Vadászterületek új határa

Az előző üzemtervi ciklus lejártát követően 2007. február 28-ig újjá kell alakítani a vadászterületeket. A földtulajdonosi közösségek rendelkeznek arról, hogy vadászat vonatkozásában milyen formában hasznosítják a földterületeiket. Ez általában haszonbérletbe adással történik, aminek megvannak a törvé- nyi előírásai, nyilatkozta Pap Gyula, a Veszprém Megyei Vadászkamara elnöke.

A vadászterületek kialakításáról az 1996-ban megjelent törvény rendelkezett először, amelyet aztán többször módosítottak, idén májusban volt a legutolsó korrekció. Bár kicsit későn, de nem annyira, hogy emiatt ne lehetne 2007. február 28-ig kialakítani az új vadászterületeket. A módosításban egyetlen nyitott kérdés maradt az állami földterületeket ki képviseli majd a földtulajdonosi közösségek ülésein? 1996-ban az állami tulajdonú cégek vezetői kaptak erre megbízólevelet, de a következő ciklus előtt ez még nem történt meg. Ha a törvényalkotók úgy gondolják, hogy minden maradjon a ré- giben, akkor ennyi erővel a földtulajdonosi közösségeket sem kellene újjáalakítani, vélekedett Pap Gyula. A vadászkamara az előkészítő folyamatban a kezdetektől fogva jelen volt. Nagy szerepet vállaltak a májusi törvénymódosításban, a földtulajdonosi igazolások formá- jának elfogadásában. Példaként említette, egy átlagos vadásztársasági területen körülbelül négy-hatezer helyrajzi szám van. Ezt négyezer forintos tulajdoni lappal alátámasztani igen nagy összeget tett volna ki. A Veszprém Megyei Földhivatal rugalmasan állt a kérdéshez, s elektronikus adathordozón, barátságos összegért adta ki az adatokat.

Tíz éve, az előző ciklus elején az erdőgazdálkodók kialakították a maguk egységeit, ezáltal számtalan vadásztársaság szűnt meg. Bizonyosan az új üzemtervi ciklus kialakítása során is lesznek változások. Hallani törekvésekről, hogy gazdálkodóegységek üzemi területeket kívánnak kialakítani. Elképzelhető, hogy egyes, meghatározó földtulajdonnal rendelkezők maguk akarják hasznosítani a vadászati jo- got. Veszprém megyében ma 44 vadgazdálkodó egység működik, vélhető, hogy a jövő év februárjától ennél több lesz. Nagyon nehéz megmondani, melyik a jó helyzet. A kisebb szervezeti egység rugalmasabb, érzékenyebb lehet, talán könnyebben is kezelhető. A nagyobb területű egység nagyobb erőt képvisel, gazdagabbak a vadgazdálkodási lehetőségei. Ma nem arról szól a vadászat, mint tíz éve, szögezte le az elnök. Napjainkban lényegesen korlátozottabbak a lehetőségek, nehezebb önfenntartóvá válni, átrendeződött a piaci kereslet, megváltoztak a vendégkörök. Az átalakulás óhatatlanul érdeksérelmekkel jár. A békéltetésben a kamarára jelentős szerep hárul. Ennek kapcsán szerveztek a közelmúltban programokat, többek között ezért is hozták előre a Veszprém megyei vadásznapot. A pápai kistérségben ő maga személyesen is szerepet vállalt az egyeztetésekben, közvetített a konfliktusok elsimításában. Az, hogy ki mit ért megalkuvás vagy sikeres kompromisszum alatt, mindenkinek a szíve joga. Az egyik magyar vadászati szaklapban olyan írás jelent meg, hogy az átalakulási folyamatban a megyében hancúrterületek kialakítása van folyamatban. Ezt a kamarai elnök nagyon sérelmesnek tartja. Ha vannak is igények új vadászterületek kialakítására, ez a megközelítés - főleg ebben az átmeneti időszakban - nagyon rossz visszhangot szül. Ma mindenkinek kellő önmérsékletet kell tanúsítania.A Marcal-Bitva-közi Vadásztársaság - ahol Pap Gyula az elnök - megyében az elsők között volt, amely közzétette a földtulajdonosi közösség összehívására és a vadász- területek kialakítására vonatkozó elképzeléseiket. Ez több hónapos munka, ami sok erőfeszítést igényel minden vadásztól. Az átalakulás őket is érinti, hiszen a környezetükben új vadásztársaságok alakulnak, megváltoznak a határvonalak. Számára az ad megnyugvást, ha a vadásztársaság 73 tagjának az elkövetkezendő tíz évben is nyugodt vadászterületet tud biztosítani. Azért volt fontos a sietség, hogy a saját tapasztalataikat aztán át tudják adni másoknak, hogy nekik már ne járatlan úton kelljen haladniuk.

A vadászterületek kialakításáról az 1996-ban megjelent törvény rendelkezett először, amelyet aztán többször módosítottak, idén májusban volt a legutolsó korrekció. Bár kicsit későn, de nem annyira, hogy emiatt ne lehetne 2007. február 28-ig kialakítani az új vadászterületeket. A módosításban egyetlen nyitott kérdés maradt az állami földterületeket ki képviseli majd a földtulajdonosi közösségek ülésein? 1996-ban az állami tulajdonú cégek vezetői kaptak erre megbízólevelet, de a következő ciklus előtt ez még nem történt meg. Ha a törvényalkotók úgy gondolják, hogy minden maradjon a ré- giben, akkor ennyi erővel a földtulajdonosi közösségeket sem kellene újjáalakítani, vélekedett Pap Gyula. A vadászkamara az előkészítő folyamatban a kezdetektől fogva jelen volt. Nagy szerepet vállaltak a májusi törvénymódosításban, a földtulajdonosi igazolások formá- jának elfogadásában. Példaként említette, egy átlagos vadásztársasági területen körülbelül négy-hatezer helyrajzi szám van. Ezt négyezer forintos tulajdoni lappal alátámasztani igen nagy összeget tett volna ki. A Veszprém Megyei Földhivatal rugalmasan állt a kérdéshez, s elektronikus adathordozón, barátságos összegért adta ki az adatokat.

Tíz éve, az előző ciklus elején az erdőgazdálkodók kialakították a maguk egységeit, ezáltal számtalan vadásztársaság szűnt meg. Bizonyosan az új üzemtervi ciklus kialakítása során is lesznek változások. Hallani törekvésekről, hogy gazdálkodóegységek üzemi területeket kívánnak kialakítani. Elképzelhető, hogy egyes, meghatározó földtulajdonnal rendelkezők maguk akarják hasznosítani a vadászati jo- got. Veszprém megyében ma 44 vadgazdálkodó egység működik, vélhető, hogy a jövő év februárjától ennél több lesz. Nagyon nehéz megmondani, melyik a jó helyzet. A kisebb szervezeti egység rugalmasabb, érzékenyebb lehet, talán könnyebben is kezelhető. A nagyobb területű egység nagyobb erőt képvisel, gazdagabbak a vadgazdálkodási lehetőségei. Ma nem arról szól a vadászat, mint tíz éve, szögezte le az elnök. Napjainkban lényegesen korlátozottabbak a lehetőségek, nehezebb önfenntartóvá válni, átrendeződött a piaci kereslet, megváltoztak a vendégkörök. Az átalakulás óhatatlanul érdeksérelmekkel jár. A békéltetésben a kamarára jelentős szerep hárul. Ennek kapcsán szerveztek a közelmúltban programokat, többek között ezért is hozták előre a Veszprém megyei vadásznapot. A pápai kistérségben ő maga személyesen is szerepet vállalt az egyeztetésekben, közvetített a konfliktusok elsimításában. Az, hogy ki mit ért megalkuvás vagy sikeres kompromisszum alatt, mindenkinek a szíve joga. Az egyik magyar vadászati szaklapban olyan írás jelent meg, hogy az átalakulási folyamatban a megyében hancúrterületek kialakítása van folyamatban. Ezt a kamarai elnök nagyon sérelmesnek tartja. Ha vannak is igények új vadászterületek kialakítására, ez a megközelítés - főleg ebben az átmeneti időszakban - nagyon rossz visszhangot szül. Ma mindenkinek kellő önmérsékletet kell tanúsítania.A Marcal-Bitva-közi Vadásztársaság - ahol Pap Gyula az elnök - megyében az elsők között volt, amely közzétette a földtulajdonosi közösség összehívására és a vadász- területek kialakítására vonatkozó elképzeléseiket. Ez több hónapos munka, ami sok erőfeszítést igényel minden vadásztól. Az átalakulás őket is érinti, hiszen a környezetükben új vadásztársaságok alakulnak, megváltoznak a határvonalak. Számára az ad megnyugvást, ha a vadásztársaság 73 tagjának az elkövetkezendő tíz évben is nyugodt vadászterületet tud biztosítani. Azért volt fontos a sietség, hogy a saját tapasztalataikat aztán át tudják adni másoknak, hogy nekik már ne járatlan úton kelljen haladniuk.

A vadászterületek kialakításáról az 1996-ban megjelent törvény rendelkezett először, amelyet aztán többször módosítottak, idén májusban volt a legutolsó korrekció. Bár kicsit későn, de nem annyira, hogy emiatt ne lehetne 2007. február 28-ig kialakítani az új vadászterületeket. A módosításban egyetlen nyitott kérdés maradt az állami földterületeket ki képviseli majd a földtulajdonosi közösségek ülésein? 1996-ban az állami tulajdonú cégek vezetői kaptak erre megbízólevelet, de a következő ciklus előtt ez még nem történt meg. Ha a törvényalkotók úgy gondolják, hogy minden maradjon a ré- giben, akkor ennyi erővel a földtulajdonosi közösségeket sem kellene újjáalakítani, vélekedett Pap Gyula. A vadászkamara az előkészítő folyamatban a kezdetektől fogva jelen volt. Nagy szerepet vállaltak a májusi törvénymódosításban, a földtulajdonosi igazolások formá- jának elfogadásában. Példaként említette, egy átlagos vadásztársasági területen körülbelül négy-hatezer helyrajzi szám van. Ezt négyezer forintos tulajdoni lappal alátámasztani igen nagy összeget tett volna ki. A Veszprém Megyei Földhivatal rugalmasan állt a kérdéshez, s elektronikus adathordozón, barátságos összegért adta ki az adatokat.

Tíz éve, az előző ciklus elején az erdőgazdálkodók kialakították a maguk egységeit, ezáltal számtalan vadásztársaság szűnt meg. Bizonyosan az új üzemtervi ciklus kialakítása során is lesznek változások. Hallani törekvésekről, hogy gazdálkodóegységek üzemi területeket kívánnak kialakítani. Elképzelhető, hogy egyes, meghatározó földtulajdonnal rendelkezők maguk akarják hasznosítani a vadászati jo- got. Veszprém megyében ma 44 vadgazdálkodó egység működik, vélhető, hogy a jövő év februárjától ennél több lesz. Nagyon nehéz megmondani, melyik a jó helyzet. A kisebb szervezeti egység rugalmasabb, érzékenyebb lehet, talán könnyebben is kezelhető. A nagyobb területű egység nagyobb erőt képvisel, gazdagabbak a vadgazdálkodási lehetőségei. Ma nem arról szól a vadászat, mint tíz éve, szögezte le az elnök. Napjainkban lényegesen korlátozottabbak a lehetőségek, nehezebb önfenntartóvá válni, átrendeződött a piaci kereslet, megváltoztak a vendégkörök. Az átalakulás óhatatlanul érdeksérelmekkel jár. A békéltetésben a kamarára jelentős szerep hárul. Ennek kapcsán szerveztek a közelmúltban programokat, többek között ezért is hozták előre a Veszprém megyei vadásznapot. A pápai kistérségben ő maga személyesen is szerepet vállalt az egyeztetésekben, közvetített a konfliktusok elsimításában. Az, hogy ki mit ért megalkuvás vagy sikeres kompromisszum alatt, mindenkinek a szíve joga. Az egyik magyar vadászati szaklapban olyan írás jelent meg, hogy az átalakulási folyamatban a megyében hancúrterületek kialakítása van folyamatban. Ezt a kamarai elnök nagyon sérelmesnek tartja. Ha vannak is igények új vadászterületek kialakítására, ez a megközelítés - főleg ebben az átmeneti időszakban - nagyon rossz visszhangot szül. Ma mindenkinek kellő önmérsékletet kell tanúsítania.A Marcal-Bitva-közi Vadásztársaság - ahol Pap Gyula az elnök - megyében az elsők között volt, amely közzétette a földtulajdonosi közösség összehívására és a vadász- területek kialakítására vonatkozó elképzeléseiket. Ez több hónapos munka, ami sok erőfeszítést igényel minden vadásztól. Az átalakulás őket is érinti, hiszen a környezetükben új vadásztársaságok alakulnak, megváltoznak a határvonalak. Számára az ad megnyugvást, ha a vadásztársaság 73 tagjának az elkövetkezendő tíz évben is nyugodt vadászterületet tud biztosítani. Azért volt fontos a sietség, hogy a saját tapasztalataikat aztán át tudják adni másoknak, hogy nekik már ne járatlan úton kelljen haladniuk.

Tíz éve, az előző ciklus elején az erdőgazdálkodók kialakították a maguk egységeit, ezáltal számtalan vadásztársaság szűnt meg. Bizonyosan az új üzemtervi ciklus kialakítása során is lesznek változások. Hallani törekvésekről, hogy gazdálkodóegységek üzemi területeket kívánnak kialakítani. Elképzelhető, hogy egyes, meghatározó földtulajdonnal rendelkezők maguk akarják hasznosítani a vadászati jo- got. Veszprém megyében ma 44 vadgazdálkodó egység működik, vélhető, hogy a jövő év februárjától ennél több lesz. Nagyon nehéz megmondani, melyik a jó helyzet. A kisebb szervezeti egység rugalmasabb, érzékenyebb lehet, talán könnyebben is kezelhető. A nagyobb területű egység nagyobb erőt képvisel, gazdagabbak a vadgazdálkodási lehetőségei. Ma nem arról szól a vadászat, mint tíz éve, szögezte le az elnök. Napjainkban lényegesen korlátozottabbak a lehetőségek, nehezebb önfenntartóvá válni, átrendeződött a piaci kereslet, megváltoztak a vendégkörök. Az átalakulás óhatatlanul érdeksérelmekkel jár. A békéltetésben a kamarára jelentős szerep hárul. Ennek kapcsán szerveztek a közelmúltban programokat, többek között ezért is hozták előre a Veszprém megyei vadásznapot. A pápai kistérségben ő maga személyesen is szerepet vállalt az egyeztetésekben, közvetített a konfliktusok elsimításában. Az, hogy ki mit ért megalkuvás vagy sikeres kompromisszum alatt, mindenkinek a szíve joga. Az egyik magyar vadászati szaklapban olyan írás jelent meg, hogy az átalakulási folyamatban a megyében hancúrterületek kialakítása van folyamatban. Ezt a kamarai elnök nagyon sérelmesnek tartja. Ha vannak is igények új vadászterületek kialakítására, ez a megközelítés - főleg ebben az átmeneti időszakban - nagyon rossz visszhangot szül. Ma mindenkinek kellő önmérsékletet kell tanúsítania.A Marcal-Bitva-közi Vadásztársaság - ahol Pap Gyula az elnök - megyében az elsők között volt, amely közzétette a földtulajdonosi közösség összehívására és a vadász- területek kialakítására vonatkozó elképzeléseiket. Ez több hónapos munka, ami sok erőfeszítést igényel minden vadásztól. Az átalakulás őket is érinti, hiszen a környezetükben új vadásztársaságok alakulnak, megváltoznak a határvonalak. Számára az ad megnyugvást, ha a vadásztársaság 73 tagjának az elkövetkezendő tíz évben is nyugodt vadászterületet tud biztosítani. Azért volt fontos a sietség, hogy a saját tapasztalataikat aztán át tudják adni másoknak, hogy nekik már ne járatlan úton kelljen haladniuk.

Tíz éve, az előző ciklus elején az erdőgazdálkodók kialakították a maguk egységeit, ezáltal számtalan vadásztársaság szűnt meg. Bizonyosan az új üzemtervi ciklus kialakítása során is lesznek változások. Hallani törekvésekről, hogy gazdálkodóegységek üzemi területeket kívánnak kialakítani. Elképzelhető, hogy egyes, meghatározó földtulajdonnal rendelkezők maguk akarják hasznosítani a vadászati jo- got. Veszprém megyében ma 44 vadgazdálkodó egység működik, vélhető, hogy a jövő év februárjától ennél több lesz. Nagyon nehéz megmondani, melyik a jó helyzet. A kisebb szervezeti egység rugalmasabb, érzékenyebb lehet, talán könnyebben is kezelhető. A nagyobb területű egység nagyobb erőt képvisel, gazdagabbak a vadgazdálkodási lehetőségei. Ma nem arról szól a vadászat, mint tíz éve, szögezte le az elnök. Napjainkban lényegesen korlátozottabbak a lehetőségek, nehezebb önfenntartóvá válni, átrendeződött a piaci kereslet, megváltoztak a vendégkörök. Az átalakulás óhatatlanul érdeksérelmekkel jár. A békéltetésben a kamarára jelentős szerep hárul. Ennek kapcsán szerveztek a közelmúltban programokat, többek között ezért is hozták előre a Veszprém megyei vadásznapot. A pápai kistérségben ő maga személyesen is szerepet vállalt az egyeztetésekben, közvetített a konfliktusok elsimításában. Az, hogy ki mit ért megalkuvás vagy sikeres kompromisszum alatt, mindenkinek a szíve joga. Az egyik magyar vadászati szaklapban olyan írás jelent meg, hogy az átalakulási folyamatban a megyében hancúrterületek kialakítása van folyamatban. Ezt a kamarai elnök nagyon sérelmesnek tartja. Ha vannak is igények új vadászterületek kialakítására, ez a megközelítés - főleg ebben az átmeneti időszakban - nagyon rossz visszhangot szül. Ma mindenkinek kellő önmérsékletet kell tanúsítania.A Marcal-Bitva-közi Vadásztársaság - ahol Pap Gyula az elnök - megyében az elsők között volt, amely közzétette a földtulajdonosi közösség összehívására és a vadász- területek kialakítására vonatkozó elképzeléseiket. Ez több hónapos munka, ami sok erőfeszítést igényel minden vadásztól. Az átalakulás őket is érinti, hiszen a környezetükben új vadásztársaságok alakulnak, megváltoznak a határvonalak. Számára az ad megnyugvást, ha a vadásztársaság 73 tagjának az elkövetkezendő tíz évben is nyugodt vadászterületet tud biztosítani. Azért volt fontos a sietség, hogy a saját tapasztalataikat aztán át tudják adni másoknak, hogy nekik már ne járatlan úton kelljen haladniuk.