Sütve, de főzve, levesnek, köretnek is kiváló a sütőtök

A köznyelvben sütőtöknek hívott kabakosok az úgynevezett téli tökök: ezek azok, melyeket biológiai érettségükben szednek le, vagyis a bennük levő magok szaporításra alkalmasak.

Magyarországon mintegy 1500–1700 hektáron termesztenek sütőtököt. Szabolcs-Szatmár-Bereg és Csongrád megyében a legnagyobb a termőterület (300 hektár feletti), de Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megyében is 100 hektár fölött van. Az egyik híres, elterjedt hazai fajtája a nagydobosi, illetve jellemző még a kiszombori, az óvári hengeres és az orange (sonkatök). Az import elhanyagolható, ezer tonna alatt volt az elmúlt években.

A sütőtököket április végén, május elején vetik; nagyon igénytelen növények, akár a kukoricásban is megélnek, ugyanakkor nagy a hőigényük, érzékenyek a fagyra, a gyökérzetük kiterjedt.

A fogyasztás mennyisége évről évre lassan, de biztosan növekszik, és az őszi-téli hónapokra koncentrálódik. A sütőtök íze édes, textúrája kellemes. Formája és színe nagyon sokféle, lehet narancssárga és kerek, de akár hosszúkás vagy szögletes, kékes, zöld, szürke, fehér héjú. Beltartalmi értékét a nagy karotintartalom, a C-vitamin-tartalom, a magas kalcium- és foszfortartalom adja, illetve magas a szénhidráttartalma.

Ha szeletben vesszük, figyelni kell arra, hogy a húsa szép egységes narancsos színű legyen. Egészben ügyeljünk arra, hogy meglegyen a kocsánya.

A felszeletelt sütőtököt tárolhatjuk a hűtő zöldséges rekeszében, fóliába csomagolva, de csak nagyon rövid ideig. Fogyaszthatjuk például sütve, krémlevesként, ivóléként, valamint a kicsik bébiételként; húsok mellé, párolva is kiváló köret.