Színlelni jó munkavállalót

Tömegeket érinthet a napokban lejárt a moratórium a szabálytalan foglalkoztatásra Budapest - Július elsején lejárt a színlelt szerződések moratóriuma a munkaviszonyt vállalkozói szerződéssel álcázó és ezzel a közterhek megfizetése alól kibújó munkaadók törvénybe ütköző eljárását ettől kezdve az adóhivatal ellenőrzi. Az APEH szerint mintegy százezres körben fordulhatnak elő színlelt szerződések. Végéhez érhet az össznépi színjáték, amiben évek óta jól járt a munkaadó, rövid távon a munkavállaló is, az állam pedig kimaradt a bizniszből. Röviden így lehetne jellemezni azt a sajátos foglalkoztatási megoldást, amelyet előszeretettel alkalmaztak az elmúlt években a gazdaság minden területén a kis- és középvállalkozások, a multik és a közszféra egyaránt. A munkaadók - kényszert vagy erős nyomást gyakorolva - a dolgozót minimálbérrel jelentették be és a valódi fizetését ezután számlára fizették. Amióta a minimálbér adómentessé vált, a dolgozók is hajlottak erre, hiszen így havonta nagyobb összeget vihettek haza, tehát bizonyos fokig közös volt az érdek. Igaz, mint vállalkozók munkajogilag teljesen védtelenné váltak, nyugdíjalapjuk a minimálbérre épült és viselniük kellett az álvállalkozás terheit is. A munkavállalói ki-szolgáltatottsághoz a vállalkozói bizonytalanság párosult, hiszen ha a munkavállaló nem volt hajlandó erre a vegyes felvágott-ra, vagyis nem akart egyéni vállalkozó lenni vagy bt.-t, kft.-t alapítani, könnyen megkapta, hogy fel is út, le is út. Ugyanakkor bármikor elveszthette ezt a jövedelmét, hiszen csupán egy megbízási szerződés állt mögötte. Az állam persze már korábban is átlátott a szitán, de - valamiért - jó darabig nyitva hagyta ezt a nem is kis kaput. (Egyszer érdemes lenne kiszámolni, mennyi adó és társadalombiztosítási járulék nem folyt be az államkasszába emiatt, és hol is van az a pénz.) Majd 2003-ban megszületett a színlelt jogviszonyok átminősítéséről, a munkavégzéssel kapcsolatok szerződéses viszonyok kifehérítéséről rendelkező tör-vény, ám végrehajtására haladékot kaptak azok a cégek, munkaadók, amelyek bejelentették, hogy hajlandók a színlelt szerződéseiket a meg-adott határidőig átalakítani vagy megszüntetni. A határidőt aztán többször meghosszabbították. Most azonban úgy néz ki, hogy nincs tovább, az államkassza kiürült, valahonnét fel kell tölteni. Az adóhatóságnak nincs olyan kötelezettsége, hogy mennyi pénzt kell előteremteni a színlelt szerződések ellenőrzésével - hangzott el az APEH sajtótájékoztatóján, amelyen bejelentették, hogy a moratórium lejártát követően fokozott ellenőrzésre számíthatnak a munkavállalókat színlelt szerződéssel alkalmazó munkaadók. Bár nem állnak rendelkezésre olyan adatok, hogy a 800 ezer vállalkozásból hány lehet érintett, de százezres a nagyságrend - vállalkozott némi becslésre Juhász István, az APEH szakmai elnökhelyettese, aki ezzel eloszlatta azt a közvélekedést is, hogy a színlelt szerződések csak a médiában és az előadóművészet területén jellemzők. Mint elmondta, tudomásuk van arról, hogy az ipar, a kereskedelem, az áruszállítás, a vendéglátás, az oktatás, az informatika, az egészségügy, a mezőgazdaság, a sport, sőt a pénzügyi és jogi vállalkozásoknál is gyakori megoldás volt. A kis- és középvállalkozásokon kívül jó nevű nagy cégek, sőt a közszféra néhány területén is alkalmaztak ilyen megoldást - tette hozzá. A cégeknek nincs bejelentési kötelezettségük, de azoknak a foglalkoztatóknak, amelyeknél korábban az ellenőrzés feltárta és megállapította a jogsértést, most érdekük a hatósággal közölni, hogy megszüntették a színlelt szerződéseiket, mert az akkor kirótt és a moratórium alatt be nem fizetett adót és bírságot visszamenőleg elengedik. De abban az esetben, ha például most augusztusban felfedezik, hogy egy cégnél valamely vállalkozói szerződés munkaviszonyt fedez, visszamenőleg öt évre vizsgálhatják a szerződéseket, és ha megállapítják a jogsértést, már nem érvényes a moratórium, a céget szigorúan megbírságolják. A foglalkoztatott vagy kényszervállalkozó, bár szintén részese a törvényszegésnek, mivel gyakran kiszolgáltatott helyzetben van, az adóhivataltól méltányos elbírálásra számíthat önrevízióval helyrehozhatja az adóhiányt és kérheti a bírság és a késedelmi kamat elengedését. Eddig 143 foglalkoztató jelentette be, hogy megváltoztatta korábbi színlelt szerződését, amely 3300 fő alkalmazására vonatkozott. Az adóellenőrzések során feltárt szabálytalan szerződések 2,8 milliárd forint adóhiányt okoztak, ezek megfizetésétől azonban a moratóriumra tekintettel mentesülnek a munkaadók. A színlelt szerződések vizsgálatát az APEH célzottan közérdekű bejelentés vagy a munkaügyi felügyelőségtől kapott jelzések, esetleg más adózónál folytatott ellenőrzés alapján indítja. Az esetek többségében azonban más adóvizsgálatok részeként ellenőrzi a szerződéseket is. (Az APEH évente 250-280 ezer ellenőrzést végez!) Gyanús lehet például, ha a bevallások vizsgálata során a bevételekhez képest alacsony a bérjellegű kifizetések aránya - tudtuk meg Hajdú Miklósnétól, az APEH ellenőrzési főosztályának vezetőjétől. A szerződés színlelt mivoltát mindig az APEH-nek kell bizonyítania. Az ellenőrzés korántsem egyszerű, hiszen minden szakmának megvannak a maga specialitásai. Az APEH a szerződéseket minden esetben a valós tartalom alapján vizsgálja. Kérdésünkre, hogy a gazdaság kifehérítését milyen mértékben szolgálják a fokozott ellenőrzések, Hajdú Miklósné elmondta nálunk jelenleg 20 százalékra tehető a fekete-, illetve szürkegazdaság aránya, a tűrhető mérték, az európai átlag ennek körülbelül a fele, 8-10 százalék lenne. Budapest - Július elsején lejárt a színlelt szerződések moratóriuma a munkaviszonyt vállalkozói szerződéssel álcázó és ezzel a közterhek megfizetése alól kibújó munkaadók törvénybe ütköző eljárását ettől kezdve az adóhivatal ellenőrzi. Végéhez érhet az össznépi színjáték, amiben évek óta jól járt a munkaadó, rövid távon a munkavállaló is, az állam pedig kimaradt a bizniszből. Röviden így lehetne jellemezni azt a sajátos foglalkoztatási megoldást, amelyet előszeretettel alkalmaztak az elmúlt években a gazdaság minden területén a kis- és középvállalkozások, a multik és a közszféra egyaránt. A munkaadók - kényszert vagy erős nyomást gyakorolva - a dolgozót minimálbérrel jelentették be és a valódi fizetését ezután számlára fizették. Amióta a minimálbér adómentessé vált, a dolgozók is hajlottak erre, hiszen így havonta nagyobb összeget vihettek haza, tehát bizonyos fokig közös volt az érdek. Igaz, mint vállalkozók munkajogilag teljesen védtelenné váltak, nyugdíjalapjuk a minimálbérre épült és viselniük kellett az álvállalkozás terheit is. A munkavállalói ki-szolgáltatottsághoz a vállalkozói bizonytalanság párosult, hiszen ha a munkavállaló nem volt hajlandó erre a vegyes felvágott-ra, vagyis nem akart egyéni vállalkozó lenni vagy bt.-t, kft.-t alapítani, könnyen megkapta, hogy fel is út, le is út. Ugyanakkor bármikor elveszthette ezt a jövedelmét, hiszen csupán egy megbízási szerződés állt mögötte. Az állam persze már korábban is átlátott a szitán, de - valamiért - jó darabig nyitva hagyta ezt a nem is kis kaput. (Egyszer érdemes lenne kiszámolni, mennyi adó és társadalombiztosítási járulék nem folyt be az államkasszába emiatt, és hol is van az a pénz.) Majd 2003-ban megszületett a színlelt jogviszonyok átminősítéséről, a munkavégzéssel kapcsolatok szerződéses viszonyok kifehérítéséről rendelkező tör-vény, ám végrehajtására haladékot kaptak azok a cégek, munkaadók, amelyek bejelentették, hogy hajlandók a színlelt szerződéseiket a meg-adott határidőig átalakítani vagy megszüntetni. A határidőt aztán többször meghosszabbították. Most azonban úgy néz ki, hogy nincs tovább, az államkassza kiürült, valahonnét fel kell tölteni. Az adóhatóságnak nincs olyan kötelezettsége, hogy mennyi pénzt kell előteremteni a színlelt szerződések ellenőrzésével - hangzott el az APEH sajtótájékoztatóján, amelyen bejelentették, hogy a moratórium lejártát követően fokozott ellenőrzésre számíthatnak a munkavállalókat színlelt szerződéssel alkalmazó munkaadók. Bár nem állnak rendelkezésre olyan adatok, hogy a 800 ezer vállalkozásból hány lehet érintett, de százezres a nagyságrend - vállalkozott némi becslésre Juhász István, az APEH szakmai elnökhelyettese, aki ezzel eloszlatta azt a közvélekedést is, hogy a színlelt szerződések csak a médiában és az előadóművészet területén jellemzők. Mint elmondta, tudomásuk van arról, hogy az ipar, a kereskedelem, az áruszállítás, a vendéglátás, az oktatás, az informatika, az egészségügy, a mezőgazdaság, a sport, sőt a pénzügyi és jogi vállalkozásoknál is gyakori megoldás volt. A kis- és középvállalkozásokon kívül jó nevű nagy cégek, sőt a közszféra néhány területén is alkalmaztak ilyen megoldást - tette hozzá. A cégeknek nincs bejelentési kötelezettségük, de azoknak a foglalkoztatóknak, amelyeknél korábban az ellenőrzés feltárta és megállapította a jogsértést, most érdekük a hatósággal közölni, hogy megszüntették a színlelt szerződéseiket, mert az akkor kirótt és a moratórium alatt be nem fizetett adót és bírságot visszamenőleg elengedik. De abban az esetben, ha például most augusztusban felfedezik, hogy egy cégnél valamely vállalkozói szerződés munkaviszonyt fedez, visszamenőleg öt évre vizsgálhatják a szerződéseket, és ha megállapítják a jogsértést, már nem érvényes a moratórium, a céget szigorúan megbírságolják. A foglalkoztatott vagy kényszervállalkozó, bár szintén részese a törvényszegésnek, mivel gyakran kiszolgáltatott helyzetben van, az adóhivataltól méltányos elbírálásra számíthat önrevízióval helyrehozhatja az adóhiányt és kérheti a bírság és a késedelmi kamat elengedését. Eddig 143 foglalkoztató jelentette be, hogy megváltoztatta korábbi színlelt szerződését, amely 3300 fő alkalmazására vonatkozott. Az adóellenőrzések során feltárt szabálytalan szerződések 2,8 milliárd forint adóhiányt okoztak, ezek megfizetésétől azonban a moratóriumra tekintettel mentesülnek a munkaadók. A színlelt szerződések vizsgálatát az APEH célzottan közérdekű bejelentés vagy a munkaügyi felügyelőségtől kapott jelzések, esetleg más adózónál folytatott ellenőrzés alapján indítja. Az esetek többségében azonban más adóvizsgálatok részeként ellenőrzi a szerződéseket is. (Az APEH évente 250-280 ezer ellenőrzést végez!) Gyanús lehet például, ha a bevallások vizsgálata során a bevételekhez képest alacsony a bérjellegű kifizetések aránya - tudtuk meg Hajdú Miklósnétól, az APEH ellenőrzési főosztályának vezetőjétől. A szerződés színlelt mivoltát mindig az APEH-nek kell bizonyítania. Az ellenőrzés korántsem egyszerű, hiszen minden szakmának megvannak a maga specialitásai. Az APEH a szerződéseket minden esetben a valós tartalom alapján vizsgálja. Kérdésünkre, hogy a gazdaság kifehérítését milyen mértékben szolgálják a fokozott ellenőrzések, Hajdú Miklósné elmondta nálunk jelenleg 20 százalékra tehető a fekete-, illetve szürkegazdaság aránya, a tűrhető mérték, az európai átlag ennek körülbelül a fele, 8-10 százalék lenne.