Megállítható a gyermekkori elhízás!

Lőrincz Matild elmondta, az iskoláskorú gyermekek egészséges életmódjának, egészségmagatartásának kialakításában a család mellett többek között az oktatási intézményekre is fontos szerep hárul. – A családi környezeten túl ezekben az intézményekben van a leginkább lehetőség az egészséges életvitel, azon belül is a helyes táplálkozás elsajátítására és begyakorlására. Az iskolákban a gyermekek mindennapi étkeztetése során a legfontosabb szempont a kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozás megvalósítása – hangsúlyozta.

Mint mondta, a tanulók számára életkoruknak, élettani szükségleteiknek mind mennyiségileg, mind pedig minőségileg megfelelő, biztonságos élelmiszerekből összeállított étrend szükséges. Mindez hozzájárul a megfelelő testi fejlődéshez, a növekedéshez, a szervezet zavartalan működéséhez, valamint hosszú távon az egészség megőrzéséhez. Emellett a helyes táplálkozással csökkenthető az elhízás, a cukorbetegség, valamint a szív- és érrendszeri betegségek későbbi kialakulásának rizikója.

– „Üres has, tompa agy.” Tréfás mondás, ugyanakkor a tanárok többsége azt tapasztalja, hogy a gyermekek reggeli nélkül mennek iskolába. Különösen akkor, ha a fiatalok nulladik órával kezdik a napot. Sok diák pedig nem eszi meg az ebédet a menzán, inkább a büfében vásárol valami gyors, számára élvezetes ételt. Vannak viszont olyan gyermekek is, akiknél épp az iskolai étkezés jelenti az egyetlen lehetőséget a rendszeres táplálkozásra – magyarázta a tapasztalt gyermekorvos.

Kiemelte, a helyes táplálkozás ideális esetben öt étkezésből áll: reggeliből, tízóraiból, ebédből, uzsonnából és vacsorából. – Az iskoláskorú gyermekek ebből minimum hármat, de olykor négyet is az iskolában vagy az otthonuktól távol fogyasztanak el. Ezért nem mindegy, hogy milyen elérhető kínálattal találkoznak a gyerekek, illetve mit pakolnak nekik a szülők – hangsúlyozta Lőrincz Matild.

– Az iskolások esetében a reggelinek és vacsorának a napi energiaszükségletből megközelítőleg 20 százalékot kell kitennie. Tejet, sovány tejterméket, húskészítményt, teljes kiőrlésű lisztből készült kenyérféléket, zöldséget, gyümölcsöt ajánlott fogyasztani. A kisétkezések, mint a tízórai és az uzsonna, a napi energiaszükséglet 10–10 százalékát teszik ki. Az iskolába szánt jól záródó ételtartó doboz tartalmazhat kiflit, müzlit, kölesgolyót, joghurtot, kefirt, almát, körtét, sajtot és puffasztott gabonaszeletet. Az ebéd a napi energiaszükséglet 40 százalékát teszi ki. Ez tartalmazzon az ajánlatok szerint teljes értékű, fehérjealapú, sószegény élelmiszert, mint a csirke, a hal, a pulyka és a tojás, valamint zöldséget, gyümölcsöt. Ajánlott a friss saláta, a párolt zöldség, a savanyúság, a teljes kiőrlésű gabonafélék, a burgonya, a zöldborsó. Elegendő folyadék biztosítására is törekedni kell. Ez lehet leves, víz, százszázalékos, édesítőszer nélkül készült gyümölcslé, filteres gyümölcstea, zöldtea, frissen facsart gyümölcslé – fejtette ki.

Lőrincz Matild hozzátette, az iskolai büfékben árusítható élelmiszerekről, valamint a tiltott termékekről az Emberi Erőforrások Minisztériuma körlevélben tájékoztatta az iskolaigazgatókat. – A túlcukrozott, mesterséges adalékanyagokkal ellátott, a gyerekek fejlődését, egészséges növekedését hátrányosan befolyásoló termékek nem árusíthatók az iskolai büfékben. El kell kerülni, hogy az iskolások reggelije energiaital, a tízóraija pedig chips legyen – mutatott rá a gyermekorvos.

– Az egészséges táplálkozásra való áttérés nem megy egyik napról a másikra. A szülők, a családok meggyőzése a helyes étrend fontosságáról sok időt vesz igénybe. Pedig ez nagyon lényeges, mert a gyermekek táplálkozási szokásai már otthonukban, a közösségbe kerülés előtt kialakulnak. Folyamatosan törekedni kell az óvodai, iskolai pedagógusoknak arra, hogy az egészséges ételeket megkedveltessék a gyerekekkel. Az is nagyon fontos, hogy az iskolai büfékben legyen választék az egészséges termékekből: friss gyümölcsök az adott évszaknak megfelelően, teljes kiőrlésű lisztből készült pékáruk, zsír- és sószegény szendvicsek, kis adagban túrókrém, sajtkrém, természetes lekvárok, tejtermékek, müzliszeletek, saláták. A kész szendvicseknek korpás, magvas, rozsos gabonaneműeket, zsír- és sószegény felvágottakat, májkrémet, halat, margarint, zöldségféléket kellene tartalmazniuk. Emellett szénsavas és buborékmenetes ásványvíz is mindig legyen a kínálatban – ismertette.

– Az iskolai egészségnevelés összefügg a pedagógusok magatartásával és az intézmény szervezettségével. Nagyon lényeges az egészséges étkezés, továbbá a mindennapi testmozgás fontosságának megismertetése, és a tanult szabályok betartatása a gyermekekkel. A várható eredmény az lesz, hogy a tanulók megismerik az egészséges alapanyagokból készített élelmiszereket, az egészséges táplálkozás összetevőit, feltételeit és hatásait. A fiatalok megszeretik az új alapanyagokat és a reformkonyha sajátosságait, így bekacsolják a mindennapi életükbe, étkezéseikbe, majd a családjukkal is megismertetik ezeket az alapdolgokat. Így az egészséges táplálkozás hasznossága az egész lakossághoz eljuthat – zárta Lőrincz Matild.