebukott vállalkozásokat csődbe vitték, majd megszüntették. Pár hónap múlva új néven ismét megjelentek a szakmában...

Rácz László azt mondja, ma már azt is szabályozzák, hogy a fővállalkozó csak egy alvállalkozóval dolgoztathat, de ezt is ki lehet játszani.... Súlyos visszaélések tapasztalhatók a vagyonvédelemben Fotó: Mátételki András

- A kamarának mint köztestületként működő szakmai érdekképviseleti szervezetnek, egyik fontos feladata a munkaügyi problémák kivizsgáltatása. A hozzánk fordulók panaszát - ha kell, név nélkül - a rendőrségnek, illetve a kormányhivatalnak továbbítjuk, akik jogosultak az ellenőrzésekre.

Az átalakulás előtt álló kamarában azt tervezzük, hogy a jövőben létrehozunk egy szakmai ellenőrző szervezetet cégektől független emberekből, hogy ne a dolgozóknak kelljen feltárniuk az esetleges visszaéléseket, s elejét vegyük a törvénytelenségeknek. Ezzel kifehérítenénk a szakmát, ami igen fontos lenne.

Ugyancsak országos szinten vettük tervbe a kötelező kamarai tagság ismételt bevezetését a cégeknek és a munkavállalóknak. Jelképes összeget kérnénk a dolgozóktól, ezért cserébe a tagok egyrészt védelmet, érdemi segítséget kapnak, másrészt pontos képet szeretnénk kapni a foglalkoztatottak létszámáról, hogy hatékonyabban képviselhessük az érdekeiket.

Rácz László kamarai elnök hangsúlyozta, hogy újra kell gondolni a vizsgakövetelményeket, továbbá szigorúan ellenőrizni az OKJ-s vizsgára való felkészítést. A vagyonőrök kötelező képzése és vizsgáztatása kapcsán külön kiemelte, hogy a Veszprémi Járásbíróságon zajló csalási ügyhöz a megyei szervezetnek semmi köze. A csaknem ötven vagyonőr csupán papíron történt levizsgáztatását egy másik megyei kamara szervezte. Az elkövetkezendő időben szükség lenne a folyamatos továbbképzésre is, hogy az érintettek tisztában legyenek a jogszabályok változásával. (Jelenleg ötévenként kell vizsgát tenniük.)

- A vagyonőrök intézkedésével szembeni panaszokat a kamaránk vizsgálja ki. Az a tapasztalatom, hogy nem történtek súlyos vétségek, ezért nem lett egyikből sem büntetőügy a bíróság előtt. De éppen ezek az esetek igazolják a továbbképzés fontosságát.

A rendőrséggel közösen kezdtünk el előadásokat tartani - az országban elsőként - az otthonok vagyonvédelméről különböző fórumokon, ugyanis mi is fontosnak tartjuk a bűnmegelőzést, az embereknek és értékeiknek a biztonságát.

Váltás a megyei szervezet élén

A 30 éves rendészeti tapasztalattal rendelkező, 62 éves Rácz László hét év titkári munka után vette át az elnöki teendőket Sánta Károlytól, aki közel 20 éven át töltötte be ezt a tisztséget. Megyénkben jelenleg 450 tagot számlálnak, akikre tagdíj ellenében baleset-biztosítást kötnek, telefonos kedvezményt nyújtanak, jogsegélyszolgálatra jogosultak. Évente családi napon vehetnek részt, ahol kitüntetik a legkiválóbbakat. A kamarának Veszprémben saját irodája van. Semmilyen vagyonvédelemmel foglalkozó cégben nem érdekelt az elnökük, aki a jövőben is ellátja a titkári feladatokat.