2020.03.08. 07:00
A megbecsülés virágai: A nőket köszöntjük, akik az év minden napján helytállnak
A nemzetközi nőnapot Magyarországon 1948 óta ünnepeljük minden év március 8-án.
20200306 Veszprém Nőnapi köszöntés. Rohlik Ádám köszönti párját Nagy Dórát Pesthy Márton fotó Veszprém Megyei Napló
Fotó: Pesthy Márton/Napló
A női nem körüli misztikum évszázadok óta nem szűnő kérdésként van jelen, Honoré de Balzac szerint a nők szíve még a legokosabb férfi előtt is titokban marad. A nemzetközi nőnap tiszteletére annak jártunk utána, mit jelent nőnek lenni női és férfi szemmel egyaránt.
Kárpáti Barbara, a Pannon Várszínház színésze előtt jó női példaképek állnak. Kiemelte édesanyját, akitől sokat tanult, és kollégái között is akadnak női példaképek.
– Nőnek lenni szerintem kiváltság, gyakran előny. Az, hogy különböző szerepeket eljátszhatunk nőként színpadon, szerintem előnyére válik egy nő személyiségének, akár az alkatának is, hiszen gyakran a testünket is meg kell változtatnunk az előadásokra. Minden szerep, minden új helyzet hozzánk tesz valamit. Ha például el kell játszani egy királynőt, akkor nincs mese, királynőként kell viselkedni
a színpadon. A nőnapi köszöntés nem kötelesség, ez csupán egy szép gesztus – mondta a fiatal színésznő.
Hegedűs Barbara, Veszprém alpolgármestere szerint a nők nagyon sokszínűek, sok szerepkörben helyt tudnak állni, és össze tudják hangolni a család és munka világát.
– Szeretem a nőnapot, hiszen egy szép gesztus. Nem hiszem, hogy olyan egyenjogúságra van szükség, amelyben teljesen eltűnnek a nők és férfiak közötti gesztusgyakorlások, az előzékenység. A női lét egyik fontos sajátossága az anyaság, a családban betöltött szerep, és nagyon örülök neki, hogy közel másfél éve én is anyuka vagyok. Ezenkívül fontos a szakmai szerepkör, a munka világa is. Előnyös lenne, ha a közéletben és a döntéshozásban is több nő venne részt, mert empatikusabbak vagyunk, másképp közelítjük meg a problémákat, kiegészítjük a férfiperspektívákat.
Neveda Amália, az Agóra Veszprém Kulturális Központ igazgatója szerint a nők szerencsés helyzetben vannak ma Magyarországon.
– Egyáltalán nem jelent hátrányt, ha valaki női vezető. Maximálisan össze lehet hangolni az anyaságot és jelen esetben egy intézmény vezetését. Nagyon sok rugalmasságot és támogatást igényel a családtól, ami szerencsére nekem megadatott. Amikor én vezető lettem, a gyermekeim még kicsik voltak, és úgy szerveztem a család életét, hogy őket ne érintse ez hátrányosan. A kultúrában főként nők dolgoznak, és nálunk természetes, hogy megértőek vagyunk a családos kollégákkal. A mi intézményünkben a férfikollégák már hagyományosan ebéddel lepik meg a női munkatársakat az ünnep alkalmából.
Szőke-Kavinszky András, a Kabóca Bábszínház igazgatója szerint a nő a férfi másik fele, saját maga énjét is csak a nő függvényében tudja meghatározni.
– Az, ami nincs meg bennünk, férfiakban, az biztos, hogy megvan a nőben. Weöres Sándor mondta, hogy „a férfi (…) csak akkor él (…), ha nők szeméből rá élet sugárzik”. A férfi számára az a feladat, hogy olyan életet tudjon a nő számára biztosítani, amelyben a nő ki tud teljesedni.
A női lét több részre oszlik, ebből az egyik az ősi, legszentebb küldetés, hogy anyává váljon. Anyaként vállalni azt az édes terhet, azt
a felelősséget, áldozatkészséget, ami egy gyerek iránt tud kibontakozni, amiből a férfi is kap. Elvégre az a jó férfi, aki gyerek tud maradni, de férfiként tud viselkedni.
Az eredetileg a nők egyenjogúságáért és szabad munkavállalásáért indított demonstratív nap mára elveszítette gyökereit, a rendszerváltást követően már csak a virágokról, a csokoládéról és a nőiség ünnepléséről szólt. Manapság a nők elleni bántalmazásra és a családon belüli erőszakra igyekeznek ezen a napon felhívni a figyelmet világszerte.