Kisebb és kevesebb lagzit tartottak

2021.01.28. 17:30

Izguló párok, elhalasztott esküvők: A vírushelyzet leleményessé tette az egybekelőket

Minden szempontból különleges volt a 2020-as év, de az is biztos, hogy a házasságot tavalyra tervező pároknak emlékezetes marad. Vagy azért, mert szűk körben, maszkban, de megtarthatták. Vagy azért, mert a korlátozások miatt többször kellett időpontot módosítaniuk, esetleg el is halasztaniuk életük nagy napját.

Laskovics Márió, Molnár Sándor

Fotó: Emlékvarázs/Horváth Tibor

Pedig eredetileg rekordévet vártak az esküvőszervezők, már csak a számmisztika miatt is, helyette azonban a Covid-járvány érkezett, és a kiszámíthatatlanság

Pápán tavaly csökkent az esküvők száma: 210 házasságkötés volt, ami hétszázalékos csökkenés a 2019. évi 225-höz képest, tudtuk meg Varga Margaréta anyakönyvvezetőtől. Az önkormányzat köztisztviselője megjegyezte, ez a járványügyi veszélyhelyzet óvintézkedéseinek tudható be: sokan idénre halasztották a tavalyi foglalásaikat, remélve a veszélyhelyzet feloldását.

Varga Margaréta anyakönyvvezető Fotó: Laskovics Márió/Napló

Tavaly tavasszal a pápai házasságkötő terem székeit másfél méteres távolságban helyezték el, ezzel korlátozva a maximális részvételi létszámot. Míg az első hullámban inkább a hely adottságai tették, addig a másodikban, novembertől a személyi korlátozás határozza meg a részvételt.

– Kormányrendelet szerint az esküvők lakodalom nélkül tarthatók meg, azonban az eseményen csak meghatározott személyek vehetnek részt. Létszámbeli nincs, csak személyi korlátozás van. Konkrétan a házasulók, a tanúk, a házasulók szülei, nagyszülei, testvérei és gyermekei vehetnek részt a szertartáson. Tehát a rokonság apraja-nagyján túl például még egy fotós sem. A szertartás során a maszkviselés a násznépnek kötelező, a házasulandó párnak és az anyakönyvvezetőnek nem – mondta el a pápai anyakönyvvezető, Varga Margaréta. Így az ünnepélyes esemény látogatottsága, illetve megörökítése is nehezebb.

– Augusztusig bezárólag kilenc külső helyszíni házasságkötésünk volt. Még a fővárosból is érkeztek ide párok. Ősztől aztán kevesebb lett a házasságkötés, külső helyszínire pedig már nem jelentkeztek be. Jelenleg sok, heti négy-öt esküvőt tartunk, márciusig be vagyunk táblázva, talán a családtámogatásoknak is köszönhetően. A további hónapokra azt reméljük, hogy betelnek a hétvégék esküvőkkel – tette hozzá a pápai anyakönyvvezető.

Mint minden iparágra, az esküvőszervezésre is kihatott a járványhelyzet. Szolgáltatói és megrendelői oldalról is szükség volt kreativitásra és sok kompromisszumra. Néha az érzelmi oldal, néha pedig a racionalitás győzött. Sok-sok kérdés felvetődött, és nehéz döntéseket kellett meghozni, melyek közül az egyik legfontosabb az volt 2020-ban, hogy nagy lagzi nélkül, szűk családi körben vagy halasztással tartsák meg az esküvőt.

– Voltak, akik fiatal „fészekrakóként” nagy lagzit tervezgetve kényszerpályán mozogtak, mert a kormány által biztosított családtámogatási programokhoz szükség volt a házasságkötésre mint jogi kötelékre. Azonban nekik sem kellett és kell lemondaniuk a nagy családi lakodalomról, ünneplésről, hiszen azt egy másik, későbbi időpontban is megrendezhetik, megkoronázva ezt a szép családi eseményt – vélekedik Simon-Szabó Tünde veszprémi okleveles esküvőszervező.

Simon-Szabó Tünde esküvőszervező Fotó: Molnár Sándor/Napló

Szerinte azok, akik a szűk családi körben történő házasságkötés mellett döntöttek, valószínűleg eleve sem terveztek nagy létszámú esküvőt és lakodalmat. Vagy konkrét esemény, évforduló miatt ragaszkodtak az oly régóta vágyott dátumhoz, és azon nem változtatnának, még ha most több szabályt is kell betartani.

– Összességében megfigyelhetők voltak olyan változások, amelyek a párok egymásra való odafigyelésében, a családtagok fontosságában, a visszafogottságban, a kevesebb néha több elvéhez való ragaszkodásban mutatkoztak meg. Bensőségesebb, meghittebb és az olykor megalomán külsőségeket nélkülöző időszakot tapasztalhattunk meg 2020-ban – összegez az esküvőszervező, aki érdekességként megemlít néhány olyan, igazán ötletes megoldást, melyet a vírushelyzetnek köszönhetünk. Ilyen volt például, hogy a szertartást Skype-vendégekként nézték végig a rokonok. Vagy hogy a szűk körű szertartáson a meghívottak fotóit elhelyezték a székeken a házasságkötő teremben. Kedves újítás az is, hogy a fiatal pár egy tervezett útvonalon halad végig kocsival, és minden barát, illetve rokon integet nekik az út mentén.

– Bár a szolgáltatók is nagyobb rugalmasságot mutattak a megváltozott helyzetben, különösen fontosnak tartom, hogy a házasulók a szolgáltatókkal előre tisztázzák, hogy mi történjen akkor, ha a koronavírus okozta korlátozások a tervezett időpontot felülírják – tanácsolja befejezésül Simon-Szabó Tünde, aki elárulja még, hogy az idei év esküvői divatszíne a szürke és a mustár lesz. E két szín árnyalatai­nak kombinációja a reményt, a tisztaságot és az újrakezdést szimbolizálja.

A vírushelyzet okozta bizonytalanság – hol szigorítottak, hol lazítottak a szabályokon – miatt sok fiatal pár mondta le tavaly a lakodalmát.

A már 1988 óta vőfélyként is tevékenykedő Titz Tibor esetében például 32 lakodalomból csak ötöt tartottak meg 2020-ban. Tibor reális elvárásokkal vágott neki az elmúlt esztendőnek úgy, hogy már előre számított a nehézségekre, és megpróbált pozitívan állni a kialakult helyzethez.

– Azt gondolom, hogy a tavalyi év lagzijainak 80-90 százaléka átjött az idei évre. Sokan az esküvőt megtartották szűk körben, a szülőkkel és a tanúkkal, a buliról pedig inkább lemondtak a sok bizonytalanság miatt – osztja meg tapasztalatait az ország egyik legrutinosabb vőfélye, akinek a létszámokkal nem volt gondja, amikor még lehetett ötszáz személyes rendezvényeket tartani, de hozzáteszi azt is, hogy 2020-ban nem tudta megunni a lakodalmakat, mert olyan kevés volt belőlük.

Titz Tibor vőfélyként harminchárom éve „felel” egy-egy lakodalom jó hangulatáért Fotó: archív

Véleménye szerint a lakodalom esetében nem a dátum számít, hanem az, hogy kik vesznek részt rajta. A tapasztalt vőfély szerint nem csak a szombat lehet jó választás. – Ne tartsák meg csak azért szombaton a lagzit, mert az a szokás. A szokások kialakultak, átalakultak, megszűntek és újak lettek helyettük. Egy csütörtöki vagy pénteki lakodalmon lehet, hogy kevesebben vannak, de a minőségre ez mindig jó hatással van – hangsúlyozza úgy, hogy már túl van 640 lakodalmon, és tisztában van azzal, hogy mi miért működik jól egy ilyen rendezvényen.

Mint mondja, egy szállással rendelkező helyszínnek óriási előnye van egy étteremmel szemben. Meglátása szerint divatba jött az is, hogy a párok kötelezőnek érzik állni a vendégek szállásköltségét, de szerinte ez nem feltétlenül szerencsés, mert jelentősen megdobja az esküvő költségeit.

– A pár segíthet azzal, hogy jó áron szerez szállást a lakodalom helyszínén vagy közelében, de nem feltétlenül szükséges, hogy mindenkinek ők fizessék. Régebben ez nem így volt, ez egy rossz beidegződés. Spóroljanak inkább ezen, de például a zeneszolgáltatáson és a helyszínen szerintem nem szerencsés – fogalmaz az Országos Vőfély Szövetség tagja.

A 2021-es évre, úgy tűnik, nem lesz panasza, tele van a naptár, már novemberre is van lakodalma. Viszont az is igaz, hogy a jövőt nem látjuk előre, nem tudni még, hogy mikor szabadítják fel a létszámkorlátozásokat. Ha már 20-30 fő összejöhet, akkor sokan megtartják majd a lagzijukat. Tibor szerint ezt már mindenki nagyon várja, mert tavaly tavasztól kis megszakításokkal mostanáig folyamatos bevételkiesésük volt az éttermeknek, szállásadóknak, illetve az esküvő üzletágban tevékenykedőknek is, akiknek fontos lenne a több lábon állás ebben a kiszámíthatatlan időszakban.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában