színpompa

2021.05.30. 13:00

Ötezer növényfaj otthona a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje

Felüdülést, nyugalmat, tartalmas időtöltést nyújt, távol a város nyüzsgő zajától a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje, hazánk legnagyobb botanikus gyűjteménye. Hetvenéves fennállása alkalmából erdélyi mesterek faragták 1992-ben a szíveslátást is szimbolizáló főbejárat székely kapuját.

Müller Anikó Hanga

A gyönyörű pillangók a látogatók között szálldosnak

Fotó: Müller Anikó Hanga/Napló

A kolozsvári egyetem Szegedre költözésekor, 1922-ben a város 20 katasztrális hold szántóföldet ajándékozott az egyetemnek, növényekkel való betelepítését az alapító igazgató, Győrffy István kezdte. Fenntartója ma is az egyetem. Az oktatást szolgálja, de a nagyközönség számára is nyitott, közel ötezer növényfajta látványát kínálva. Az üvegház trópusi, szubtrópusi, mediterrán és sivatagi növényeknek ad otthont. A távoli tájak közel 1200 növényfaja található itt, több mint hét méter magas trópusi fák, fán lakó, színes orchideák, broméliák, páfrányok, pozsgások, kaktuszok. Páfránygyűjteménye az egyik leggazdagabb az országban.

Lenyűgöző élmény az üvegházi séta. A kaktuszok és a pozsgások mellett trópusi különlegességek is megtalálhatók
Fotó: Müller Anikó Hanga/Napló

A kakaófa – görög eredetű neve „istenek eledele” – fehér virágai a törzsön csomókban nőnek, termése több mint fél év alatt fejlődik ki. Az ezüst akáciát – tévesen mimózának is nevezik – az illatszeripar használja, a kertben élő példányt Nizza városa ajándékozta 1986-ban. A medvetalp kaktusz nevét nagy tappancsra emlékeztető száráról kapta, sárga, narancsszínű, rózsaszín virágait tavasszal bontja, termései télen érnek be.

A világon veszélyeztetett fajok között tartják számon a szecsuáni ősfenyőt, melyet 1941-ig kihaltnak tekintettek, 1948 óta itt öt példány él. Aki lótuszvirágzást szeretne látni – itt van Közép-Európa legnagyobb szabadtéri állománya –, nyárra időzítse látogatását, a látvány lenyűgöző. A növénynek Buddha életében fontos szerepe volt, fogantatása lótuszokkal teli ligetben történt, gyakran ábrázolják e virág kelyhében ülve. Győrffy István gyűjtőútján talált rá e növényre az óföldeáki Návay-kastély parkjának taván, az első töveket lovas kocsin szállították a kertbe. Virágzáskor 1200 négyzetméternyi tófelületet borít be rózsaszín virágaival. Az indiai lótusz mellett tavirózsát, vízijácintot, rucaörömöt, vízisalátát, füzéres süllőhínárt, bodros békaszőlőt is láthatunk a tóban, a parton sudár mocsárciprusok díszlenek.

A gyönyörű pillangók a látogatók között szálldosnak
Fotó: Müller Anikó Hanga/Napló

A lótuszos tó bevonásával alakították ki 2014-ben a japánkertet, ekkor nyílt meg a tó szigete is. A japánkert két részből áll, egy lankás, a természetes folyóvölgyeket utánzó vízfolyásokkal tagolt sétáló- és egy hegyvidéki kertből. A síkvidéki rész jellemzője a japán stílusú fa-föld hidakkal összekötött sétaösvényekkel bejárható kert, a japánkertekre jellemző növényekkel, nőszirmokkal, bambuszokkal, cseresznyefákkal és ázsiai eredetű növényfajokkal. A lótuszos tó szigete a hegyvidéki kertrész, lilaakác pihenővel, tzukubai csobogóval, rododendronok, azáleák és japán juharok ligetével. A középkori kolostorkertek hangulatát idézik a mintegy 250 gyógy- és fűszernövényt bemutató parcellák.

Fantasztikus élmény az esőerdei klímát és növényzetet utánozó lepkekertben a 20 trópusi pillangófaj 400 színpompás példányát megfigyelni. A sétát érdemes a pompázatos rózsakertben zárni.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában