Valóban megújuló energia

A munkáról dr. Bérczi Gyula, a szövetség elnöke tájékoztatta lapunkat. Pápán, az Agrárexpón is rendre szerveznek konferenciákat a témáról. A meghatározás szerint az energiaültetvény olyan mezőgazdasági nagyságrendben telepített növénykultúra, melynél a fő cél a biomassza-termelés és az energetikai felhasználás.

Szarvason nemesítettek egy energiafűfajtát, mely döcögve terjedt el. Az energiafüvek gyors növésűek, két-három méter magasra is megnőnek. Könnyen arathatók és száradás után a búzaszalmához hasonló, eltüzelhető szálas anyagot adnak. A hazánkban az utóbbi években népszerűvé váló energianövény tüzelésének legfőbb gondja, hogy a gyors növekedése érdekében olyan agresszív vegyületeket is magába épít, melyek a tüzeléskor korrodálják a kazánt, illetve szennyezik a légkört. Ez akadályozza a fokozottabb elterjedését. A gyors növekedése miatt a biológusok gyakran figyelmeztetnek az energiafű nagymértékű elterjedésének a veszélyeire, emlékeztetve a parlagfűjelenségre.

A fásszárúak közül az energianyár a legismertebb. Az energianyár-fajták olyan nemesített fák, melyek két-három éves vágási ciklussal, speciális aratógéppel arathatók, és tőről újrasarjadnak. A kitermelt energianyárfa valójában egy legfeljebb két-három centiméter átmérőjű, két-három méter magas vessző, öt-tíz vékony ággal. Az aratógép általában azonnal felaprítja a fát.

Az energianád-félék olyan gyors növésű, három-öt méter magasra megnövő nádfélék, melyek kis és értéktelen földterületen is nagy biomassza-hozamot képesek produkálni. Hazánkban az energianád-félék nagyüzemi felhasználását jelenleg nem tervezik.

Fenntarthatósági szempontból az energianövények közül több problematikus, mert az ilyen ültetvények szaporodása egyes szakértők szerint hosszú távon veszélyeztetheti az élelmiszer-termelést. Mások szerint a bolygó az emberi igényeket kell hogy kiszolgálja, és így figyelmen kívül hagyható, hogy az újabb, energianövény-termesztésre kisajátított terület csökkenti az élővilág többi részének esélyeit az életben maradásra. Az energianövények talajra gyakorolt hatását hazánkban kevéssé vizsgálják, így nehéz eldönteni, hogy hosszú távú termesztésük a talajban milyen változást okoz, annak minősége, vastagsága, a benne lakó lények életfeltételei hogyan változnak. Devecser környékén tavaly energiacélú ültetvényt telepítettek, és a jövőben rendszeresen vizsgálják, mérik a fáknak a talajra gyakorolt hatását. Ugyancsak vannak, akik azért utasítják el az energiaültetvényeket, mert nagy területet foglalnak el, monokultúrában termesztik őket, ami számos veszélyt jelent. Nemcsak látványnak egyhangú, hanem csak az élőlények egy bizonyos körének adnak tápanyagot, míg mások létét megnehezítik, akár a pusztulásukat is okozhatják.

Ne versenyezzen az etanol a kenyérrel!

Egyes élelmiszer-ipari növények vagy terméseik is használhatók energetikai célra, de ezek nem energianövények. Ilyenek a búza, kukorica, melyeket a bioetanol-gyártásban és biomassza-előállításban használnak, repce, napraforgó, olíva, amiből bio-dízelt gyártanak és biomasszaként hasznosítják. Ezt sokan azért ellenzik, mert egyenes kapcsolatot hoznak létre a kőolaj és az élelmiszerek ára között. Mások eleve ellenzik, hogy a termőföldön élelmiszer helyett energianövényeket termesszenek.