Maradékokból finomat

2020.11.07. 07:00

Kevesebb élelmiszer kerülhetne szemeteseinkbe

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felmérése szerint négy százalékkal csökkent a magyar háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladék mennyisége az elmúlt három évben. Ám évente még mindig több mint 600 millió adag ételt pazarolunk el Magyarországon. Praktikus tanácsokkal segítünk abban, hogy lehet otthon e téren spórolni.

Rimányi Zita

Fotós: NAGYGABOR

Hazánkban először 2016-ban készített élelmiszerhulladék-felmérést a Nébih, majd ezt a kutatását 2019 végén megismételte. Az új adatok alapján egy átlagos magyar 65 kilogramm élelmiszert dob a szemetesbe évente, szemben a korábbi 68 kilogrammal. A csökkenés azért is jelentős eredmény, mivel az eltelt időszakban a vásárlóerő bővülése megközelítőleg 16 százalékos volt. Igaz, az élelmiszerárak az inflációt meghaladó mértékben növekedtek. Nem változott azonban az élelmiszer-hulladék összetétele: a keletkező mennyiség fele az elkerülhető kategóriába tartozik, azaz keletkezésük egy kis odafigyeléssel megelőzhető lenne.

Az élelmiszer-pazarlásunk tehát fejenként 32-33 kilogramm évente.

Leggyakrabban készételek, friss zöldségek és gyümölcsök, kenyér, egyéb pékáruk mennek veszendőbe. Mindez azt mutatja, hogy még bőven akad tennivalónk a környezet-tudatosságunk fejlesztése terén. A kedvező tendencia fenntartásában a jövőben is fontos szerepe lesz a tudatos fogyasztóknak. Márcsak azért is, mert a Nébih kutatása szerint évente még mindig több mint 600 millió adag élelmiszert pazarolunk el a háztartásainkban Magyarországon. Ez a mennyiség több mint félmillió ember teljes körű éves élelmezését fedezné. A veszteség pénzben kifejezett értéke pedig több mint 170 milliárd forint, vagyis fejenként 18 ezer forint.

Budai Emília Fotó: Nagy Gábor/Kisalföld

Az élelmiszerpazarlás egyszerre környezetvédelmi, gazdasági és erkölcsi probléma. Az emberiség jelentős eredményeket tudott elérni az éhínséggel szembeni küzdelemben. Bár kétségtelen, amíg egyetlen ember is napi szinten éhezik, addig nem beszélhetünk győzelemről, ugyanakkor fontos mérföldkő, hogy miközben csaknem megduplázódott a Föld lakossága, az alultáplált emberek arányát sikerült leszorítani a felére. A gond elsősorban a fejlődő országokat érinti, de a fejlett országokban is számos olyan rászoruló él, akinek az élelmezését állami, önkormányzati, egyházi és civil szervezetek segítik. Az élelmiszeriparban és az élelmiszer-kereskedelemben képződő feleslegek is e karitatív szervezetek segítségével jutnak el a nélkülözőkhöz.

Ezzel szemben az otthonainkban képződő élelmiszerfelesleg jórészt a szemetesben végzi.

Az Európai Unió többi országához hasonlóan hazánkban is ez teszi ki az élelmiszerveszteség legnagyobb hányadát. Egy átlagos magyar – ahogy említettük – évi 65 kilogramm élelmiszerhulladékot „termel”. Ennek fele nem megelőzhető (csirkecsont, zöldség- és gyümölcshéj, tojáshéj stb.), a másik fele viszont egy kis odafigyeléssel elkerülhető lenne. Utóbbi, megelőzhető részt nevezzük élelmiszerpazarlásnak, ami Magyarországon több mint 300 ezer tonnát tesz ki évente.

Budai Emília várpalotai szakácsoktató praktikus tanácsokat adott ahhoz, hogyan használjuk fel a leghatékonyabban a megvett élelmiszereket, hogyan csökkentsük annak a kukába kerülő mennyiségét. Szerinte még akkor sem biztos, hogy érdemes egybe csomagoltan több zöldséget, gyümölcsöt megvennünk, ha azt így akciósan adják. Ugyanis hamar megromlanak. Jobban jövünk ki, ha alkalmanként csak pár darabot teszünk a kosarunkba. S arra is figyeljünk, hogy például almából ne a puhábbakat válogassuk ki, mert azok már érettebbek. Ha még otthon is tovább tároljuk ezeket, vesztenek a minőségükből, kevésbé finomak lesznek, amikor felhasználjuk őket. Még akkor is, ha pincébe, garázsba vagy hűtőbe tudjuk ezeket tenni. A tisztítási veszteség – ami szintén abban „segít”, hogy hamarabb megteljen a szemetes – megfelelő eszközökkel csökkenthető. Egy jó hámozóval a krumpli héját is hajszálvékonyan távolíthatjuk el. Praktikus a csutkafúró is, például körte tisztításánál és eltávolíthatjuk magházát karalábévájóval is.

Fotó: Nagy Gábor/Kisalföld

Ha a megvett sajtból már levágtunk pár szeletet, a maradék darabot célszerű fóliába csomagolni. Más hasonló maradékot is érdemes üvegedénybe tenni. A megvásárolt húst kisebb részekre oszthatjuk, egységcsomagokban tárolhatjuk, így könnyen veszünk elő hűtőnkből annyit, amennyi épp kell. A sertéshús levágott zsírosabb részeit sem kell kidobni, leveshez alaplé készülhet belőle. A kisebb levágott húsdarabokat ledarálhatjuk, húsgaluska, töltelék lehet belőle.

A maradék kész ételeket ugyancsak zárt edényben érdemes tárolni, a köreteket is, hogy ne száradjanak ki.

A rántott húshoz tálalt, de nem elfogyasztott rizsből paradicsomlevesben betét lehet vagy töltött káposzta készítésénél használhatjuk fel. Már nem is kell külön rizst főzni ilyenkor. Rakottas kelbe vagy karfiolba is kerülhet a tegnapi köret. A kicsit megszikkadt kenyérből még jobb is lesz a melegszendvics vagy a toast, mint a frissből. Feldarabolva, mézes tejbe áztatva felhasználhatjuk diós gubához, kerülhet rá mazsolás túró is. A kiszárított zsemléből lehet morzsa, ami jól jön panírozáskor vagy beletehetjük almásrétesbe, pitébe. Ha a töltelék alá kerül, az nem áztatja fel a tésztát.

Szemléletformálás

Az élelmiszerpazarlás ellen az elmúlt években Magyarországon széleskörű összefogás szerveződött. Ennek első eredménye az Élelmiszer Érték Fórum létrehozása volt 2014-ben, amelyben a társadalom és a gazdaság minden szegmense képviselteti magát. A Nébih Maradék nélkül programja két évvel később, 2016-ban jött létre azzal a céllal, hogy a szemléletformálás eszközével csökkentse a háztartásokban a kidobott élelem mennyiségét. A szemléletváltozást gyermekkorban lehet leginkább megalapozni, ezért a Nébih oktatási programjában is kiemelt hangsúlyt fektet a megelőzésre: bemutatóórákkal, oktatási kiadványokkal, videókkal, pedagógusoknak szánt prezentációkkal igyekszik átadni az üzenetet, hogy az élelmiszer valójában mekkora érték. A háztartási élelmiszer-pazarlást a Nébih a továbbiakban is nyomon követi. Ez idáig hazánk az egyetlen ország a közép-kelet-európai régióban, ahol készült felmérés e témakörben. A közeljövőben várhatóan más nemzetek is megjelentetik majd adataikat, 2020-tól ugyanis minden EU-s tagállam számára kötelező az élelmiszer-hulladék mérése.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában