Az emberi agy csodákra képes – Legokosabb szervünkről tartottak előadást a lovasi faluházban

– Hogy milyen kapcsolatban áll az emberi agy a külvilággal? – tette fel a kérdést Szalóki László, majd így folytatta: – Vannak szélsőséges nézőpontok, miszerint a testünk azért van, hogy az agyunkat hordozza, de természetesen ennél sokkal többről van szó. Agyunkkal ugyanis a környezetből információt gyűjtünk, majd valamilyen módon cselekszünk, amivel aztán befolyásoljuk a környezetünket. Az információknál meghatározó szerepe van az öt érzékelésnek, mint a látás, szaglás, hallás, tapintás és ízlelés. Az információ 83 százaléka látás útján jut el az agyunkba – a feldolgozó rendszerbe –, ahol felismerjük a világból érkező impulzusokat. Ebből hozza meg az ember a döntést, ami cselekvéshez vezet, amivel hatást gyakorolunk a környezetünkre, ahonnan, mint egy körforgás, ismét visszajön az információ, és kezdődik minden elölről.

Az előadó szerint agyunkat az információfeldolgozás szempontjából leginkább a számítógéphez lehet hasonlítani, de a működésben hatalmas a különbség az emberi agy javára, amelyre kivételes hálózati komplexitás a jellemző. Egy köbmilliméter agyszövetben ugyanis ötvenezer neuron van, és egyetlen neuronhoz tízezer kapcsolat fűződik. Egy köbmilliméter agyszövetben négy kilométernyi idegnyúlvány található, így agyunk, eltérően a számítógéptől, rengeteg különálló feladat, impulzus párhuzamos megoldására, feldolgozására is képes.

Az előadó rámutatott, minden egyes emberi agy más és más, közöttük óriási különbség van. Az ember nagyon éretlen aggyal születik a többi emlőshöz képest is, kezdetben mindössze 350 grammnyi agyszövettel rendelkezik. A kérgi idegsejtek, amelyek az embert emberré teszik, ugyan már léteznek ekkor, de az összeköttetések, illetve a hálózat nem, amely később teszi működőképessé az agyi rendszert. A kisagyban 60 milliárd idegsejt jön létre születés után, ahol a legújabb kutatások szerint adott kultúrára jellemző tudni­való „kódolódik”. A halántéklebenynél levő hippokampuszban, amely a memóriáért felel, még felnőttkorban is születnek agysejtek, amelyeket aktivitással lehet termelni, növelni. Ha ezeket nem kezdjük el használni, három hét múlva elhalnak.

– Az agy nagyon takarékos szerv, azok az idegsejtek, amelyekre nincs szükségünk, rövid időn belül elsorvadnak, így nem használják feleslegesen az energiát. A prefrontális kéreg, ami az agyunk „vezérigazgatójának” nevezhető, 24 éves korig fejlődik, itt működnek azok a funkciók, amelyek az ösztöneinket szabályozzák. Ha ez megsérül, az ember agresszív lesz, nem tud szervezni, tervezni, az ösztönök hajtják, nincs kontrollja. Ha letesznek elé egy csokit, megeszi, a vizet megissza, attól függetlenül, hogy éhes-e, szomjas-e – hangsúlyozta Szalóki László.

Az említett kéreg pozitív irányú kialakulását megfelelő környezet befolyásolja, de például a bántalmazás ellenkező hatást fejt ki. Tehát a szervezőerő a külső információ, amely az érzékelésen át bejut az idegrendszerbe, amitől függ, hogy az ember mit tesz, mit ismer meg a világból. Az agyban a fejlődés során léteznek úgynevezett időablakok, ez alakul ki akkor, ha valaki például ötéves korig nem lát, később már nem fog látni.

Szalóki László az agy működésének, illetve az egyes területek aktivitásának megfigyeléséről kifejtette, az agysejtek az információt elektromos úton közvetítik. Ezeket lehet megfigyelni például, ha felnyitják a koponyát és érzékelő mátrixot tesznek az agyra, vagy mágneses alapú enkefalográffal, illetve különböző képalkotásos módszerekkel, leggyakrabban EEG-készülékkel. Az így keletkező adatokból sok mindenre lehet következtetni. Eszerint öt állapot létezik: a csecsemőkre és a nagy jógikra jellemző delta állapot, ami biztosítja a szervezet öngyógyító képességét, az energiatöltését.

A déta állapot például a jógázóknál jön létre, az alfa állapothoz pedig a relaxáció, meditáció kapcsolódik. Aki stresszesen él, nem kerül alfába, és később belesodródhat valamilyen betegségbe is. A béta állapotra az aktív tanulás, a gammára az erős koncentráció jellemző. Ezeket az állapotokat elő tudjuk idézni különféle módszerekkel, egyebek mellett jógával, meditációval, agykontrollal, az agyműködést tudjuk fejleszteni például egészséges táplálkozással, testmozgással, memóriagyakorlatokkal is.