drágább áram

2020.01.30. 10:03

Az autósokkal fizetteti meg elhibázott klímapolitikáját Németország

Németország 2038-ra vállalt karbonsemlegessége, vagyis a szénerőművek bezárása nem jelent garanciát a széndioxid-kibocsátás bruttó csökkenésére. A szénkivonás megdrágítja az alternatív forrásokból kitermelt elektromos áramot, a németek ráadásul egyre inkább a francia atomerőművekből származó áramimportra szorulnak. Közben a városi hatóságok az autósokon verik el a port: tavaly 1,6 millió euró büntetést szabtak ki a légszennyezésre hivatkozva a dízelmotoros járművek fenntartóira.

Németország két kivétellel valamennyi nukleáris erőművét leállította a 2011-es fukusimai katasztrófa óta, ezzel szemben Franciaország a villamosenergia-szükségletének több mint 70 százalékát atomerőművekből állítja elő – derül ki a V4NA összeállításából. Németország 2022-re az atomenergia teljes kivezetését tervezi, míg a széntüzelésű erőműveit csak 2038-ra számolná fel.

A szövetségi kormány 550 milliárd eurót különített el a megújuló energiaforrásokon (nap- és szélenergia) alapuló erőművek építésére, ezek azonban várhatóan 50 százalékkal megemelik az elektromos áram költségeit.

Ráadásul a 82 aktív szénerőmű miatt a károsanyag-kibocsátás csak alig csökken: a Destatis adatai szerint évente 40-42 ezer német hal meg a levegő szennyezettsége miatt (a szám 2005 óta stagnál), a szomszédos országokban pedig évente közel 2000 halálesetet okoznak a német szénerőművekből felszabaduló káros gázok.

Closing nuclear plants in Germany led to increases in carbon emissions and air pollution that amounted to a social cost of about $12 billion per year, according to a recent study. https://t.co/am4qSUZFpN

Angela Merkel ígérete szerint

a szénerőművek helyét fokozatosan a zöld energiaforrások veszik át, ezek kiépítésének borsos költségei miatt azonban már most a német háztartások fizetik a legmagasabb villamosenergia-árakat Európában.

A T-Online.de német hírportál elemzése szerint a lakossági és ipari felhasználók áramkiadásai tíz év alatt 35 százalékkal nőttek Németországban. Folytatódik a villamosenergia árának emelkedése 2020-ban is: Schleswig-Holstein tartományban 4,2 százalékkal, Bajorországban 5,5 százalékkal, míg a Saar-vidéken, Hessenben és Brémában 6,6 százalékkal nőtt az elektromos áram lakossági díja. Mindezek mellett – éppen a még mindig működő szénerőművek miatt – 2016 óta csupán 5 százalékkal csökkent a szén-dioxid-kibocsátás az országban.

A német nagyvárosokban a levegő nitrogén-dioxid-tartalma is jóval magasabb, mint a kormány által megcélzott 40 mikrogramm/köbméter. Ezért sokan az autósokat, főként a dízelmotoros járművek vezetőit hibáztatják. Stuttgartban tavaly betiltották az Euro 5-ösnél régebbi besorolású dízeljárművek használatát a város egész területén. A múlt ősszel klímavészhelyzetet hirdető Berlinből, továbbá Darmstadt és Hannover bizonyos városrészeiből szintén kitiltották a dízelautókat.

Ezekben a városban a rendőrség 2019. áprilisa és december vége között 15 ezer bírságot küldött ki a forgalomfigyelő kamerák felvételei alapján, összesen 1,6 millió euró értékben. A dízeltulajdonosok hátrányos megkülönböztetése nemcsak a konzervatív, hanem a liberális városatyákat is felháborította. A német szabad demokraták (FDP) autós szakértője, Oliver Luksic szerint „a behajtási tilalom helytelen”, mert az eltérő büntetési tarifák miatt követhetetlen, azon kívül jelentős értékvesztést okoz a dízelhajtású autók tulajdonosainak. „Ez a bürokratikus többlet nem indokolható” – idézte Luksicot a Süddeutsche Zeitung honlapja.

Ezek is érdekelhetik