Azzal segítünk legtöbbet a gyászolónak, ha hitelesek maradunk

Minden veszteséget gyászreakció követ. A legnagyobb veszteség a haláleset, de a költözés, a válás, a nyugdíjazás, a munkahely elvesztése is gyászreakciót indít el. A gyász ellentmondásos érzelmekből összeálló reakció, amelyben a szomorúság, a harag, a bűntudat, a lehangoltság, az önvád, a düh érzései kavarognak.

– Azt megtanuljuk, hogyan építsünk fel dolgokat. A veszteségnél viszont tehetetlenné válunk, nem tudjuk, mit csináljunk. A környezet elvárása gyakran az, hogy a temetés után lendüljünk vissza a hétköznapokba. Sokszor kapunk olyan vigasztaló tanácsokat is, amelyek azt sugallják, hogy ne mutassuk meg a gyászunkat – mondta el lapunknak Kiss Katalin tapolcai gyásztanácsadó, gyászcsoportvezető.

A szakember szerint segíteni úgy lehet legjobban a gyászolónak, ha hitelesek maradunk. Egy néma ölelés gyakran többet jelent, mint az együttérzőnek szánt szavak. A legjobb eleinte a gyászoló fizikai segítése: főzéssel, mosással – kinek mire van szüksége. – A gyász első szakaszában szét­esik az ember. A hétköznapi rutinrendszer összetörik, időn és téren kívül kerül a gyászoló.

Maga sem tudja megfogalmazni, hogy hol van, mit csinál, nem is tudja, hogy mindez vele történik. A gyász fázisai nem mindig egyformán, de többé-kevésbé követik egymást. A sokk után következik az úgynevezett kontrollált szakasz, amikor a gyászoló a temetés körüli dolgokat intézi. A gyász mély érzelmi meg­élése a temetés után kezdődik. Ilyenkor tudatosul a gyászolóban, mi történt, ebben az időszakban nagyon kell a segítség – tette hozzá Kiss Katalin.

Sokat segíthetnek a gyászfeldolgozó csoportok vagy a gyásztanácsadás. Ezekben a sorstárs közösségekben a csoport ereje tud segíteni. A családban az emberek sokszor egymás előtt is elfojtják az érzelmeiket. Nem akarjuk, hogy a gyerek sírni lásson, kímélni akarjuk a másikat. Sokszor ez gátolja a fájdalom kiélését, pedig a gyereknek minden jó, amit a szülő hitelesen önmagából ad, lehet sírni is a gyerek előtt. A veszteségekkel nem kell bezárkózni.

– A gyászoló sok fizikai tünettel is küzdhet. Hirtelen eláraszthatják az érzelmek, de lehet alvás- vagy koncentrációzavara, de lehet depressziós is. A legújabb kutatások szerint a megbetegedések száma 50 százalékkal nő a veszteséget követő két évben. Egyéni, hogy a gyász feldolgozása kinek mennyi ideig tart. A gyászoló a veszteségét feldolgozza, és lassan egy pozitív történetbe fordítja. A gyász megélése és feloldása többletet hoz a személyiségbe. Ezt legjobban egy történettel tudom érzékeltetni: egy hölgy mesélte, hogy a férje halála után idővel újra férjhez ment. Azt mondta, hogy amikor megsimítja a férje kezét, abban a simításban benne van az első férje kézsimításának emléke is. Ez a történet is arról szól, hogy én a halottjaimmal vagyok egy, az elhunyttal együtt vagyok az, aki vagyok – fejezte be Kiss Katalin.

A gyász feldolgozásával eljön egyfajta megnyugvás, de ilyenkor, halottak napja környékén előjönnek az emlékek. A veszteséget szenvedett ember mindig érezni fogja a hiányt, de az nem lesz olyan mérhetetlenül fájó, mint korábban. Kiss Katalin Kosztolányi Dezső Halottak című versére is felhívta a figyelmet, mert ebben a versben a költő pontosan leírja a gyászt, és feldolgozását: „Volt emberek. Ha nincsenek is, vannak még. Csodák. Nem téve semmit, nem akarva semmit, hatnak tovább.”