előadás veszprémben

2020.03.15. 07:00

Mire van szüksége az embernek, hogy a robotok ne vegyék el a munkáját?

A 21. század egyik legnagyobb kihívása, hogy soha nem volt ilyen nagymértékű és gyors változás a világban, amely természetesen a munkaerőpiacra is hatással van. Ameddig régen a termékek utaztak, ma a globalizációban az emberek is. Az új helyzet új kihívásokat is termet a munkaerőpiacon, más képességekre és kompetenciákra lehet szüksége az embernek, mint korábban. Erről is beszélt Biermann Margit, mesteroktató a Pannon Egyetem tartott előadásában.

Szauer Annamária

Biermann Margit a Pannon Egyetem mesteroktatója

Fotó: Kovacs Tamas

Első körben megtudtuk, hogy korábban a munkahelyeken a felfelé mozgás volt a jellemző, nem is nagyon váltott állást egy alkalmazott ugyanazért vagy hasonló pozícióért. Ezzel szemben ma már nem lehet minden diplomás ember vezető, ezért megjelent az oldalirányú mozgás, vagyis, hogy azonos szintű, de más lehetőségekkel bíró munkakörre váltanak. Ez azért is alakult így, mert mostanra a szakmák többsége több munkaterületen való jártasságot is megkövetel tőlünk. Itt nem csak a felsőfokú végzettséggel rendelkezőkre kell gondolnunk, hanem a szakmunkásokra is. Például vannak olyan éttermek, ahol a pincér már nem egy nyomtatott étlapot, hanem tabletet visz ki a vendégnek és számítógépbe írja be a megrendelést. A felszolgáló ismeretek megtanult szakmája mellett ezért szükséges, hogy egy alap digitális tudással is rendelkezzen.

Biermann Margit a Pannon Egyetem mesteroktatója Fotó: Pannon Egyetem

Távmunka és a digitális nomádok

A munkahelyek fizikai helyzete is átformálódik, egyre nagyobb az igény a távmunkára és a rugalmas munkavégzésre. Az elmúlt hetek tapasztalata is azt mutatja, hogy ahol a járvány miatt egyre többen nem tudnak bemenni a munkahelyükre, ott megnövekedett a kereslet olyan szoftverek iránt, amelyek a távmunkát segítik, illetve, látható, hogy otthonról is lehet hatékonyan dolgozni. Ehhez kapcsolódóan néhány évvel ezelőtt megjelent egy új trend a fiatal generáció körében, az úgynevezett digitális nomád életstílus. Ezeknek az embereknek a munkájuk elvégzéséhez mindössze egy laptopra és internet kapcsolatra van szükség, így a világ bármelyik pontjáról, akár folyamatosan lakóhelyet változtatva tudnak dolgozni. Ez azonban más kompetenciákat kíván meg, mint a korábbi elvárások.

Egyre több a digitális nomád
Fotó: pixabay.com

Egyre fontosabbá válik az önálló gondolkodás, a megfelelő időbeosztás és a szociális lehetőségek is máshogy működnek, hiszen ebben az esetben a munkatársainkkal, főnökeinkkel csak virtuális térben találkozhatunk. Persze nem szabad elfelejtenünk, hogy ahhoz, hogy ez megfelelően működjön nagyfokú önfegyelem szükséges és a szociális elszigeteltség miatt nem is mindenki alkalmas rá.

A lényeg, hogy a globalizáció és a gyors változások miatt sokkal rugalmasabbnak kell lennünk a korábbiaknál.

A jövővel kapcsolatban fontos, hogy a mesterséges intelligenciát és a robotokat ne tekintsük ellenségnek. Ezek a technológiák ugyan sok helyen képesek kiváltani az embert, de rengeteg terület van, ahol a tudás nem algoritmizálható. Emellett a gépek nem tudják a szociális terülteket megfelelően betölteni, így például a tanárok vagy orvosok pozícióját nem fogják betölteni, csak segíteni tudják a munkájukat. A legnagyobb esély a robotizációra a termelési szektorban van.

