Tudnunk kell, hogy kik vagyunk

2018.02.12. 20:00

Koch Valéria-díjjal tüntették ki a német származású, egykori lovassys Holczinger Szandrát

Nekünk, a fiatal generációnak kell tennünk azért, hogy a német nemzetiségi értékek ne tűnjenek el, s úgy érzem, nekem ez személyes küldetésem – vallja Holczinger Szandra, magyarországi német származású fiatal kutató és színésznő, akit januárban Koch Valéria-díjjal tüntettek ki.

Leitner Vera

A bakonyszücsi Holczinger Szandra egy háromgenerációs családban nevelkedett, és elsősorban nagyszüleitől kapta örökségül a német nemzetiségi identitást, kultúrát Fotó: Máy Péter

A Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának oktatási és ifjúsági bizottsága január 13-án a pécsi Kodály Központban Koch Valéria-díjjal tüntette ki a magyarországi német származású Holczinger Szandrát, aki 2017-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) germanisztika német nemzetiségi szakán. A kitüntetést a német nemzetiséghez kötődő sokoldalú tevékenységéért, kutatási munkájáért és egy magyarországi német témát feldolgo-zó, kiváló szakdolgozatáért vehette át, melynek címe A naptári év ünnepei, az embe-ri élet jelentős állomásai Bakonyszücsön.

– Intézményként az ELTE, illetve ottani oktatóim, Erb Mária és Manherz Károly, egyesületként pedig a Lovassy László Gimnázium német nemzetiségi tagozatán belül működő Lovassy Német Nemzetiségi Egyesület javasolt a díjra, amely jelentős elismerés. Úgy érzem, ez a díj motivációt, erőt ad további tevékenységeimben. Ami különösen nagy értéket képvisel a szakdolgozatomban, az a dialektusban feltüntetett sváb kifejezések megörökítése. Bakonyszücsről tudomásom szerint még nem jelent meg falutörténeti könyv, és a dialektusát sem dolgozta fel még senki – mondja Szandra, aki úgy véli, megközelítőleg tizennyolc ember élhet ma a faluban, aki beszéli a szücsi dialektust. – Sokan vannak, akik értik a bakonyszücsi nyelvjárást, de nem beszélik. A nagymamám korosztálya anyanyelvének tudja ezt a német dialektust, de mikor apukám generációja felnőtt, már tilos volt németül beszélni, attól féltek, hogy őket is kite-lepítik Németországba. Hozzám a nagymamám svábul beszélt, akkor már lehetett, így én értem ezt a nyelvjárást, de főleg az irodalmi német nyelvet beszélem. Természetesen vannak kifejezések, melyeket kifejezetten svábul mondok, gyerekként pedig elsősorban imák, dalok, versek ragadtak rám.

A bakonyszücsi Holczinger Szandra egy háromgenerációs családban nevelkedett, és elsősorban nagyszüleitől kapta örökségül a német nemzetiségi identitást, kultúrát Fotó: Máy Péter

Ahogy arról a huszonhét éves, bakonyszücsi lány beszámolt, egy háromgenerációs családban nevelkedett, és elsősorban nagyszüleitől kapta örökségül a német nemzetiségi identitást, kultúrát, nyelvet. Már általános iskolai osztályfőnöke, Törökné Wenczel Anna is gyűjtési feladatokkal ösztönözte a bakonyszücsi értékek megmentésére, így a lány kazettás diktafonnal fogott neki az azóta is tartó kutatásnak. – Leültem az idős emberek mellé, és arra kértem őket, meséljenek. Idővel aztán egyre több történet, vicces esemény, anekdoták, mondókák kerültek elő. A II. világháborúról és a kitelepítésről kérdeztem őket, a dialektussal csak később foglalkoztam.

Holczinger Szandra elmondta, temérdek hang- és képanyagot gyűjtött össze a településen, melynek feldolgozása, az értékek megmentése többéves munka. A veszprémi Lovassy László Gimnáziumban töltött éveit Szandrának nagyban meghatározta a német néprajz és a nyelvjárások kutatása, melyben tanárai, Eich Mária és Schindler László ösztönzően hatottak rá. – Jövőbeni terveim között egy, a szülőfalumról összeállított anyag elkészítése is szerepel, mely akár egy néprajzi könyv alapjaként szolgálhat. Örülnék, ha a későbbiekben két nyelven jelenhetne meg ez az anyag, hogy eljuthasson a környéken élő emberekhez, illetve forrásként használható legyen az oktatásban is – meséli Szandra, aki arról számolt be, hogy tanárok is jelezték már felé, sokszor nagyon nehéz német nemzetiségi tárgyakat tanítani annak, aki nem ilyen származású.

Szandrának színész, német nemzetiségi óvodapedagógus, valamint német nemzetiségi bölcsész végzettsége is van, ám tanulmányait még nem fejezte be, jelenleg az ELTE német nemzetiségi nyelv és irodalom mesterszakos hallgatója. Emellett négy éve tagja a budapesti József Attila Színház társulatának, és különösen büszke arra, hogy a magyarországi németek elhurcolását feldolgozó, Szász Attila által rendezett Örök tél című filmben színészként, valamint dialektusban felénekelt népdalokkal, a film főcímdalá-nak előadásával énekesként is közreműködhetett. A fiatal színésznő jelenleg Sós Ágnes dokumentumfilm-rendezővel dolgozik egy átfogó, a magyarországi németekről szó- ló dokumentumfilm elkészítésén, valamint a bakonyszücsi német nyelvű népdalok feldolgozását is tervezi. Egykori lovassys osztálytársával, Molnár Mariann-nal összegyűjtött német népdalokkal gyakorta lép fel országos rendezvényeken, legutóbbi szereplésük az elűzöttek emléknapján Münchenben volt.

– Itt kitelepített németekkel is találkoztunk. Szívszorító érzés volt, ám ez is motivációt adott, hogy tovább folytassuk a gyűjtési munkát – számol be Szandra, aki hangsúlyozza, mindenkinek tudnia kell azt, honnan jött és ki is valójában. – Ha ezt nem tudjuk, akkor nehezebben boldogulunk a világban, és nem tudunk ehhez mérten döntéseket hozni. Magyarországi németként szeretném a személyes tapasztalataimat, tudásomat és értékeimet mindkét nyelven továbbadni.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában