Sokkal gyorsabb tempóban élünk, még sincs elég időnk mindenre

A központi statisztikai hivatal statisztikai tanácsadója beszélt mindennapi időhiányaink okairól, arról, hogy milyen időhiány-csökkentő stratégiákkal élünk. Leszögezte, hogy manapság időhiányt érzünk, amikor nem tudunk mindent elvégezni, amit szeretnénk és terveztünk. Leginkább a házimunkánál érezhető, hogy nem érünk a végére.

– Az emberek ma a korábbinál gyorsabb tempóban élnek, a ritmust befolyásolja a technikai fejlődés. A privát idő és a munkahelyen töltött idő határa elmosódott mára, a születésnapi ünnepségen munkahelyről kapott emailt olvasunk. Egyes társadalmi csoportok pedig attól érzik magukat fontosnak, ha folyamatosan elérhetőek, ezzel generálják az időhiányt. Nincs énidejük, privát idejük, amit csak saját magukkal töltenének. felnőttkorra megnő a stresszessé válás esélye – mondta az előadó. Mint kiderült, minél több gyermekünk van, annál inkább időhiányosnak érezzük magunkat. Az időhiányosok és a nem időhiányosok közti különbség a fizetett munka létéből és a szabadidő eltöltéséből adódik Giczi Johanna szerint.

– Csökkenthetjük az időhiány érzetét, ha egyszerre több dolgot próbálunk csinálni. Például mosogatás közben tévét nézni, főzés közben gyereket nevelni. Giczi Johanna szólt arról, hogy az időhiány-érzet csökkentését az időből való elcsípéssel oldjuk meg. Többnyire az alvásból veszünk el időt.

– A házimunka elmaradása miatt érezzük magunkat stresszesnek. Azt láthatatlan munkának nevezzük, mert természetes, hogy elkészül, és nem jár érte fizetés. Azzal szemben a fizetett munkához tanulni kell, specia­lizáció szükséges, van benne karrierlehetőség. Haszonnal járó időtöltés, amiért jár ellenszolgáltatás. Az otthon végzett házimunka a 80-as évek közepén 208 percet vitt el naponta, 2010-re ez 183 percre csökkent a nők esetében. Ugyanis ma már kevesebbet varrunk és vasalunk. Viszont a férfiak a korábbinál többet főznek, mosogatnak, bár nem szeretnek karbantartani – szögezte le az előadó.

Hozzátette, hogy a magyar nők 7480 millió órát dolgoznak egy évben fizetetlen munkaként a háztartásban, a férfiak 3280 millió órát évente. A nők a legtöbb időt az élelmezésre fordítják, majd a gondoskodásra, takarításra. A férfiak legtöbbet a lakhatásra, javításra.

– A magyar GDP-t 23 százalékkal megemelné, ha az életünk során végzett összes házimunkát kifizetnék nekünk – mondta még Giczi Johanna.