rá emlékezünk

2021.10.21. 11:30

Ma lenne 80 éves Jankovics Marcell

Nyolcvan éve, 1941. október 21-én született Budapesten Jankovics Marcell Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, művelődéstörténész, érdemes művész, a nemzet művésze.

Szépapja, Meszlényi Jenő Kossuth Lajos sógora, Komárom térparancsnoka, nagyapja író és a 19. század egyik legjelentősebb magyar hegymászója volt. Apját, a Magyar Nemzeti Bank főtisztviselőjét 1950-ben koholt vádak alapján hűtlenség és hazaárulás miatt halálra, majd életfogytiglanra ítélték, családját kitelepítették a nagykunsági Öcsödre, ahonnan csak két év után térhettek vissza.

Pannonhalmán a bencéseknél érettségizett, régész vagy építész szeretett volna lenni, de továbbtanulásról származása miatt nem is álmodhatott. 1959-től segédmunkásként dolgozott, egy évvel később egy munkatársának köszönhetően került be fázisrajzolónak a Pannónia Filmstúdióba.

1963-ban már önállóan készítette animációs filmjeit, később Nepp József az ő Gusztáv-figuráját választotta a nagy sikerű filmsorozat főhőséül, Jankovicsot pedig társrendezőnek vette maga mellé.

1965-ben rendezőnek nevezték ki, 1971-72-ben a Képzőművészeti, 1981-től az Iparművészeti Főiskolán tanított animációt. 1995-ben a Magyar Iparművészeti Egyetem (ma Moholy-Nagy Művészeti Egyetem) DLA (a PhD művészeti megfelelője) fokozattal rendelkező egyetemi magántanára lett. Nevéhez fűződik a magyar animációs film történetében mérföldkövet jelentő János vitéz (1973), az első egész estés magyar rajzfilm. Az alkotásban már megmutatkozott a népművészet iránti vonzalma, ugyanakkor a világsikert arató animációs Beatles-film, a Sárga tengeralattjáró stílusjegyei is felfedezhetők benne.

A magyar népművészet és néprajz egész későbbi művészetét meghatározta. A Magyar népmesék, a Mondák a magyar történelemből című rajzfilmsorozatok, a Fehérlófia és az Ének a csodaszarvasról című egész estés rajzfilmek példái e vonzalomnak; stílusa mozgalmas, erőteljesen karakteres, mégis tömör. Népmese-animációin generációk sora nőtt fel, a Magyar népmesék 2020-ban hungarikum lett.

Ő maga inkább eklektikusnak tartotta magát, Az ember tragédiájában például – amely több mint két évtizeden át készült – színről színre vált stílust. Madách művén 1989 óta dolgozott, de a munka – elsősorban anyagi okok miatt – nagyon lassan haladt, a 160 perces alkotást csak 2011 őszén mutathatták be. A világ számos országában vetített filmért 2012-ben megkapta a Szolnoki Képzőművészeti Fesztivál fődíját és a magyar filmkritikusok különdíját. Utolsó éveiben a Toldi rajzfilmre vitelével foglalkozott.

1975-ben Oscar-díjra jelölték Sisyphus című filmjét, 1977-ben Cannes-ban a legjobb rövidfilmnek járó Arany Pálma-díjat nyerte el Küzdők című alkotása, a Fehérlófia az 1984-es Los Angeles-i animációs olimpián bekerült minden idők 50 legjobb rajzfilmje közé. 1997-ben az Egyesült Államokban dolgozott a The Kingdom of the Sun (A Nap királysága) címmel készülő Disney-produkcióban, amelyet végül jelentős változások után The Emperor's New Groove (Eszeveszett birodalom) címmel mutattak be.

Filmes munkái mellett rajzolt képregényeket is, de mindig csak rangos szerzők művéből, készített rajzfilmplakátokat, tervezett emblémákat, illusztrált mesekönyveket és más szépirodalmi műveket, továbbá saját könyveit. Rendszeresen készített ismeretterjesztő és művelődéstörténeti sorozatokat televíziók számára, cikkei, tanulmányai és könyvei jelentek meg. 2007-ben Méry Gábor fotóművésszel együtt elkezdte feldolgozni a Felvidék templomait és azok szárnyasoltárait. 2014-ben jelent meg átdolgozott emlékirata Lékiratok címmel, amelynek korábbi változatáért a Pannónia Filmvállalat egyik pártállami igazgatója rágalmazásért beperelte. 2015-ben publikálta A vizuális nevelésről című könyvét, amelyet egyik legfontosabb írásának nevezett. Belekóstolt a színházi munkába is: 1997-ben a Budapest Bábszínház Bábiloni Biblia címmel mutatta be darabját.

1981-ben többedmagával megalapította a Március 15. Társaságot, mely a kor igazságtalan kitüntetési gyakorlatával szembeni tiltakozásként magándíjjal jutalmazta a kiemelkedő életműveket. A rendszerváltás után, 1992-ben egyik alapítója volt a Duna Televíziónak, kurátorként, szóvivőként, a tv műsortanácsa elnökeként működött közre. 1996-2007 között a Pannónia Filmvállalat ügyvezetője volt. 1998-2002 között, majd 2010-2011-ben a Nemzeti Kulturális Alap kuratóriumának elnöki tisztségét töltötte be. 1994-től volt a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja, 2011-től a testület elnökségi tagja, 2014-2020 között alelnöke, 2020-tól a köztestület tiszteletbeli elnöke volt. A Magyar Művelődési Társaságnak 1998-2014 között volt elnöke.

Jankovics Marcell 2021. május 29-én hunyt el Budapesten. Élete során szinte az összes hazai szakmai és állami elismerést megkapta, 1974-ben Balázs Béla-, 1978-ban Kossuth-díjjal ismerték el. 1984-ben lett érdemes művész, 2004-ben a Magyar Művészetért kitüntetést, 2007-ben a Prima Primissima díjat vehette át. 2009-ben a Kulturális Világtanács Leonardo da Vinci-díjával tüntették ki. A Magyar Érdemrend középkereszt a csillaggal kitüntetéssel és a Magyar Örökség díjjal 2013-ban, a Nemzet Művésze díjjal 2014-ben ismerték el munkásságát. 2019-ben neki ítélték a közmédia életműdíját, a Csoóri Sándor-díjat. 2021-ben a CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál posztumusz életműdíjával tüntették ki.

Borítókép: Jankovics Marcell Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar rajzfilmrendező, grafikus áll kiállított rajzai előtt a Képpraxisok 2. című kiállítás sajtóbejárásán a Műcsarnokban 2019. december 3-án

Ezek is érdekelhetik

facebook comments widget