A korábban használt módszerek ma is beválnak a kullancsok ellen

Főleg a túrázók, a természetben kirándulók érzik úgy, hogy több a kullancs idén nyáron, mint a megelőző években. Egy agresszívebb faj megjelenésétől is sokan tartanak. Mindez részben igaz is, lehet okunk a védekezésre, de sok a tévhit is e téren. Szakember segítségével gyűjtöttük össze a legfőbb tudnivalókat.

Rimányi Zita

Forrás: pixabay

- A kullancs a magas páratartalmú, meleg helyeket kedveli. A szárazságra viszont érzékeny. Kertekben, parkokban, árnyas részeken, a magasabb fűben, a nádasokban is megtalálható. Két tényező határozza meg elszaporodását: az időjárás és a gazdaállatok, azaz elsősorban a vadak száma. Nem a fákról ugranak a fejünkre, hanem a fűből, a bokrokról sodródnak ránk. A szaglásukkal fedeznek fel minket, miközben első pár lábaikkal integető mozgást végeznek. Aztán ezekkel a karmos lábakkal kapaszkodnak meg rajtunk. Lassan mozognak, nagy távolságokat csak a gazdaállatokon tudnak megtenni. Mivel a szárazságot nem kedvelik, ezért hazánkban az Alföldön kevesebb kullancs él. Ám a középhegységekben, a Dunántúlon, az erdős részeken, a Bakonyban is több e szempontból veszélyeztetett rész van – kezdte tájékoztatását Kutasi Csaba entomológus, azaz rovarász. A kullancsok ugyan nem rovarok, hanem a pókszabásúakhoz tartoznak, de ők is ízeltlábúak, így velük is foglalkozik az MTM Bakonyi Természettudományi Múzeumának igazgatója.

A szakember szerint érdemes betartani mindazt, amit régen is hangsúlyoztak. Például világos ruhában menjünk kirándulni, mert akkor könnyebben észrevehetjük az azokba belecsimpaszkodó kis élősködőket! A zokninkba tűrjük bele a nadrágszárat! Van, aki ilyenkor azt le is ragasztja, esetleg olyan színes, tapadós szalaggal, amibe bele is ragadnak a kullancsok. A legjobb pedig az, ha gumicsizmát, magas szárú túracipőt húzunk fel nyáron is. A túráink során pedig elkerüljük a vadetetőket, a vadcsapásokat, az előbb említettek okán. Ugyancsak ezért is tanácsos kertünkben az avart összegyűjteni, a füvet rendszeresen levágni. A védekezési módszerek közé tartozik még a többnyire spray formájában kapható riasztószerek használata. Ezek közül azokat érdemes kiválasztani, amelyek hat-nyolc órás hatástartamot ígérnek.

Az entomológus arról is beszélt, hogy tavasszal és ősszel a legaktívabbak a kullancsok. Nyáron azért találkozunk többel, mert többet megyünk, tartózkodunk a természetben. Ugyanakkor az idei meleg évszakokban azért is tapasztalhattuk a kis paraziták gyakoribb jelenlétét, mert több áttelelt. Az enyhe tél miatt megnőtt a kisemlősök, a rágcsálók száma is, amiben a kullancsok elszaporodhattak. A házaknál tartott kutyákat is jó kullancsmentesíteni, védelemmel ellátni, mert részben ők viszik be az udvarokba ezeket a kis élősködőket. Persze a madarakban, a gyíkokban is jelen vannak. S valóban megjelent hazánkban is egy agresszívebb fajuk: a Hyalomma-kullancs. Ez nem őshonos Magyarországon. Valóban nagyobb méretű azoknál, amelyeket régebben ismerünk, mintegy fél centis. Hosszú lábai csíkosak, ezekkel gyorsabban mozog. A szakember elmondta, hogy először nálunk 2009-ben találták meg példányait kutatók a Margit-szigeten, sünökben. Aztán Somogyban szarvasmarhákban is. Sajnos komoly betegséget, kongói vérzéses lázat terjeszthet. Ennek kórokozóját hazánkban még nem azonosították, ám az ellene termelt ellenanyagot már nyulakban, emberekben is.

Megjelent hazánkban egy agresszívebb faj, a Hyalomma-kullancs – mondja Kutasi Csaba entomológus Fotó: Bakony múzeum/Rechner Szilvia

A Hyalomma-kullancs ellen is jók az említett védekezési módok. S mivel könnyen felismerhető a felsorolt tulajdonságai miatt, a kutatók azt kérik, hogy aki ilyet talál, az jelezze. Azt pedig nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy kirándulás, természetben, magasabb fűben eltöltött idő, munkavégzés után nézzük át testünket alaposan! Vizsgáljuk át, hogy nincs-e bennünk kullancs! Ha van, akkor mielőbb el kell távolítani. Ha ezt minél előbb megtesszük, akkor jó eséllyel megelőzzük, hogy kórokozó jusson szervezetünkbe. Ha felfedeztük magunkon a kullancsot, akkor ne nyomkodjuk, fogdossuk a testét! A bőrhöz minél közelebbi részen csippantsuk le magunkról. Ehhez létezik kullancscsipesz. Nem baj, ha a feje a bőrünkben marad ilyenkor. Az egy idő után magától kikerül onnan.

A kullancsok miatti fertőzésveszélynek leginkább azok vannak kitéve, akik rendszeresen erdőket járnak a munkájuk miatt. Ők általában beadatnak maguknak oltást, ami az agyhártyagyulladás ellen véd. A kullancs persze gyakran terjeszt Lyme-kórt is. Ez ellen nem véd az oltás, ám ha időben felfedezik a csípés helyén, akörül a kokárdaszerű piros mintázatot, amit okoz, akkor eredményesen gyógyítható. Antibiotikumos kúrát szokott az orvos javasolni és saját immunrendszerünk is legyőzheti. Gond akkor van, ha az említett jellegzetességet nem veszik észre vagy nem alakul ki ez a jellegzetes tünet, ezért például a fájdalmas ízületi gyulladáskor, amit e betegség okozhat, nem gondolnak a kullancsra, mint a kór hordozójára.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában