Vonzó szállodák

Januártól májusig a kereskedelmi szálláshelyekre csaknem 1,1 millió külföldi vendég érkezett, akik 3,1 millió vendégéjszakát töltöttek el. A vendégek száma hat, a ven-dégéjszakák száma nyolc százalékkal csökkent a szálláshelyeken a tavalyi esztendő azonos időszakához képest.

Az Európai Unió országaiból érkezett vendégek 11 százalékkal kevesebb éjszakát töltöttek el a szálláshelyeken, mint egy évvel ezelőtt. Számottevő növekedés figyelhető meg a Ciprusról, Görögországból, Oroszországból, Kínából és Litvániából érkező állampolgárok vendégéjszakáinak számában. Az ország számára a legjelentősebb küldő országok (Németország, Nagy-Britannia, Ausztria, Olaszország, USA, Franciaország) vendégéjszakáinak száma ugyanakkor különböző mértékben csökkent. A szállodákban, panziókban, üdülőházakban és kempingekben 8-20 százalékkal mérséklődött a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma az egy évvel korábbihoz képest. A turista- és ifjúsági szállók növekedésről számoltak be. A vizsgált időszakban a kereskedelmi szálláshelyek közel 1,2 millió belföldi vendéget és 2,6 millió vendégéjszakát regisztráltak. A vendégek száma egy, a vendég-éjszakák száma két százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. A szállodai belföldi forgalom jelentős mértékben nőtt (hétszázalékos volt a vendégek, kilencszázalékos a vendégéjszakák számának növekedése), ami a négy- és háromcsillagos egységekben jelentkező bővülésnek volt köszönhető. A többi szállástípusban csökkent a belföldi vendégek által országunkban eltöltött ven-dégéjszakák száma. A szállodák átlagosan 41,5 százalékos szobakihasználtsággal működtek a megfigyelt időszakban. A kereskedelmi szálláshelyek összesen 77 milliárd forint bruttó bevételt értek el január-májusban, ez folyó áron háromszázalékos növekedésnek felel meg az egy évvel korábbi bevételhez képest. A bevétel alakulása összefüggött az euró árfolyamának változásával is. Az idei esztendő májusáig a kereskedelmi és magánszálláshelyek csaknem 2,4 milliárd forint értékben fogadtak el üdülési csekket. Januártól júniusig a budapesti öt- és négycsillagos szállodák szobakapacitás-kihasználtsága volt a legmagasabb, 66, illetve 64 százalékos. A legalacsonyabb (39- 41 százalékos) kihasználtsággal az ország keleti részén található négy- és ötcsillagos és a balatoni háromcsillagos szállodák működtek. Egy kiadott szállodai szoba bruttó átlagára 16 500 forint, nettó átlagára 14 300 forint volt a vizsgált időszakban. A bruttó átlagár jelentős mértékben (folyó áron közel 1400 forinttal) emelkedett a tavalyi év első fél évéhez képest. A bruttó szobaárbevétel összességében tizenhárom százalékos növekedést mutatott az év első hat hónapjában az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A legnagyobb mértékű emelkedést a Balaton partján működő háromcsillagos szállodák, valamint az ország keleti részén található háromcsillagos házak jelentették. Január-júniusban az eltöltött vendégéjszakák száma kismértékben (egy százalékkal) csökkent az előző év azonos időszakához képest. A fővárosi szállodacsoportokat három-hat százalékos csökke- nés jellemezte. Egyes szállodacsoportok (az ország nyugati részén működő háromcsillagos szállodák, az ország keleti részén és a Balaton partján levő négycsillagos egységek) a vendégéjszakák számának jelentős (hét-kilenc százalékos) emelkedéséről számoltak be.

Az Európai Unió országaiból érkezett vendégek 11 százalékkal kevesebb éjszakát töltöttek el a szálláshelyeken, mint egy évvel ezelőtt. Számottevő növekedés figyelhető meg a Ciprusról, Görögországból, Oroszországból, Kínából és Litvániából érkező állampolgárok vendégéjszakáinak számában. Az ország számára a legjelentősebb küldő országok (Németország, Nagy-Britannia, Ausztria, Olaszország, USA, Franciaország) vendégéjszakáinak száma ugyanakkor különböző mértékben csökkent. A szállodákban, panziókban, üdülőházakban és kempingekben 8-20 százalékkal mérséklődött a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma az egy évvel korábbihoz képest. A turista- és ifjúsági szállók növekedésről számoltak be. A vizsgált időszakban a kereskedelmi szálláshelyek közel 1,2 millió belföldi vendéget és 2,6 millió vendégéjszakát regisztráltak. A vendégek száma egy, a vendég-éjszakák száma két százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. A szállodai belföldi forgalom jelentős mértékben nőtt (hétszázalékos volt a vendégek, kilencszázalékos a vendégéjszakák számának növekedése), ami a négy- és háromcsillagos egységekben jelentkező bővülésnek volt köszönhető. A többi szállástípusban csökkent a belföldi vendégek által országunkban eltöltött ven-dégéjszakák száma. A szállodák átlagosan 41,5 százalékos szobakihasználtsággal működtek a megfigyelt időszakban. A kereskedelmi szálláshelyek összesen 77 milliárd forint bruttó bevételt értek el január-májusban, ez folyó áron háromszázalékos növekedésnek felel meg az egy évvel korábbi bevételhez képest. A bevétel alakulása összefüggött az euró árfolyamának változásával is. Az idei esztendő májusáig a kereskedelmi és magánszálláshelyek csaknem 2,4 milliárd forint értékben fogadtak el üdülési csekket. Januártól júniusig a budapesti öt- és négycsillagos szállodák szobakapacitás-kihasználtsága volt a legmagasabb, 66, illetve 64 százalékos. A legalacsonyabb (39- 41 százalékos) kihasználtsággal az ország keleti részén található négy- és ötcsillagos és a balatoni háromcsillagos szállodák működtek. Egy kiadott szállodai szoba bruttó átlagára 16 500 forint, nettó átlagára 14 300 forint volt a vizsgált időszakban. A bruttó átlagár jelentős mértékben (folyó áron közel 1400 forinttal) emelkedett a tavalyi év első fél évéhez képest. A bruttó szobaárbevétel összességében tizenhárom százalékos növekedést mutatott az év első hat hónapjában az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A legnagyobb mértékű emelkedést a Balaton partján működő háromcsillagos szállodák, valamint az ország keleti részén található háromcsillagos házak jelentették. Január-júniusban az eltöltött vendégéjszakák száma kismértékben (egy százalékkal) csökkent az előző év azonos időszakához képest. A fővárosi szállodacsoportokat három-hat százalékos csökke- nés jellemezte. Egyes szállodacsoportok (az ország nyugati részén működő háromcsillagos szállodák, az ország keleti részén és a Balaton partján levő négycsillagos egységek) a vendégéjszakák számának jelentős (hét-kilenc százalékos) emelkedéséről számoltak be.

Az Európai Unió országaiból érkezett vendégek 11 százalékkal kevesebb éjszakát töltöttek el a szálláshelyeken, mint egy évvel ezelőtt. Számottevő növekedés figyelhető meg a Ciprusról, Görögországból, Oroszországból, Kínából és Litvániából érkező állampolgárok vendégéjszakáinak számában. Az ország számára a legjelentősebb küldő országok (Németország, Nagy-Britannia, Ausztria, Olaszország, USA, Franciaország) vendégéjszakáinak száma ugyanakkor különböző mértékben csökkent. A szállodákban, panziókban, üdülőházakban és kempingekben 8-20 százalékkal mérséklődött a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma az egy évvel korábbihoz képest. A turista- és ifjúsági szállók növekedésről számoltak be. A vizsgált időszakban a kereskedelmi szálláshelyek közel 1,2 millió belföldi vendéget és 2,6 millió vendégéjszakát regisztráltak. A vendégek száma egy, a vendég-éjszakák száma két százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. A szállodai belföldi forgalom jelentős mértékben nőtt (hétszázalékos volt a vendégek, kilencszázalékos a vendégéjszakák számának növekedése), ami a négy- és háromcsillagos egységekben jelentkező bővülésnek volt köszönhető. A többi szállástípusban csökkent a belföldi vendégek által országunkban eltöltött ven-dégéjszakák száma. A szállodák átlagosan 41,5 százalékos szobakihasználtsággal működtek a megfigyelt időszakban. A kereskedelmi szálláshelyek összesen 77 milliárd forint bruttó bevételt értek el január-májusban, ez folyó áron háromszázalékos növekedésnek felel meg az egy évvel korábbi bevételhez képest. A bevétel alakulása összefüggött az euró árfolyamának változásával is. Az idei esztendő májusáig a kereskedelmi és magánszálláshelyek csaknem 2,4 milliárd forint értékben fogadtak el üdülési csekket. Januártól júniusig a budapesti öt- és négycsillagos szállodák szobakapacitás-kihasználtsága volt a legmagasabb, 66, illetve 64 százalékos. A legalacsonyabb (39- 41 százalékos) kihasználtsággal az ország keleti részén található négy- és ötcsillagos és a balatoni háromcsillagos szállodák működtek. Egy kiadott szállodai szoba bruttó átlagára 16 500 forint, nettó átlagára 14 300 forint volt a vizsgált időszakban. A bruttó átlagár jelentős mértékben (folyó áron közel 1400 forinttal) emelkedett a tavalyi év első fél évéhez képest. A bruttó szobaárbevétel összességében tizenhárom százalékos növekedést mutatott az év első hat hónapjában az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A legnagyobb mértékű emelkedést a Balaton partján működő háromcsillagos szállodák, valamint az ország keleti részén található háromcsillagos házak jelentették. Január-júniusban az eltöltött vendégéjszakák száma kismértékben (egy százalékkal) csökkent az előző év azonos időszakához képest. A fővárosi szállodacsoportokat három-hat százalékos csökke- nés jellemezte. Egyes szállodacsoportok (az ország nyugati részén működő háromcsillagos szállodák, az ország keleti részén és a Balaton partján levő négycsillagos egységek) a vendégéjszakák számának jelentős (hét-kilenc százalékos) emelkedéséről számoltak be.