Helyi arcok - Gráczki Lászlóval beszélgettünk

2019.02.03. 15:00

Katonadolog – rangok és jelvények, relikviák és jelentéseik

Katonai jelvényekkel a laikusok is sok helyen találkozhattak már, láthatjuk őket filmeken, képeken vagy éppen a történelmi felvételeken. De mi a funkciójuk és mit jelentenek a bennük lévő motívumok? Gráczki László gyűjtőt erről is kérdeztük.

Szauer Annamária

Miért kezdte el ezeket a katonai relikviákat gyűjteni?

Mivel hivatásos katona voltam, kézenfekvő volt, hogy azokat a tárgyakat, anyagokat gyűjtsem össze, amelyek a környeztemben megfordulnak.

Hol teljesített szolgálatot a honvédségnél?

1966-ban avattak, Tapolcára kerültem a 8. harckocsi ezredhez. Itt négy évet töltöttem, majd áthelyeztek Pápára a honi légvédelemhez. Több, mint hat évet szolgáltam rádiótechnikai században, majd 1978-ban ugyanennek az alakulatnak a parancsnokságán kezdtem dolgozni Veszprémben.

Mikor kezdte gyűjteni a jelvényeket?

Először a fémjelvényekkel kezdtem 1956-ban, a legelső darabokat az öcsém kapta egy csillebérci úttörőtáborban. Ezek a volt NDK úttörő jelvényei voltak. Majd ugyancsak 1956-ban a forradalom idején vásároltam a Kossuth címereket, akkoriban még különböző méretekben lehetett beszerezni és a mai napig megvannak. A tiszti iskolába kerülve kezdtem felfedezni az értéküket.

A jelvény valamely szervezethez való tartozás jelképe, amelyet megkülönböztetés, vagy ráismerés megkönnyítése céljából viselnek.

Milyen jelvények vannak?

Kezdetben fémből gyártották, majd jött a textil és a műanyag. Katonai jelvények viszont csak az első kettőből készítettek. Nagyobb mennyiségben a rendszerváltás után lettek elérhetőek, hiszen ekkor kezdték gyártani a textiljelvényket nyugati mintára. Én nem vagyok viszonteladó, kizárólag gyűjtő, ami hozzám kerül, az nálam is marad. Ezt nagyon kis részben a birtoklási vágy alakítja, de erősebben van jelen az értékmegőrző és múltidéző szándék. A gyűjtőket katalógusok segítik, én magam is készítettem néhányat.

Fémből is készültek jelvények

Hogyan lehet megszerezni a jelvényeket?

Nyilván kell némi személyes ismertetettség, sok darab került hozzám raktárosoktól, pályatársaktól. Aztán idővel felfedeztem az internetes piacokat, ahol feltudtam venni a kapcsolatot a hasonló érdeklődésű emberekkel. Ezáltal én is új gyűjtési területeket ismertem meg. Emellett ha az emberről elhíresült, hogy gyűjtő többen maguk ajánlják fel a saját darabjaikat. De volt már olyan, hogy örökségből vagy kidobás után került hozzám néhány példány.

Gráczki László gyűjteménye egy kicsi részével

Akkor térjünk át a textiljelvényekre. Melyik darabokat a legnehezebb megszerezni?

Nyilvánvalóan azokat nehéz megszerezni, amelyekből kevés példány készült. A rendszerváltás környékén készített repülő karjelzések ilyenek, mert csak annyit gyártottak le belőlük, amennyi annak a századnak a létszáma volt. Ahogy ezek elfogytak, bejöttek a különböző változatok, nagyon ritkán sikerült ugyanazt a színt és formát összeállítani, ezért az esetlegesség is közrejátszik. A gyűjtők számára pedig ez külön érdekesség.

Az egyik legkedvesebb darabot egy kiállítás alkalmával sajnos ellopták, egy másik kuriózummal együtt. Ez az 50-es évek elején készült és a politikai tisztek megkülönböztető karjelzése volt.

Melyik a legrégebbi?

A fémjelvények az 1. világháborús katonai alakulatok emlékjelvényei, illetve a 19. században gyártott tűzoltó jelvény. A textiljelvényekből pedig az 1947-ben alapított Kossuth Akadémia jelvénye.

A Kossuth Akadémia jelvénye

Hogyan alakultak a jelvények kinézetére vonatkozó szabályok?

Régebben különböző méretűek voltak, nem volt egységesített előírás. A későbbiekben viszont elrendelték, hogy a karjelvények méretei ugyanakkorák lehetnek- nyolcvan milliméter átmérőjű kör- és nem lehetett benne az alakulatra utaló motívum.

Ezek után sajnos sokszor silányra sikerültek a korábban ízlésesen és jól kidolgozott változatok. A katonai főiskolások esetében először hímezték, majd úgy került rá az egyenruhára, később már magára a ruhára nyomták rá. A viselőik ennek annyira nem örültek, mert így nem volt levehető a jelvény. Ahogyan a technika fejlődött és számítógép vezérelt gépekkel kezdtek dolgozni, úgy lettek egyre tisztábbak a vonalak és egységesebbek a jelvények.

 

Különböző jelképet láthatunk a dongótól a boszorkányig, hogyan alakultak ki ezek?

A motívumokról állománygyűléseken döntöttek, ezeket persze viták előzték meg, sok különböző ötlet, tervezet felmerült, de előfordult, hogy végül a parancsnok egyedül döntött a mintáról.

Sok ország különböző textiljelvényét sikerült összegyűjtenie.

A világot nem gyűjthetjük össze, de törekedni kell rá. Szinte minden európai országból van, sőt tengerentúlról, az Egyesült Államokból, Argentínából és Ausztráliából is vannak darabok.

Az egyik amerikai jelvényt a sógorom almásában dolgozó hölgy zubbonyán fedeztem fel. Egy gyakorlóruha volt az ára, de sikerült megszereznem tőle. De NATO katonáktól begyűjtöttem néhány példányt, például 1998-ban egy olyat, amin Ohio állam térképe látható.

Nézzünk néhány karjelvényt. Mit jelentenek a rajtuk lévő motívumok?

Itt van például a taszári repülő ezred Boszorkány századának jelvénye. Ez egy második világháborús jelkép, A Magyar Királyi Honvéd légierő jelvénye volt egy akkori bombázó század használta.

Az állománynak sikerült megtalálnia ennek a csapatnak az egyik utolsó tagját Amerikában és tőle kértek engedélyt a használatra, aki örömmel hozzájárult, mert hagyományőrző gesztusnak vette.

A börgöndi futár helikopter ezred egyik százada egy szárnyas lovat választott főmotívumnak. Talán felmerül a kérdés, hogy egy helikopterekből álló alakulat miért a paripát választja. Ennek az eredete még a Monarchia idejére nyúlik vissza, akkoriban ugyanis huszárok végezték a felderítést és az ellenség megfigyelését és a felderítés eredményeit eljutatták a törzsbe. 1912-ben a Monarchia egyik gyakorlatán repülőgépről végezték a felderítést, majd az adatokat egy fémtokban ledobták a parancsnokság táborába. Így a lovas járőr beérkezésétől sokkal rövidebb idő alatt eljutottak az információk a célba. Ahogyan fejlődött a technika egyre inkább a repülők vették át a felderítés feladatait, de a motívumot megtartották.

Előfordult, hogy bizonyos események után kaptak jelvényeket a katonák. Erre példa az a darab, amit a második világháború befejezése után kapott az amerikai csapatok egyik alakulata. Ennek a színei az európai országok zászlóiból származnak.

Az országok százlóiból kerültek bele a színek

A szentkirályszabadjai Fekete Bárány üzembentartó század karjelvénye komoly fejtörést okozott, mivel nem egységes a bárány helyzete. Először azt hittem, hogy amerikai mintára készült két változat, de kiderült, hogy ennél banálisabb oka volt. Egyszerűen, amikor beadták hímezni fordítva tették be az anyagot. Ilyen véletlenek is alakíthatják a jelvények kinézetét.

A fekete bárányok nevüket egyébként onnan kapták, hogy állítólag mindenért ők voltak a hibásak. Persze ez erős túlzás volt, egy kiváló állományról beszélünk.

Tervezi, hogy továbbra is gyűjti a jelvényeket?

Egyelőre nem, egy ideje leálltam a gyűjtéssel, de a lehetősége most is kihasználom, de inkább a meglévő anyag rendezését tartom fontosnak. Sajnos ez a szép ágazat mostanra üzletté vált, sok csaló is megjelent. Előfordul, hogy egy fotó alapján készítik el a jelvényt, majd eredetiként árulják. Régebben megpróbáltak ilyen hamisítványt eladni nekem, de szerencsére észrevettem az átverést. Ezenkívül amióta megjelentek a karjelzéseket gyártó cégek a kis műhelyek helyett, követhetetlenné vált a különböző prototípusok változása, készítése.

Ezek is érdekelhetik

facebook comments widget