A végső búcsú mementóinak megmunkálója

2020.01.13. 11:00

Negyedszázada készít sírköveket, emléktáblákat a pápai Járóka Attila

Járóka Attila kőmegmunkáló több évtizedes tapasztalattal készít sírköveket, emlékműveket, köztéri alkotásokat megrendelők részére a legjobb alapanyagokból.

Laskovics Márió

Járóka Attila kőmegmunkáló egy egyedi kopjakővel

Fotó: Laskovics Márió/Napló

Járóka Attila kőmegmunkáló 1987-ben került Pápára Devecserből. 1995 óta készít sírköveket hagyományos és modern kivitelben, műkőből, márványból, gránitból. Szakmai ismereteinek és kapcsolatainak bővítésével később emléktáblák, emlékművek, talapzatok elkészítését is egyre több alkalommal vállalta el. Jelenleg egyéni vállalkozóként tevékenykedik az Alsóvárosi temető szomszédságában. Negyedszázados tapasztalattal a háta mögött arról kérdeztük, milyen kihívásokkal, nehézségekkel jár manapság a sírköves szakma.

Az anyagismeret mellett jó fizikai képességekkel kell rendelkezni, hiszen nehéz dolgokat kell megemelni. Az elhunytak hozzátartozóival való érintkezés jó, kellően empatikus kommunikációs készségeket feltételez. A halál érzékeny téma, és a síremlék egy utolsó kézzelfogható búcsú az emberek részéről a szeretteik felé, melyhez aztán, ha lélekben találkozni szeretnének, elzarándokolhatnak. Jelentősége van tehát, hogy a sírkő milyen kialakítású, vallja a pápai szakember, aki emiatt előszeretettel tesz eleget az egyedi megrendeléseknek.

– Az egyéni igények személyesebbé tehetik a síremléket. Mindig a sablonmunka ellen voltam, csak kérésre csinálom meg. Jó híremet inkább az egyedi munkáim, az általam ügyvezetőként irányított cég újításai keltették. Farkas Zoltán tanítványommal több új saját formát terveztünk és alakítottunk ki, amiket, mivel nem védettünk le, többen lemásoltak.

Járóka Attila kőmegmunkáló egy egyedi kopjakővel
Fotó: Laskovics Márió/Napló

1987-től 1990-ig (a szakmunkás iskola végzésével párhuzamosan) csak műkő síremlékeket állítottunk elő szabványos fekete táblával. 1999-ben vezettük be az ipari szintű gránitfeldolgozást. Kezdetben Csátaljáról hordtam az anyagot, a lapokat egy nagy géppel tudtuk elszelni. Akkor Veszprémben és Sümegen már voltak ennek úttörői, de Pápán és környékén mi voltunk az elsők – emlékezett vissza Járóka Attila.

Érdekességként elárulta, hogy a sírkövek terén manapság a gránit a legnépszerűbb, leginkább használt kőzet, mert kemény, ellenálló, sokáig megtartja a fényét, és változatos színekben áll rendelkezésre. Minél sötétebb színű az anyag, annál szilárdabb, sűrűbb, fajsúlyosabb. Veszprém megyében jelenleg nem vágnak gránittömböt, pedig az iparágat magas szinten művelő Krausz Simon pápai zsidó kőfaragó már a 20. század elején megtette ezt.

– A szocializmusban szakmailag, eszközpark-ellátottságban hatalmas lemaradásunk keletkezett a nyugati országokhoz képest. Valamelyest felzárkóztunk a vasfüggöny lebontása óta, de mire kész lett a műhelyem, mint szinte minden iparágat, a sírkövezést is letarolta a kínai késztermék-dömping. A Kínából, Indiából származó gránitból sablon szerint legyártják nagy mennyiségben a sírkövet, konténerben behozzák Európába, és azt állítják össze a temetőkben. Gazdaságosabb magát a készterméket szállítani, árusítani. A pápai térségben tucatnyian foglalkoznak a sírkövezéssel, viszont egyre kevesebben készítünk egyedit, mert nem éri meg – mondta el.

Járóka Attila irodája egyik falát emléklapok, elismerések ékesítik. Eddigi munkái közül az Alsóvárosi temető bejárati vezérkeresztjére a legbüszkébb, amelyet saját ötlete és felajánlása alapján a Lokálpatrióta Kör Egyesület állíttatott 2012-ben közadakozásból. Kiemelkedő alkotása a temető ravatalozójával szembeni II. világháborús szovjet temetőkert központi obeliszkje. Büszkén vallja magáénak az Anna téren felállított Szűz Mária-szobor talapzatát, illetve az ezért és egyéb vállalásaiért Salgó Ferenc kanonok-plébánostól kapott elismerő plébániai oklevelet.

Irodája egyik falát emléklapok, elismerések ékesítik
Fotó: Laskovics Márió/Napló

Pápán még a Magyar Királyi „Vitéz Bertalan Árpád” Honvéd Ejtőernyős Ezred és a Szállítórepülő Század hőseinek emlékére (1939 – 1945) 2007-ben felújított, a Huszár-lakótelep sarkán egyfajta síremlékként emelkedő emlékmű, rengeteg emléktábla – köztük a Reformáció 500. emlékévében a Dunántúli Református Egyházkerület számára készített 130 darab –, valamint több száz síremlék fűződik a nevéhez. Kőmunkájával önzetlenül hozzájárult Devecser 2016-ban avatott Világháborús emlékművéhez, illetve szerencsésnek érzi magát, hogy ő készíthette el Lasztovicza Jenő tapolcai országgyűlési képviselő síremlékét.

A fiatal generációnak adott jó tanáccsal zárta a beszélgetést: válasszanak bátran a meghatározó, kihalás szélén álló kétkezi szakmák közül, mert ha becsülettel, tisztességgel végzik, versenyképes fizetést kaphatnak érte.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában