Varga Mihály pénzügyminiszter: Digitalizációval a versenyért

Varga Mihály pénzügyminiszter a magyar gazdaságpolitika aktuális kérdéseiről, illetve a digitalizációs lehetőségekről kiemelte, hatodik éve tartós növekedési pályán van a magyar gazdaság. Legfontosabb számunkra Németország, ahova az exportunk 25 százaléka irányul, és ilyen mértékű az importunk is. Idén, és jövőre a gazdaság növekedése várható, ami idén,az első félévben 5,2 százalék. A szigorú államháztartási gazdálkodást be kell tartani, az elmúlt években alacsony a hiány, és az államadósság szintje is. Idén 1,8 százalékos hiány a terv, ami jövőre egy százalék lesz, 2023-ra cél a hiánymentes költségvetés.

2010-ben a kormány 83 százalékos államadósság szintet örökölt, ami az elmúlt években 70 százalék alá ment. Biztonságosabb lett nálunk az adósság szerkezete is, mert 2016-ra a kormányzat kivezette a lakossági devizahiteleket, 2010-ben még 1,7 millió ilyen szerződés volt, és jelentősen csökkent a külföldiek kezében levő adósságállomány is, amely a 2012-es 60 százalék fölöttiről ma 35 százalék.

A miniszter a munkanélküliségről kiemelte, 2010-ben 12 százalék volt, ma 3,4 százalék, és egyes szektorokban hiány van, összesen 4,5 millióan dolgoznak. A kormány kiemelten kezeli, hogy a beruházásokhoz a szakképzett munkaerő rendelkezésre álljon, jelenleg a hiányszakmákban más országokból is érkezik munkaerő. A bérekről Varga Mihály kifejtette, az elmúlt két évben 10 százalék fölötti keresetnövekedés történt, idén 10,7 százalékkal nőttek az első félévben a bruttó bérek, ami hét százalékos reálkereset növekedés.

A lakossági fogyasztás tartósan nő, többet tudnak az emberek félretenni, így nő a kiskereskedelmi forgalom is. Lendületes bővülnek a beruházások, nő a hitelintézeti betétállomány.

Azt, hogy mi vár ránk a következő évben, az ország kockázati felárcsökkenése is mutatja, Magyarország 80 bázisponton tudja beáraztatni az ötéves lejáratú adósságát. A miniszter aláhúzta, a világ-, és az európai gazdaság tendenciái lehangolóak, 2017-2019-ben szerény mértékű a növekedés, de ez még nem jelent recessziót. Mindezt a Brexit, a kínai-amerikai kereskedelmi háború, az iráni konfliktus gerjeszti, a politikusok generálják, és az okok nem a gazdaságban vannak. A globális gazdaságpolitikai bizonytalansági index nyugtalanságot jelez, de a magyar gazdasági szereplők várakozásai pozitívak, egy független gazdaságkutató szerint.

A miniszter szólt az adócsökkentésről, a fejlesztési adókedvezményről, az adóelőleg feltöltés eltörléséről, új lakossági állampapírról, amivel 2300 milliárd forintnyi forrást gyűjtöttek be. Január elsejétől csökkentik a kisvállalati adót 13-ról 12 százalékra, áfa visszatérítés lesz a kistelepülésen építkezőknek, évente 17 milliárdot költenek a hazai öntözési kultúrára. A kormány fontos programja a családvédelem, a babaváró támogatás, az otthonteremtési kedvezmény.

Elindult a versenyképességi program, ami csökkenti a bürokráciát, megkönnyíti az emberek életét, ilyen például az elektronikus szja bevallás. A kitörési pont lehet a járműipar gyógyszeripar, digitalizáció, elektromobilitás. Az elektromos autók akkumulátorainak gyártására három nagy cég választotta hazánkat.

Varga Mihály részletezte az adóhivatali informatikai fejlesztéseket, amiket folytatnak, és megkezdődtek a vállalatok digitális lemaradását érintő kormányzati intézkedések. Cél az automatizált gyártósorok, robotok alkalmazása. Aki nem él a digitális lehetőséggel, versenyhátrányba kerül, főleg a kis-, és középvállalkozások. Vállalati digitalizációra főleg uniós források állnak rendelkezésre.

A kormányzat célja a növekedés fenntartása, az alacsony hiány-, és adósság, a növekvő foglalkoztatottság, stabil, kiszámítható gazdaság, a bérfelzárkóztatás folytatása, a versenyképesség erősítése. Kérdésre válaszolva elhangzott, esetleges gazdasági lassuláskor a kormánynak 490 milliárd forint tartaléka van arra, hogy a gazdaság lendületét megőrizze.