Egyre magasabb az anyák átlagéletkora első szülésükkor

 Egyre emelkedik azoknak az aránya az Európai Unióban, akik 40 felett vállalnak gyermeket: 2015-ben még 3,72 százalék volt, 2019-re 4,22-re lett. A magyar adat közel van az uniós átlaghoz. Ebben a pszichológus szerint pártalálási nehézségek, anyagi és karrierszempontok is közrejátszanak.

Rimányi Zita

Forrás: Shutterstock

Fotó: Wstockstudio

Az első gyermeküket vállaló nők életkora zömében 20 és 39 éves koruk közé esett 2019-ben az Európai Unióban. Az első szüléskor 3,54 százalék volt az aránya azoknak, akik még nem múltak el 20 évesek, a 40 évesen vagy afelett szülők aránya pedig 4,22 százalék volt. Magyarországon magasabb a fiatal anyák aránya, mint az EU-ban: 7,87 százalék. Azoké, akik 40 felett vállalják első gyermeküket közelebb van az uniós átlaghoz az Eurostat adatai szerint. Az adatbázisból az is kiderül, hogy egyre kijjebb tolódik az anyák átlagéletkora első gyermekük születésekor: az EU-ban átlagosan 29,4, Magyarországon 28,3 évesek voltak ekkor 2019-ben. Tíz év alatt csaknem egy teljes évvel nőtt az erre vonatkozó statisztika. A változásokhoz a szakemberek szerint hozzájárultak lakhatási és egészségügyi okok is.

Fontosak a szűrővizsgálatok

Később jutnak megfelelő méretű lakáshoz a szülők és addigra termékenységi problémáik adódhatnak. A pártalálás is jellemzően magasabb életkorra tolódik ki. A késői szülésnek viszont kockázatai lehetnek, az anya és a gyermek egészségére is kihathatnak, ám szűrővizsgálatokkal nagyrészt csökkenthetők.

- A két véglet gyakorisága nő hazánkban tapasztalataim szerint. Az egyik, hogy tizenöt-tizenhat éveseknek, gyerekeknek lesz gyerekük. A másik, hogy sokáig húzzák-halasztják a párok a gyermekvállalást. Az előbbi esetben éretlen, felkészületlen, biztos háttér nélküli felnőttek közé érkezik az újszülött. A másik eset kedvezőbb lehet abból a szempontból, hogy az anya és az apa is érettebb a kicsi felneveléséhez, ám gyakori, hogy túlaggódják a helyzetet, túlféltik csemetéjüket, ami nem jó. Ha negyven fölött ad életet egy kisbabának egy nő, akkor közte és gyermeke között nagy lesz az éketkorbeli különbség: nem egy generációnyi, mint régebben, hanem akár csaknem két generációnyi. Ez a későbbiekben pszichológiai szempontból gondokat okozhat a gyermeknevelésben, nehezebben érthetik meg egymást, nehezebb lehet köztük az összecsiszolódás – kezdte tájékoztatását Kardos Klára veszprémi klinikai szakpszichológus.

Nehezebben köteleződnek el a párok tagja

Szakértőnk szerint a késői gyerekvállaláshoz hozzájárul, hogy nehezebben köteleződnek el a párok tagjai. Jellemzően tovább tanulnak, gyakran harminc felett is a mamahotelben, azaz szüleiknél laknak. Így később kerülnek felnőttszerepbe. Úgy érzik, nincs egzisztenciális hátterük hozzá, ezért se mernek családot alapítani. Elkezdik karrierjüket építeni és félnek attól, hogy gyermekük gondozása azt megtöri.

- Sokszor látni, hogy a fiatalok hosszú évekig párkapcsolatban élnek, már a harmincas éveiket is átlépik, mégse tudják viszonyukat magasabb szintre emelni. Hosszú együtt töltött idő után sem megy az elköteleződés, ami pedig a gyermekvállaláshoz kell. Nem tudják megosztani a szülői feladatokat, nem tudnak megérni a szülői szerepre. Az erre való felkészülés háttérbe szorul a munkahelyi előmenetelhez képest. S sajnos sokszor már a huszonnegyedik órában vannak, amikor szembesülnek azzal, hogy biológiai szempontból már nincsenek kedvező helyzetben a teherbe esés, a szülés tekintetében – sorolta Kardos Klára és rögtön hozzátette: ezért érdemes előre átgondolni, megtervezni, mikor szeretnénk gyermeket. Azt is megjegyezte, hogy régebben a párkapcsolatok jelentős részében hamarabb alakult ki stabilitás.

Húsz és a harminc éves kor között

A női test úgy van kitalálva a pszichológus szerint, hogy húszéves kora körül szüljön először. Szerinte a húsz és a harminc éves kor közötti időszak megfelelő lehet erre. Tapasztalatai szerint a nők felelősségteljesebbek lettek, sokáig nem érzik úgy, hogy jó anyák tudnának lenni, ezért nem ugranak bele egy terhességbe. Mások azért húzzák-halasztják ezt, mert nem szeretnék, ha gyermekük azt élné át, amit ők kiskorukban. Mindent szeretnének megadni neki, a legjobb körülményeket szeretnék előre biztosítani. Ám nem az anyagiakon van a lényeg – hangsúlyozta szakértőnk. Persze az nem jó egy gyereknek, ha kenyérgondok vannak a családban, de az, hogy palota helyett egy kis lakásban nő fel, nem számít boldogsága szempontjából. Az azon múlik, mit tudnak neki adni érzelmileg szülei.

A stressz okozta nehézségekről is beszélt szakértőnk a fogantatás kapcsán. Persze sokszor szervi okai vannak az elmaradó teherbe esésnek, de lelkiek is lehetnek. Megemlítette, hogy gyakran a párok sokáig próbálkoznak azzal, hogy közös gyermekük legyen, orvosi segítséget is igénybe vesznek. Aztán, ha mégsem sikerül és elválnak, sokszor az új kapcsolatokban hamar érkezik a gyermekáldás. Ugyanis felszabadulnak a nem megoldott gondjuk terhe, nehézségei alól. Hasonlóképp szűnik meg a görcsösség a gyermekre vágyó, sokáig hiába próbálkozó pároknál, amikor örökbe fogadnak egy kicsit. Előfordul, hogy ezután minden gond nélkül érkezik saját gyermek is a családba.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában