hazai dohányhelyzet

2020.11.03. 10:28

Csökkenhet a dohányboltok száma

Hamarosan eljöhet az idő, amikor a dohányboltok száma csökken, s ezzel nő az ellátási területük – mondta Lázár János, a nem dohányzók védelme érdekében szükséges teendők összehangolásáért felelős miniszterelnöki biztos.

Budapest, 2017. január 13. Havazás Budapesten 2017. január 13-án. MTI Fotó: Balogh Zoltán

Forrás: MTI

Fotó: Balogh Zoltán

A korábbi években a dohányzás visszaszorítására tett lépések – például az értékesítési helyek számának korlátozása, a termékek drágítása – sikeresek voltak, hiszen éves átlagban 1-2 százalékkal csökken a dohányzók száma Magyarországon. Itt az ideje, hogy végre hangsúlyosabb legyen a dohánytermékek árának adóterhe (amely most 77 százalék, ráadásul januárban és áprilisban ismét emelkedik), illetve az adóteher prevenciós hatása – mondta a Világgazdaságnak Lázár János, a nem dohányzók védelme érdekében szükséges kormányzati teendők összehangolásáért felelős miniszterelnöki biztos.

Az elmúlt évtized elején még masszívan 30 százalék feletti fogyasztói arány mára 20-25 százalékra zsugorodott

– ismertette Lázár János –, a hagyományos dohánytermékek fogyasztásában ennél is jelentékenyebb a visszaesés. Úgy számol, hogy harminc év múlva lényegében alig lesznek rabjai a hagyományos dohánytermékeknek. Egyebek között ezt a célt is szolgálhatja a kormány által bejelentett dohányadó-emelés, amely a miniszterelnöki biztos szerint nemcsak fontos egészségpolitikai eszköz, hanem külső kényszer is. Emlékeztetett, hogy az Európai Unió megkövetel egy minden tagország által elérendő jövedékiadó-szintet, amelynek elérésében Magyarország a folyamatos adóemelés ellenére is lemaradásban volt.

Lázár János a rendkívül szigorú magyar szabályozást fontosnak, sőt követendőnek tartja. Álláspontja szerint a hazai jogszabályok – helyesen – lényegében nem tesznek különbséget a régi és az új típusú dohánytermékek között, hiszen az utóbbiak kockázatát még nem lehet pontosan ismerni.

Sok uniós tagállamot megelőzve Magyarország az új típusú dohánytermékeket és a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termékeket is jövedéki adóval sújtja, éppen azért, hogy a rászokást megelőzze, elsősorban a fiatalok körében.

A megelőző hatású költségterhek emelését az is indokolja, hogy Magyarországon az átalakuló kínálat és fogyasztási szokások ellenére még mindig évente 13 ezer tüdődaganatot diagnosztizálnak, ami döntően a dohányzással függ össze.

A kérdésről nagy uniós viták folynak, ezeken a tárgyalásokon Magyarország az egészségügyi szempontokat előtérbe helyező, határozott álláspontot képvisel az új jövedékiadó-rendszer kialakításával kapcsolatban – jelezte a miniszterelnöki biztos.

Az, hogy a fogyasztás csökkenése ellenére is

stabilan 650-700 milliárd forintos a hazai dohánykereskedelem piaca,

nemcsak azt jelzi, hogy az adóemelkedés ellenére is szükségük van a nikotinra a dohányosoknak, hanem arra is rámutat, hogy a rendszer valóban jól kontrollált, a feketekereskedelmet az állam erőteljesen visszaszorította. Ebben oroszlánrésze van annak, hogy a dohánykereskedelmi szabályok csak az arra engedélyt szerző dohányboltoknak teszik lehetővé a dohánytermékek értékesítését. Lázár János szerint a közeljövőben csökkenthetik a dohányboltok számát, tovább növelve a boltok ellátási területét. Miután a kereskedelmi koncessziókat húsz évre engedte át az állam, első körben úgy szűkíthető a piac, hogy nem újítják meg a visszaadott koncessziókat, azokon a területeken pedig, amelyeken ellátási hiány van, csak a korábbiaknál indokoltabb esetben adnak ki ideiglenes engedélyt.

A Világgazdaság kérdésére reagálva a miniszterelnöki biztos észszerűnek tartotta, hogy a trafikok egyre több más terméket is forgalmazhassanak azért, hogy biztosítva legyen a bevételük, persze a látogatási korhatár megmaradna. Mint emlékeztetett:

a mintegy 5500 dohánybolt árrése 10-12 százalékos, évi 70-80 milliárd forintos, együttes értékesítésből származó nyereségükkel szemben egy sor költséges feltételt kell teljesíteniük.

A szolgáltatási kör bővítését a kereslet továbbra is várt szűkülése és a költségek folyamatos növekedése is indokolhatja – jelezte Lázár János.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában