Távolabb vagy közel?

Nem fogadta lelkesedéssel az unió az új magyar ötletet, amellyel - Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint - nagy valószínűséggel meg lehetne állítani a forint immár hónapok óta tartó mélyrepülését, el lehetne kerülni a további intervenciós és egyéb mentőakciókat, s hosszabb távon is elő lehetne segíteni az ország pénzügyi stabilitását.

Az euró bevezetési feltételeinek felpuhítása, a Monetáris Unióhoz, illetve annak előszobájához, az ERM-2 övezethez való gyors csatlakozásunk kezdeti elutasítása mintha kissé már kezdene oldódni, bár hivatalosan még szó sincs arról, hogy egyáltalán a lehetőségét megvizsgálják, kétoldalú tárgyalások folynak. 

Az unió egyelőre nem enged, annak ellenére, hogy tudják, ha a válság tovább mélyül, nem hagyhatják bedőlni egyetlen ország valutáját sem, mert az a többieket is magával rántja. Éles viták kereszttüzében áll itthon is a miniszterelnök e legutóbbi kezdeményezése. 

Vezető közgazdászok érvelnek pró és kontra, nehéz megmondani, hogy kik vannak többségben, a támogatók vagy az ellenzők. Sőt, van egy harmadik tábor is, amely jónak tartaná ugyan a gyorsított menetrendet, de nem hisz abban, hogy ez a kormány sikerrel meg is tudja valósítani. 

Az euró elfogadott és sikeres pénze az uniónak. Manapság talán az egyetlen olyan tényező, amelyet az EU vívmányai közül egyértelműen pozitívan értékel a nemzetközi pénzügyi világ. Kétségkívül más azoknak az országoknak a klubjába tartozni, ahol közös a pénz. 

Amikor beléptünk az unióba - a tíz tagtárssal együtt -, elköteleztük magunkat a közös pénz átvételére. Elfogadtuk az előírt feltételeket, bár kezdettől fogva nyilvánvaló volt, hogy az úgynevezett maastrichti kritériumok túl szigorúak - nemcsak nekünk, hanem általában a felzárkózni kívánó országok számára. 

Draskovics Tibor - aki akkor éppen pénzügyminiszter volt - még a 2004-es csatlakozás előtt bátorkodott kritizálni az euró bevezetésének feltételeit. Szerinte az úgynevezett maastrichti kritériumo- kat rögzítő egyezmény nem vette figyelembe a fejlettségbeli különbségeket és a gazdasági ciklusokat. 

Magyarország elmaradása az uniós átlagtól akkor nagyobb volt, mint Spanyolországé vagy Portugáliáé az euró bevezetésének időpontjában. Nem sokkal később a céldátumot 2010-re tolták ki, az árfolyamot 250-260 forint/euró körül kalkulálták. 

Parragh László, az MKIK elnöke 2006-ban már azt is felvetette, hogy meggondolandó a felzárkózó országok számára a szigorú egyensúlyt előíró kritériumok felfüggesztése. 

De kiderült, hogy az eurózónában a GDP három százalékában limitált államháztartási hiány több régi tagország számára sem könnyen teljesíthető, Németország és Franciaország folyamatosan túllépi ezt a deficitkorlátot, Portugáliát az unió többször figyelmeztette is, de pénzbüntetést még egyszer sem szabott ki.