Gazdaság

2014.12.02. 17:23

Rakjuk össze a hiányzó láncszemeket!

Veszprém - Súlyos munkaerőhiányról, a cégeket érintő adócsökkentésről, új ipari-, és lakótelkek kijelöléséről beszéltek a résztvevők egy gazdasági beszélgetésen kedden, ahol a város, a Pannon Egyetem (PE) és a gazdasági társaságok, a szakmai érdekképviseletek együttműködési lehetőségeiről beszéltek a résztvevők lapunk, a Napló és a PE szervezésében, az egyetemen.

Kovács Erika

Barták Péter, a Pannon Lapok Társasága központi lapigazgatója köszöntője után Friedler Ferenc, a PE rektora az oktatás, kutatás és innováció egyensúlyáról beszélt. Kiemelte, nyolc telephelyen működnek, projektjeiknek köszönhetik bevételük kétharmadát. Hatodik helyen állnak a hazai egyetemi rangsorban, oktatói minőségben harmadikak. Óriási oktatói, kutatói és innovációs potenciáljuk van. Az a feladatuk, hogy ezt a cégekkel együttműködve hasznosítsák. A mérnök-, és informatikus képzésnél a jövőben is figyelembe veszik a cégek speciális igényeit.

Németh F. Bernadett a Napló főszerkesztője kijelentette: a közeljövőben szervez a lap az illetékes döntéshozó, a vállalatok, iskolák, a város, a szülők, a szakmai érdekképviseletek, az oktatásszervezők, és az egyetem részvételével konferenciát arról, hogyan lehetne a súlyos munkaerőgondokat megoldani.  A jövőre hetven éves Naplóról rámutatott: a megyében 43 százalékos lefedettséget képvisel. Több mint 120 ezer olvasója és 35 ezer előfizetője van. A lapot a Veszprém megyei családok napilapjának nevezte. Hozzátette: az újságírás, a lapkiadás és a médiapiac elvárásainak megfelelően több lábon állnak, fejlesztéseik folyamatosak, újdonság a bő tartalmú, háttérelemző digitális újság. A lap beépült a megye gazdaságába, tudósít a fontosabb eseményekről.

Porga Gyula polgármester kiemelte: a veszprémi a járások fejlettségében nyolcadik helyen áll országosan, megyénkben első. Az adóhatóság friss jelzése szerint az  szja bevallók száma országos átlagban 44,3 százalék, ami megyénkben 47,3,  Veszprémben 50,3. Négy százalék alatti  a munkanélküliség, ami a gazdasági társaságoknak köszönhető.  A lakosság számához képest a diplomások aránya a legmagasabb a megyei jogú városok közül, és itt a legalacsonyabb a nyolc általánost végzettek száma. Közel hatezren máshol dolgoznak. Hatezer regisztrált vállalkozás van, főként kis-, és középvállalkozók.  Az egyetemet a város stratégiai szövetségesének nevezte. Az adórendeletet felülvizsgálják, amit terveik szerint csökkentenek a vállalkozásoknál.

- Kinőttük a várost, új telkek, házak kellenek – állította.

Katona András kancellár, a Pannon Egyetem képviseletében jó lehetőséget lát arra, hogy az egyetem a cégekkel együtt jelentős gazdaságfejlesztést, innovációt érintő uniós forráshoz jusson, ami a város fejlődésének egyik kitörési pontja lehet.

Markovszky György megyei kamarai elnök szerint főként gépész, elektormérnök, és műszaki-informatikai mérnök hiányzik. - Rakjuk össze a hiányzó láncszemeket, mert a fejlesztési forrásokat csak akkor tudjuk elérni! – mondta, hozzáfűzve,  a versenyképességért, a biztonságos működésért szükség van az adóterhek csökkentésére.

Soós Csaba, Beurer-Hungaria Kft. ügyvezető igazgatója kiemelte: ötszáz emberből tudnak kiválasztani száz alkalmasat. Jelenleg mérnököt, karbantartót nem találnak. Lépni kell a munkaerő terén, mert a bomba felrobban  – fogalmazott. Adóterhek visszaforgatására van szükség, például az infrastruktúrára.

Gazsi Attila,  a Vállalkozók Országos Szervezete megyei szervezetének elnöke utalt arra, hogy Észak-Dunántúlon 6000 betanított munkás hiányzik. Szerinte a médiában sikeres életpályákat, mintát kellene bemutatni, és a hiányszakmákat oktatni mielőbb. Kétségbe vonta, lesz-e olyan innovációs képesség a kkv-kban, hogy pályázni tudjanak forrásokra? Véleménye alapján a fejlődésnek a kutatás, fejlesztés és az innováció az alapja.

Szalai Attila, a Maxon Motor Kft. ügyvezető igazgatója rámutatott: alapvető a gyors megoldás a munkaerő utánpótlásban, mert a gazdasági növekedés leáll. Tudomása szerint, Németország tervei szerint az ottani vállalatokhoz Kelet-Európából visznek újabb munkaerőt. Szerinte a magas adók, a kevés munkás szálló, a hiányzó nyelvtudás a fejlesztések óriási gátjai. Svájcban a gyerekek gyakran a szülők munkahelyén töltenek el adott időt el, ahol megismerhetik a munkát.

Ötvös Tamás Balluff Elektronika Kft. ügyvezető igazgatója szerint a alapoktatástól kezdve a szülőkkel is közölni kell,  hogy főként műszaki szakemberekre van szükség. A dolgozók utaztatása kapcsán azt mondta a volán monopolhelyzetben van, városi szinten meg kellene oldani ezt a feladatot. Állította, villamosmérnököt nem lehet találni, a cégek kínlódnak  a szakképzett munkaerő hiánnyal. - A jövőnk múlik a megoldáson. Akik jönnek, nincs hol letelepedniük – vélte.

Hrubi József a Continental Kft. ügyvezető igazgató helyettese közölte: három éve már nem találnak helyben munkaerőt.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!