Változnak a munkáltatók által elvár kompetenciák

A jövő munkavállalójának több olyan képességgel is kell rendelkeznie, amelyek csak az utóbbi években kaptak hangsúlyos szerepeket. Az elvárások között megjelent az érzelmi intelligencia és a kognitív rugalmasság, valamit sokkal fontosabbá vált a kreativitás és a kritikus gondolkodás. Ezek közül az érzelmi intelligencia az egyik legfontosabb, mely megkülönböztet minket a robotoktól, mivel erre csak az ember képes. Valamint az érzelmi és racionális döntéshozatal összehangolásához is nagy szükségünk van rá. A kognitív rugalmasság azért fontos, hogy képesek legyünk a megalkotni új szabályokat, a meglévőket kombinálni, rövidebb idő alatt jó ítéleteteket, döntéseket hozni, ezzel alkalmazkodva a gyorsan változó helyzetekhez.

A kreativitás is ezért értékelődött fel, hiszen egyre fontosabb, hogy az ember a saját szakterületén képes legyen újszerű módon létrehozni valamit. A kritikus gondolkodás az alapja annak, hogy észrevegyük az összefüggéseket és minden helyzetbe jól átgondolt következtetéseket vonjunk le, majd eszerint tervezzük meg a következő lépésünket. Mivel feladataink egyre összetettebbé válnak, így fontos a komplex problémamegoldás, amit főként gyakorlatok elvégzésével sajátíthatunk el.

Ami viszont egyre kevésbé elvárt kompetencia a munkáltatóktól az a tárgyalási képesség és valamennyivel hátrébb szorult a csapatmunka. Mivel egyre gyakoribb a már előbb említett távmunka, így ezeket a területeket felváltja az egyéni döntéshozatal.

De milyen kompetenciákkal versenyezhetünk a robotok és a többi munkavállalóval szemben?

Alapvetően nyolc olyan kulcskompetenciát határoztak meg, amelyekkel a 21. században gyorsan alkalmazkodhatunk a piaci változásokhoz.

Az első kettő a kommunikációhoz köthető: meg kell tanulunk a gondolatokat, érzéseket és tényeket szóban és írásban is kifejezni, az anyanyelvünkön és legalább egy idegen nyelven. A harmadik a matematikai, természettudományi és technológiai kompetenciák. Nagyon fontos lenne, hogy ehhez kapcsolódóan kicsit elengedjük a technikát és fejben is megtanuljuk legalább az alap matematikai műveleteket elvégezni, ne egyből a számológéphez, telefonhoz nyúljunk. A másik két terület a körülöttünk lévő világ megismeréséhez, a folyamatok átlátásához és ennek a tudásnak az értő alkalmazásához szükséges. A negyedik a digitális kompetencia. Sokan azt gondolják, hogy ez a mostani z-generáció tagjainak nem okoz problémát, de sajnos nem így van. Hiába tudnak például a közösségi oldalakon jól boldogulni, ha egy önéletrajz megfelelő megszerkesztése, vagy a számukra szükséges információk megkeresése már gondot okoz.

A robotok egyre több helyen képesek kiváltani az embert, de nem mindenhol
Fotó: pixabay.com

Az ötödik a tanulás tanulása vagyis az új ismeretek megszerzésére, az ehhez kapcsolódó időbeosztásra, az információ feldolgozására és beépítésre fókuszáló képesség. Ezután következik a személyközi, állampolgári és a vállalkozói kompetenciák, vagyis hogy képesek vagyunk e hatékonyan részt venni a társadalmi életben, jó a konfliktuskelési módszerünk, valamit hogy a külső tényezőkre megfelelően reagáljunk és felelősséget vállaljunk.

A nyolcadik, sajnos diplomások között is elhanyagolt terület a kulturális kompetencia. Hiába értünk a szakmánkon belül sok mindenhez, ha a kreatív tevékenységektől elzárjuk magunkat és ezzel nem fejlesztjük az egyik legfontosabb emberi képességünket.

Ezekre a kompetenciákra azért is érdemes nagyobb hangsúlyt fektetni, mert a jövő munkaerőpiacán fontosabb lehet egy megfelelően felépített készségkészlet, mint egy a kitanult szakma.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában