Virágvasárnappal kezdődik a nagyhét

A nyugati keresztény egyházak liturgiájában kiemelten fontos dátum a virágvasárnap, amely minden esztendőben a március 15. és április 18. közti valamelyik vasárnapra esik. A böjt utolsó, legfontosabb hetének, a nagyhétnek kezdete: a katolikusoknál ezen a napon a templomban barkaszentelést, valamint barkás bevonulást vagy körmenetet szoktak tartani.

Virágvasárnap különös ünnep. Egyszerre van jelen a szertartásban az öröm és a halál, a dicsőség és a szenvedés, a nép lelkendezése és gyűlölettől eltorzult kiáltozása. Ugyanazok az emberek, akik az első evangéliumi szakaszban még hozsannát kiáltanak, a másodikban, a passióban már Krisztus kereszthalálát követelik.

Jézus maga is kétféleképpen áll a hívek előtt: mint a király és mint a szolga. Király, hiszen az Aranykapun vonul be a szent városba, egyéves szamárcsikó hátán. Ugyanakkor szolga, mivel szolgaságának valódi értelme abban áll, hogy engedelmes Fia az

Atyának.

A nagyhét a várakozás időszaka. Virágvasárnap és a nagyhéten sok helyen passiót énekelnek, ami felidézi Jézus szenvedését az Olajfák hegyén, Pilátus udvarában, valamint a keresztúton és a Golgotán.

A koronavírus-járvány okozta veszélyhelyzet miatt a virágvasárnapi, nagyheti események a legtöbb helyen elmaradnak, azonban lélekben, a Biblia olvasásával, valamint online és televíziós közvetítésekkel készülhetünk az ünnepre.