2025-re minden megyei jogú város elérhetővé válhat négysávos úton

Palkovics László azt mondta,

az elmúlt évtizedben elvégzett közútfejlesztésekkel a 2010-ben még 1300 kilométer alatti gyorsforgalmi hálózat összes hossza mára megközelíti az 1700 kilométert, a jelenleg zajló vagy előkészületben lévő további beruházásokkal pedig jócskán meghaladja majd a 2000 kilométert.

A tárcavezető emlékeztetett rá, hogy a közúti közlekedésfejlesztési terveket összegző Útprogramot öt évvel ezelőtt indították el, amihez mára 3600 milliárd forintos keretösszeget biztosítottak, a nagyobbik részét hazai költségvetési forrásból.

Palkovics László kiemelte: folyamatosan dolgoznak azon, hogy a gyorsforgalmi utakat mielőbb bekapcsolják a nemzetközi hálózatba, az autópályákat és autóutakat elvezessék az országhatárokig.

Fontos célnak nevezte továbbá azt is, hogy mielőbb bármely településről harminc percen belül elérhető legyen egy négysávos út Magyarországon.

Míg 2010-ben három országhatárig juthattunk el négysávos úton, az évtized közepére majdnem négyszer annyi, összesen tizenegy határállomásig utazhatunk gyorsforgalmi utakon – mondta a miniszter, majd felsorolta a most folyó és tervezett fejlesztéseket.

Palkovics László szerint

„a magyar közúthálózat fejlesztésében (...) közép-európai összevetésben is kiemelkedően teljesítünk: az M30 befejező szakaszának idei átadásával Magyarország öt évvel a 2026-os határidő előtt hiánytalanul kiépíti a Via Carpatia folyosó ráeső szakaszait”.

A Baltikumtól a Fekete-tengerig nyúló korridor az érintett országok keleti régióit összekötve bővíti majd Kelet-Közép-Európa belső gyorsforgalmi kapcsolatait – fűzte hozzá.

Rámutatott:

a gyorsabb és tervezhetőbb közúti szállítás javítani fogja a térségbe települt feldolgozóipari cégek és a tengeri kikötők közötti áruforgalmat is.

Palkovics László kitért arra is, hogy Magyarország több más európai országhoz hasonlóan koncessziós eljárás útján valósítja meg az autópálya-fejlesztéseket, „tekintettel arra, hogy az Európai Unió gyorsforgalmi beruházásokat többé már nem finanszíroz”.

„Ennek eredményeképpen a gyorsforgalmi hálózat fejlesztése még gyorsabb ütemben folytatódhat, ráadásul az államadósságot érdemben nem növeli, ugyanis a felmerülő fejlesztési és fenntartási díjakat az útdíj-bevételek fedezik majd”

– mutatott rá a tárcavezető.

Kósa Lajos (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője emlékeztetett rá, hogy a korábbi kormányok elhibázott döntéseit kell most helyrehozni, amikor megépítik a csomópontokat, egyebek között biztosítva a Debrecen és Nyíregyháza közötti autópálya összeköttetést. Ugyanakkor már most el kell kezdeni tervezni az M3-as autópálya „háromsávosítását” annak érdekében, ha elkészülnek az erdélyi gyorsforgalmi utak, az összeköttetés után is közlekedhető maradjon az M3-as – magyarázta a politikus.

Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere azt mondta,

a magyar kormány gazdaságfejlesztési programjának köszönhetően napjainkban hazánk a térség egyik legnagyobb tőkemozgató államává nőtte ki magát.

Az elmúlt három évben két nagy ipari terület létesült Debrecenben, s ha a mostani két csomópont elkészül, a város mind a négy ipari övezete gyorsforgalmi kapcsolattal fog rendelkezni.

Nyul Zoltán, a NIF Zrt. beruházási vezérigazgató-helyettese jelezte: jövő nyárra két, vadonatúj, teljes értékű, minőségi, biztonságos közlekedésre alkalmas csomóponttal gyarapodik Debrecen és az M35-ös út térsége, valamint a környező ipartelepek. A két csomópont kialakítása 8,7 milliárd forintba kerül – tette hozzá.

Borítókép: Palkovics László innovációs és technológiai miniszter (k), Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere (j) és Nyul Zoltán, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházási vezérigazgató-helyettese beszélget az M35 autópálya Debrecen-Józsa és a 354. számú főút csomópontjának építése kapcsán tartott sajtótájékoztató előtt Debrecen határában 2021. július 23-án