Ország-világ

2020.11.25. 07:38

Varga Mihály: minden forrás biztosítva van a jövő év kihívásaihoz

A magyar költségvetés és az államháztartás finanszírozása stabil, az ország működőképességének, a járványügyi védekezésnek és a gazdaság újraindításának jövőbeli költségeire akkor is megvan a fedezet, ha jövőre Brüsszelből csak az egyedi szabályok szerint járó agrártámogatási összegek érkeznek – nyilatkozta a pénzügyminiszter.

Fotós: Kovács Tamás

Varga Mihály a Világgazdaságnak adott interjúban elmondta: nem terveznek további devizakötvény-kibocsátást, a szaktárca hároméves tervet dolgozott ki az átmenetileg az év végére 8-9 százalékos szintre jutó költségvetési hiány és a 78-80 százalék közelébe ugró államadósság csökkentésére. Ehhez az kell, hogy a jövő nyárra mindenképp elkezdődhessen a koronavírus elleni vakcina tömeges alkalmazása.

Milyen hatásfokon dolgozik a Gazdaságvédelmi Operatív Törzs?

A járvány második hullámában vagyunk, és az emberi élet védelmén túl az egyik legfontosabb feladat a gazdaság helyreállítása és újraindítása. A kormány, valamint azok a testületek is folyamatosan dolgoznak, amelyek előterjesztésekkel, javaslatokkal szolgálják ki a kabinetet. A Gazdaságvédelmi Operatív Törzs egy ilyen szervezet, amelyet a kormány abból a célból hozott létre, hogy lehetőség szerint a gazdaság szereplői előtt álló bürokratikus akadályokat leépítse. Az elmúlt hetekben ennek jegyében dolgoztunk, öt nagy területen – adórendszer, közbeszerzések, építőipar, élelmiszer-gazdaság és turizmus – tudtunk döntéseket a kormány számára előterjeszteni. Összesen 76 javaslatunk volt, amelyekből 44 felvetés már megvalósult, ezeket a kormány elfogadta, megjelentek a Magyar Közlönyben. Húsz javaslatunk folyamatban van, és lett tizenkettő, amit a kormány nem támogatott – vagyis az előterjesztéseink több mint 80 százalékából jogszabály lett. Olyan felvetéseket indítottunk, amelyek nem bevételi vagy kiadási tételekről szóltak, de jelentősen segítik a gazdaság újraindítását.

A tegnapi ülésen új területtel foglalkoztak. Miért a pénzügyek terén léptek, és melyek voltak a döntések?

Hatékonyság- és versenyképesség-növelést várunk a banki digitalizációtól. Korábban a Magyar Bankszövetség 22 pontot javasolt mérlegelésre a kormánynak, ezek egy részéből azóta már jogszabály lett. Most olyan területeket vettünk elő, ahol a bankszövetség és a Pénzügyminisztérium is további változásokat szeretne, az ügyfelek pedig – akár magánszemélyekről, akár vállalatokról van szó – olcsóbb, egyszerűbb és gyorsabb ügyintézést. Ezekről tárgyaltunk a Magyar Bankszövetség elnökének jelenlétében. Olyan felvetéseket támogattunk, amelyek érdemi idő- és költségcsökkentést eredményeznek, de sem a költségvetésnek, sem a bankrendszernek nem okoznak extra terheket. Ezért most nem foglalkoztunk például a tranzakciós illeték kérdésével, mint ahogy a másik oldalon nem került napirendre a csomagárazás általánossá tétele sem. Döntöttünk ugyanakkor arról, hogy felgyorsítjuk és olcsóbb díjazásúvá tesszük a közjegyzői munkát a hitelszerződések eljárásai során. Az intézkedéssel évi 60-70 ezer ügyfél szembesül majd azzal, hogy gyorsabbá válik és kisebb költséggel jár a szerződéskötés.

Varga Mihály pénzügyminiszter azonnali kérdésre válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. november 23-án
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Az értékbecslésre vonatkozóan olyan adatbázist hoznánk létre a bankokkal, amely minden pénzintézet számára egységesen elérhető lenne, így nem kellene külön-külön értékbecslést végezni ugyanarra az ingatlanra, ha két különböző pénzintézet döntés-előkészítése során válik ez szükségessé. Ilyen esetekben az értékbecslés is ingyenes lesz. Ugyancsak szeretnénk az elektronikus földhivatali ügyintézést szélesíteni, kiterjeszteni. Ez jelenleg bonyolult, nagyon sokszor csak személyes ügyintézéssel oldható meg. Ezzel a lépéssel nagyjából 130 ezer ügyfélnek tudnánk megkönnyíteni az ügyintézést. A törzs támogatta és megerősítette, hogy ott, ahol elektronikus pénztárgép működik, lehetőség lesz elektronikus fizetésre is. Ez további 50-60 ezer új fizetőhelyet teremt, és több tízmilliárd forinttal csökkenti a készpénzhasználatot. Nagyon fontosnak tartom, hogy legyen ilyen lába is a gazdaságpolitikának, mert a versenyképesség és a hatékonyság javítása nemcsak pénzkérdés, hanem az idő kérdése is, amit a bürokratikus akadályok lebontásával is segíteni tudunk. A Gazdaságvédelmi Operatív Törzs az egyik fontos testület, de más területen is dolgozunk. A gazdasági kabinet vezetőjeként, pénzügyminiszterként magam is több testületben vagyok jelen. A hét végén beruházási célú megbeszéléseket is tartottunk. Nagy esélyt látunk arra, hogy az állami beruházásokat külön kezelve, egy csomagba rendezve fel tudjuk gyorsítani ezek finanszírozását. A parlament a múlt héten fogadta el a jövő évi adótörvényeket, amelyek szintén nagyon sok változást hoznak jövőre.

Milyen előzetes felmérések előzik meg az intézkedéseket, a forrásbiztosítást vagy épp a bevételekről történő lemondást? Lehet-e, és ha igen, mikor lehet mérleget vonni a intézkedések hatékonyságáról?

A Pénzügyminisztériumban a „kétszer mérni, egyszer vágni” mondást követjük, remélve, hogy a várakozásunk beigazolódik. Az idei év gazdasági teljesítményét tekintve úgy látom, alapvetően az a prognózis valósul meg, amit a Pénzügyminisztérium jelzett az elmúlt hónapokban. A gazdaság ebben az évben zsugorodni fog, 6,4 százalékos visszaeséssel kalkulálunk, és ennek következményei az államháztartásban is megjelennek: durván 1700 milliárd forintnyi bevételkieséssel kalkulálunk. A kiadások ellenben növekednek, hiszen a járvány és a gazdaságvédelem azonnali intézkedéseket követelt, a hozzá tartozó pénzügyi kifizetésekkel együtt. Hasonlóan más gazdaságokhoz, Magyarország is felfüggesztette a fiskális szigort, a kormány pedig segít, finanszírozunk és likviditást teremtünk, munkahelyeket védünk, tartjuk az állami beruházások ütemét. Ez azzal jár, hogy az eredetileg tervezett 1 százalékos hiány helyett a költségvetési deficit 9 százalék körül lehet majd az év végére, azaz a Covid-járvány 8 százalékponttal fogja megnövelni a hiányunkat.

Az államadósság pedig, amely 65,4 százaléka volt tavaly a GDP-nek, és az idei évre további csökkenéssel számoltunk, nos, ez a mostani becslések szerint a bruttó hazai termék 78-80 százalékára fog emelkedni. Ilyen helyzetben folyamatos mozgásban kell lennie a gazdaságpolitikának, nem engedhetjük meg magunknak, és a gazdaság helyzete sem teszi lehetővé, hogy a programok leálljanak. Az idei és jövő évi Gazdaságvédelmi Alap ezért lett felülről nyitott, vagyis ami pénzügyi forrás szükséges, annak rendelkezésre kell állnia.

A források biztosítása rendben van?

Azt gondolom, igen. Bár vita alakult ki arról, kellett-e most devizakötvény-kibocsátás, vagy sem, a finanszírozás nem ezen múlik, a források enélkül is biztosítva vannak. De egyáltalán nem baj, ha egy bizonytalan időszak előtt megerősítjük a tartalékainkat, stabil állapotban várjuk a következő időszak fejleményeit. Nemcsak azért veszünk fel hitelt, mert finanszírozni kell valamit, hanem azért is, mert előtörlesztünk. Ebben az évben 1,5 milliárd dollár 2021-ben lejáró adósságot fizettünk vissza anélkül, hogy ehhez igénybe vettünk volna külső forrást. Ezzel a novemberi 2,5 milliárd eurós devizakötvény-kibocsátással azt értük el, hogy 2023 elejéig nincs szükség új devizaforrás bevonására. Nyugodtabb pozícióban dönthetünk és várhatjuk a gazdasági fejleményeket.

A mostani kibocsátás rekordolcsón sikerült. Egyes vélemények szerint élni lehetne ezzel a lehetőséggel, már csak azért is, mert a koronavírus-válság nyomán a lakosság megtakarítási képessége is változik, ráadásul a lakossági finanszírozás, a MÁP+ kifejezetten drága. A járvány hatásai miatt feladják, hogy legfeljebb az államadósság 20 százaléka legyen más devizában?

Nem tervezünk további devizakötvény-kibocsátást, és azt a célt sem adtuk fel, hogy az 53 százalékról lecsökkentett devizaarányt az államadósság szerkezetén belül 20 százalék alatt tartsuk. Sőt, a következőkben – ha a normális kerékvágásba visszakerülünk – ezt a 20 százalékos mértéket is tovább csökkentjük. Azért kalkuláltunk 2,5 milliárd euróval, mert ez még a 20 százalékos tűréshatáron belül marad. Ehhez képest a lakossági finanszírozás valóban drága forrás. De itt tudatos gazdaságpolitikai döntést hoztunk.

Varga Mihály pénzügyminiszter (b) és Pécskövi Tibor, a Márka Üdítőgyártó Kft. ügyvezetője a cég Bács-Kiskun megyei felsőlajosi üzemében 2020. október 2-án
Fotó: Bús Csaba / MTI

A MÁP+ óriási előnye, hogy stabilabbá teszi az államadósság hazai kezelését, a magyar kötvényvásárló ismeri a környezetet, másrészt pedig az adósságfinanszírozás hozamából, jövedelméből a magyar lakosság is részesülhet. A hazai finanszírozásban megjelent a jegybanki láb – hiszen az MNB beszállt mennyiségi lazítás keretében az állampapír-vásárlásba –, van egy lakossági, valamint intézményi rész is, a hazai pénzügyi intézmények is vásárolnak magyar papírokat.

Az adósságfinanszírozás terén mennyiben változtathat az ön által is említett uniós transzferek kérdése?

Az Európai Unió és az Európai Bizottság döntéseivel jelenleg valóban nehezebben lehet számolni. Emiatt a Pénzügyminisztériumnak is többféle variációval kell kalkulálnia. A Next Generation és az MFF forrásairól szóló vita elhúzódhat akár addig is, hogy jövőre még semmilyen forrásra nem lehet számítani az Európai Unió országaiban. Egy kivétel persze van: az agrártámogatás 500 milliárd forintja közvetlenül Brüsszelből érkezik a gazdákhoz. Optimális esetben – ha meg tudunk állapodni az MFF és a Next Generation részleteiben –, akár 2500 milliárd forintnyi pluszforrással is lehet számolni. Tehát több forgatókönyvvel kell számolnia a kormánynak. Ezeknek megfelelően kell a finanszírozási tervet is elkészíteni 2021-re, ez történik a Pénzügyminisztériumban. A finanszírozás stabil lábakon áll, felelősségteljes magatartást követünk, amit a járványhelyzet és a gazdaságvédelmi intézkedés szükségessé tesz, annak a forrását biztosítani fogjuk.

A járvány idején alaposan meglódult az infláció…

Az inflációs mozgásokat nehéz ebben az évben pontosan megbecsülni, hiszen senki nem tudhatta, hogy a világjárvány hatása milyen inflációs mozgásokat fog előidézni. Jelenleg úgy látjuk, ez azon a toleranciasávon belül marad, amit a jegybank célként meghatározott. Azzal számolunk, hogy 3 százalék körüli infláció lesz idén is és jövőre is, egy-egy időszakban ugyanakkor lehet rövid kilengés a folyamatokban. Az egyik legfontosabb inflációs tényező az energiaárak változása, ezen a téren a kormány tartja az eddigi gyakorlatot, központi energiaár-intézkedésre nem készülünk. A járvány második hullámának is lehetnek olyan gazdasági hatásai – a korlátozások miatt –, mint az első hullám során, amikor a leállások miatt nagyot estek az energiahordozók árai. Ez pedig lejjebb viheti az inflációt annak ellenére is, hogy a világ sok országa számottevő fiskális ösztönzőkkel védekezik a válsággal szemben.

Az élelmiszerárak és az árfolyam változása sem okozhat gondot a pénzromlásban?

A fogyasztói árak idei változásában volt szerepe az élelmiszerárak növekedésének. Ez valóban fölötte volt az átlagnak, de ne felejtsük el, hogy tavasszal nagy szárazság alakult ki, ami a termelői árakat is felfelé vitte. Ugyanakkor várhatóan nem kell tartósan magas élelmiszerárakkal kalkulálni. A másik oldalon a mezőgazdasági termelők állnak, akiknek a búza és kukorica felvásárlási árai rég voltak ilyen kedvezők. A tartós fogyasztási cikkek és a ruházati termékek esetében nem következett be jelentős inflációs nyomás. Ami az árfolyamot illeti: valóban hektikus időszakon vagyunk túl. A forint is követi a régiós valuták mozgását, reagálva a dollár és euró változásaira. A kormánynak eddig sem volt, ezután sem lesz árfolyamcélja. Úgy látom, hogy az EU-val folytatott vita sem rezdítette meg olyan mértékben eddig az árfolyamot, ami aggodalomra adhatna okot.

Mennyiben tudják pontosan előre jelezni a második hullám gazdasági folyamatait?

Erre az egyik jó eszközünk a heti gazdasági index (HGI). Rengeteg napi szintű adatból dolgozunk – online kasszák adatai, az online számlák információi, EKÁER-statisztikák –, ezekből készítjük el a heti gazdasági növekedési adatot. Ebből az látszik, hogy a nyári visszarendeződés után megint újra egy picit lefelé megy az index, a második hullám korlátozásai viszik lejjebb a gazdaság teljesítményét. A HGI az első hullámban is jól írta le a gazdaság egészének a mozgását, és viszonylag jól meg tudta becsülni a harmadik negyedévi teljesítményt is: mi annak alapján 5 százalék körüli visszaesést vártunk, de 4,6 százalék lett. A mindenkit meglepő szám inkább a két negyedév közötti felpattanás mértéke volt, hiszen a harmadik negyedévben 11,3 százalékos volt a növekedés a második negyedéves teljesítményhez képest. Ez pedig bizakodásra adhat okot, hiszen azt mutatja, hogy ha normálisan mennek a gazdasági folyamatok, akkor a magyar gazdaság nagyon gyors regenerálódásra lehet képes.

Milyen felépülésben gondolkodnak most?

A védőoltástól függ nagyon sok minden, így a gazdaság következő éves teljesítménye is. Hároméves pénzügyi programot készítettünk el, amelyben igyekszünk vázolni, milyen ütemben térünk vissza a normális, fegyelmezett fiskális politikához. Most lehet nagyobb hiány, lehet nagyobb adósságszint, és ezek hatásai a következő évre is átnyúlhatnak. Ne feledjük azt sem, hogy a járványnak lehet akár harmadik hulláma is. Nagyon ígéretes vakcinafejlesztések vannak, sok tekintetben a védőoltástól függ, hogy milyen gyorsan épül vissza a gazdaság. A fordulópont a jövő év május–júniusi időszak lehet, a második negyedév vége, a harmadik eleje, amikor megvan a vakcina, és megkezdődnek a tömeges védőoltások. A korlátozásokat ekkortól lehet majd gyorsabban feloldani, és a gazdaság lassan, de visszatérhet a normális kerékvágásba. Ha ez nem történik meg – mert a vakcinakísérletek lassabbak, vagy mert a tömeges átoltás csak lassabban tud megvalósulni –, akkor egy elhúzódóbb kilábalás lehet. A lényeg, amivel érdemes tehát kalkulálni, hogy a fordulópont 2021 május–júniusa lehet, amikor eldől: gyors visszarendeződés és gyors kilábalás lesz, vagy csak lassabb. Sok függ tehát a gazdaságban is a kutatóktól, a gyógyszeripartól. Hadd tegyem hozzá, hogy a tömeges oltásnak nem lesznek anyagi akadályai, a vakcinák tervezett vételára a tartalékban rendelkezésre áll.

Borítókép: Varga Mihály pénzügyminiszter beszédet mond az öt hazai céggel kötött kutatásfejlesztési támogatási megállapodás aláírása előtt a minisztériumban 2020. október 30-án

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában