Nagy a nyüzsgés Törőcsik Mari velemi házánál: megszólalt a szomszéd

Folyamatosan hordják a friss virágokat és a mécseseket Törőcsik Mari velemi házához. A háromszoros Kossuth-díjas Nemzet Színésze halála óta már három hónap is eltelt, de a helyiek és a környéken nyaraló turisták nem feledik a Körhinta sztárját.

Margitka, az elhunyt művésznő közvetlen szomszédja manapság is rendszeresen bejár az épületbe, hiszen őt kérte meg a színésznő lánya, hogy az édesanyja halála után is felügyelje az értékes ingatlant.

„Nagyon nagy erre a forgalom zaja mostanság, de hát ezzel jár, ha valaki egy ilyen különleges épület közelében lakik. Egy kőhajításnyira van Velemtől Kőszeg, és akik oda mennek pihenni, ide is átruccannak. Az autók, de még a turistajáratok is lelassítanak, gyakran meg is állnak, hogy az utasok kiszálljanak, és fejet hajtsanak Törőcsik Mari emléke előtt” – mesélte a Borsnak Margitka.

Rendben tartja

A színésznő egykori szomszédja elmondta, hétvégén alig lehet kiülni az utcára, mert nagyon sokan járnak oda.

„Sokan fényképeket is készítenek, és akad, aki be is csenget hozzám, hogy kérdéseket tegyen fel. Mindenki tudni szeretné, milyen körülmények között élt a színészóriás. Elmondhatom, hogy négy szoba van a házban, két fürdőszoba és két konyha. Nekem persze kulcsom is van, de csak port törölni járok be, illetve rendszeresen ürítem a postaládát. A vizet, a villanyt és a gázt már a művésznő halála után elzártuk. A művésznő családja nem jár ide” – árulta el a 82 éves Margitka.

Semmi sem változott

Margitka elárulta, hogy minden ugyanúgy áll, mint Mari életében.

„A halála nagyon megviselt, de kitartok. Nagy ajándék volt az élettől, hogy közelről ismerhettem”

– mesélte az idős asszony, aki egyébként évek óta szívritmus-szabályozóval él.

„Néha rosszul vagyok, de igyekszem dolgozni. Már kevesebbet bírok, de az én kertem mellett Mariét is rendben tartom. Nem hagyom, hogy elszaporodjon a gaz„ – mosolygott a házvezetőnő, miközben egy rajongó érkezett az épülethez.

„Hát itt élt Törőcsik Mari! Sajnálom, hogy még az életében nem jöttem el ide, mert szívesen megmondtam volna neki, hogy mennyire nagyra tartom”

– mondta a középkorú férfi, majd elhelyezett egy szál virágot a bezárt kapu ellőtt álló vázában.