Veszélyesek-e a palatetők?

Megkeresünkre Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodájának vezetője nyilatkozott az azbeszttartalmú palák környezetszennyezéséről. Elmondta, hogy a hagyományos palák jelentős része azbeszttartalmú, úgynevezett azbesztcementből készült.

- Készítettek belőle vízvezeték-csöveket, fektettek csatornacsöveket is az ötvenes-hatvanas években. Amikor kiderült az azbeszt rákkeltő hatása, először szigetelőanyagként, majd cementként betiltották a használatát. Az azbesztcementben egy ideig viszonylag kötött formában van jelen az azbesztrost, amely akkor távozik csak, ha a levegőből és csapadékból érkező gyenge savak hatására elbomlik. Ez lassú folyamat.

Igazából az azbesztcement akkor veszélyes, ha az eternit hullámpala megsérül. Bontás közben összetörhet, a törési felületeknél pedig sok azbesztrost kerülhet a szabadba. Ezért különös óvatossággal kell bontani. Veszélyes hulladékként kell kezelni, csak bizonyos hulladék depóniákban lehet lerakni. Szakcég végezheti el a bontást, a szállítást, a lerakást. Ez magasabb költséggel jár, ami visszatarthatja a tulajdonosokat a korszerűsítéstől.

Van azonban egy még veszélyesebb tevékenység, amelyet az interneten is sokan hirdetnek, ez a palafelújítás. Ilyenkor műgyantával vonják be a palatetőket, előtte pedig magasnyomású mosóval távolítják el a felszínéről a szennyezéseket. A magasnyomású mosás felszabdalja az azbesztrostokat és az apró vízcseppek magukkal viszik a szennyezést. A víz hamar elpárolog és tele lesz azbesztrosttal. Ez életveszélyes tevékenység mind a munkálatok elvégzőire, mind a környéken lakókra nézve. Sajnos ezt nem tiltja semmilyen jogszabály sem, így a tevékenységet sokan végzik hazánkban.

Arra a kérdésre, hogy igényelhetnek-e a háztartások támogatást a tető korszerűsítésére, Lenkei Péter azt nyilatkozta, hogy a következő költségvetési ciklusban lehívhat a kormány európai uniós támogatást, most viszont nincs pályázati lehetőség.

Lenkei Péter

Az azbeszttel az a legnagyobb baj, hogy ha nem kellően kötött az anyag, akkor az azbesztszálak kimosódhatnak a palából (hullámpalából), s ezeket belélegezve problémát okozhatnak, nyilatkozta a Naplónak Zalavári István, a Veszprém Megyei Mérnöki Kamara elnöke.

Zalavári István

A palafedések általában 25-30 év alatt öregszenek meg. Ilyen esetben a pala porózussá válik, s kimosódhatnak belőle azbesztszálak, s az bekerülhet a lakótérbe. Éppen ezt akadályozza meg ha készült az alátéthéjazat (például a fólia), így a pala az öregedése esetén sem jelent veszélyt a ház lakóira.

Manapság sokan bitumenzsindellyel fedik, ragasztják le az elöregedett palát. Ez jó módszer? - kérdeztük. A lehető legrosszabb, válaszolta az elnök. A bitumenből hő hatására olyan aromás vegyületek szabadulnak fel, amelyek önmagukban is irritációt okozhatnak. És akkor ehhez jöhet még az azbesztszál... Az öreg palával egy dolgot lehet tenni, el kell vinni veszélyeshulladék-megsemmisítőbe.

A pala mindettől függetlenül még jó tetőfedő anyag, szögezte le Zalavári István. Ő már látott százéves, jó minőségű palatetőt is. A 90-es évek elejétől került forgalomba hazánkban olyan stabilizált kötőanyaggal rendelkező azbesztpala, amely már nem öregszik. Ma pedig még ennél is modernebbek vannak. Úgyhogy nem kell tartani tőle.