Kártevő hangyák és csigák

Az ilyen száraz periódusok kedvezőek a fiasítás megindulására és az új bolyok képződésére. A hangyák a növények közt nem válogatnak, nagy tömegű felszaporodás esetén minden zöld részt megrágnak, nem kerülik ki a kultúrnövényeket sem.

Előnyben részesítik a dinnyét, paradicsomot, uborkát, hagymát, paprikát. Az ellenük való védekezésben a kártétel megelőzése a legkörnyezetkímélőbb módszer.

Úgy öntözzük, műveljük a területet, hogy ne maradjanak meg nem forgatott, vagy be nem áztatott részek. Különösen az útszegélyek, betonjárdák, kerítés melletti területek a hangyabolyok búvóhelyei.

Ha a rendszeres öntözéssel nem tudjuk távol tartani a hangyákat, szükség lehet csapdák alkalmazására is. A hangyabolyok közelében a vonulási irányba 1-2 hangyacsapdát célszerű kihelyezni.

A bennük lévő csalogató anyag odavonzza a dolgozó hangyákat, majd az általuk beszállított méreg hatására a bolyban lévő királynő elpusztul. Így a boly életképtelenné válik, összeomlik, megszűnik a fiasítás.

Kémiai védekezés esetén a malation hatóanyagú szerből készített permetlével ne csak a fertőzött növényeket, hanem a szegélyeket és a hangyák vonulási irányát is kezeljük le.

Az idei meleg őszön még tart egy másik rágó kártevő, a spanyol csupasz csiga károsítása is. Különösen a mély-fekvésű, vizekhez közeli területeken észlelhetők egészen a fagyok beálltáig.

Rejtőzködő állatok, csak éjszaka merészkednek elő búvóhelyeikről, amikor sem a nap szárító sugarai, sem a madarak nem jelentenek veszélyt számukra. A növényeket egy éjszaka alatt tarrá rághatják, nyálkahártyájukkal, ürülékükkel beszennyezik.

Az 1985-ben Magyarországra is behurcolt csigafaj kifejletten 7-14 centiméter hosszú, színe legtöbbször narancs-sárga, de van szürkés-zöld és barna változata is.

Az egymást megtermékenyítő, hímnős állatok a talajfelszín alá a növények közelében lévő odvakba, csomókban helyezik el fehér, gömb alakú tojásaikat.

A 3-4 hét múlva kikelő kis csigák vedlések nélkül 2-3 hónap alatt fejlődnek ivarérett állattá, melyek összegömbölyödve védett helyen át is telelhetnek, de a kártevő inkább tojás alakban vészeli át a telet.

A régebb óta honos házatlan csigáktól eltérően ez a faj sokkal szaporább és veszélyesebb. Reszelőszerű fogaikkal rágják a leveleket, csak az ereket hagyják meg.

A földalatti zöldségnövényekbe (gyökérzöldségek) lyukakat fúrnak, odvakat rágnak. A tápnövények köre nagyon széles: káposztafélék, saláta, bab, borsó, paprika, hagyma, paradicsom, gyökérzöldségek, dísznövények.

A kártétel megelőzése végett ne termeljünk zöldségféléket mélyebben elhelyezkedő, vizenyős területeken, és kerüljük az esti locsolást. Horganyzott lemezből készíthetünk csigakerítést a védendő terület köré.

A csigák útjába rakott csalogató anyagokkal (burgonya-uborkadarabok, vizezett korpa) és sörcsapdával (sörrel félig töltött, földbe süllyesztett tejfölös-pohár) összegyűjthetjük az állatokat.

Az útjukba szórt oltatlan mész vagy szuperfoszfát hatására fokozott nedvelválasztásra kényszerülnek, ezáltal kiszáradnak és elpusztulnak. A vegyszeres védekezés során sávosan, kupacokban, speciális csigaölő szereket (metadehid) is helyezhetünk a növények közé.

Györffyné dr. Molnár Júlia, a mezőgazdaság-tudomány doktora