Gyűlöletbeszéd a Ptk-ban (I.)

A kiegészült szabályozás alapján, a módosítás hatálybalépésétől kezdődően a személyhez fűződő jog sérelmét jelenti különösen az a sértő megnyilvánulás, amely faji hovatartozásra, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozásra, vallási vagy világnézeti meggyőződésre, szexuális irányultságra, nemi identitásra vagy a személyiség más lényegi vonására irányul, és személyek e vonással rendelkező, a társadalmon belül kisebbségben lévő körére vonatkozik. 
A módosítás célja – legalábbis a miniszteri indoklás szerint – annak egyértelművé tétele, hogy léteznek olyan életbeli esetek, amikor egy közösséget érő sértő megnyilvánulás a közösség tagjainak emberi méltóságát, általános személyiségi jogait sérti. Emellett, ha az adott közösség kellően szűk, és olyan tulajdonság határozza meg, amely az emberi személyiség lényegi vonása, akkor a közösség elleni megnyilvánulás, „átsugárzik” az adott közösséghez tartozó egyénekre. A jogszabályszövegből és az ismertetett miniszteri indoklásból is látható, hogy az ismertetett tényállás a büntetőjogban szabályozott közösség elleni izgatás „kistestvére”, és nyilvánvalóan azokban az esetekben teremt polgári jogi igényérvényesítési lehetőséget, ha a sértő megnyilvánulás nem éri el a büntetőjogilag is értékelhető magatartási határokat, azaz még nem tekinthető gyűlöletre uszításnak az adott közösséggel szemben. 
Az ismertetett módosítás igen lényeges eleme az is, hogy az igényérvényesítési lehetőséggel bíró személyek körét rendkívüli módon kitágítja, hiszen a módosító jogszabály második bekezdése szerint a jogsértő nem hivatkozhat arra, hogy sérelmezett magatartása nem közvetlenül és felismerhetően az igényt érvényesítő fél vagy felek ellen irányult. Ez a szövegezés azt jelenti, hogy egy sértőnek minősíthető megnyilvánulással szemben gyakorlatilag bárki (de különösen az adott közösséghez tartozó személy) felléphet, és a sérelmezett megnyilvánulás tevője a fellépést nem háríthatja el azzal, hogy az nem a fellépő és igényt érvényesítő személyre vonatkozott. További kiterjesztése az igényt érvényesítő körnek az a módosító rendelkezés is, amely lehetővé teszi a személyhez fűződő jogok ilyen tartalmú megsértésével kapcsolatos igény érvényesítését is, olyan közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú társadalmi szervezet vagy alapítvány számára, melynek célja az emberi és állampolgári jogok védelme. 
Az ilyen közérdekű jelleggel bíró igényérvényesítési lehetőség ugyanakkor a módosítás szerint nem irányulhat személyes haszonszerzésre, hiszen a személyhez fűződő fenti jogok megsértése miatt érvényesített kártérítést az említett szervezetek csak a sértett közösség érdekében, és az e célra létrehozott valamely közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú alapítvány javára használhatják fel. A fenti jogszabály-ismertetést követően a témát érintő következő cikkünkben a módosítással összefüggő aggályokat igyekszünk felvetni és az olvasókkal megismertetni. 

Dr. Sebestyén Attila ügyvéd, 
Kiss és Sebestyén Ügyvédi Iroda, Veszprém