Műanyagba „csomagolt” jövő: fenntarthatatlanul káros hatások

Ezekből az előrejelzések szerint a jövőben is egyre többet fognak gyártani. Ezért a műanyagbolygó-válság megoldása, a legfontosabb globális környezetvédelmi intézkedések és a befektetési lehetőségek is jelentős mértékben függenek a műanyag-újrahasznosítás sikerétől, a műanyag-helyettesítő alternatívák elterjedésétől.

Míg 1950-ben a világ teljes évi műanyag-felhasználása kétmillió tonna körül alakult, a Plastics Europe számításai szerint ez a mennyiség 2019-re körülbelül kétszázszorosára, 406 millió tonnára nőtt.

A csomagolóanyagként általánosan alkalmazott egyszer használatos műanyagok hatalmas környezeti problémát jelentenek. A Minderoo Foundation szerint a következő öt polimerről van szó: a polipropilént (PP) használják többek között az egyszer használatos arcmaszkok, üdítő­italos kupakok és a mikrohullámú sütőbe tehető edények gyártásakor; a polietilén-tereftalát (PET) az ásványvizes és tisztítószeres palackok alapanyaga; a nagy sűrűségű polietilénből (HDPE) samponos flakonok, mélyhűtőben használt tasakok készülnek; a kis sűrűségű polietilénekből (LDPE, LLDPE) vannak a nejlontasakok, a tálcák és az élelmiszer-csomagoláshoz használt műanyag fólia. Ezek iránt a kereslet folyamatosan nő. Előrejelzések szerint a felhasználásuk 2019 és 2030 között évi három-négy százalékkal bővül, hasonló ütemben, mint az elmúlt két évtizedben.

Az egyre magasabb bázis hatása miatt a növekedés nagyságrendje ma jóval nagyobb, mint korábban. Például a 2020 és 2030 közötti tíz évben a fenti öt polimerből legyártott mennyiség várhatóan 2,43 milliárd tonna lesz. Több, mint amennyit a 2019-et megelőző 15 év során előállítottak.

Sokoldalú, de káros

A műanyagok számos előnnyel bírnak. Csomagolóanyagként is népszerűek, mert olcsók, sokoldalúak, tartósak és könnyűek. Környezetvédelmi előnyeik is vannak: csökkentik az élelmiszer-hulladék mennyiségét, mivel segítenek tovább frissen tartani az élelmiszereket, alacsony súlyuknak köszönhetően pedig mérséklik a szállítás során felmerülő üzemanyag-fogyasztást és károsanyag-kibocsátást. Azonban az említettek és még pár egyéb előny mellett a műanyag csomagolás számos problémát is felvet, mivel jelenlegi felhasználási módja nem fenntartható és pazarló.

Pillanatnyilag a világon felhasznált csomagolóanyagoknak mindössze 24 százalékát hasznosítjuk újra a Fidelity közleménye szerint. A fennmaradó hányad mintegy 61 százaléka szeméttelepen vagy égetőműben landol, ahol metángázt vagy szén-dioxidot bocsát ki, amivel hozzájárul a globális felmelegedéshez. Jelentős részük szivárgó vagy szétszórt hulladékká válik, mellyel gyakran találkozhatunk az erdőket, óceánokat szennyező anyagokként. Ha nem teszünk valamit, 2050-re több műanyag lehet az óceánokban, mint hal.

Komposztálható csomagolások

A fogyasztók, a jogszabály- alkotók és a gyorsan forgó fogyasztási cikkek szektorában működő nagyobb vállalatok javuló hozzáállásának köszönhetően nő a műanyagok újrahasznosítása és a fenntartható csomagolóanyagok iránti kereslet. A trendeknek köszönhetően a körforgásos és az újrahasznosítható vagy komposztálható anyagokon alapuló csomagolási megoldások felhasználása a 2050-ig előttünk álló időszakban összesítve évi 24 százalékkal, nyolcmillió tonnáról 84 millió tonnára nőhet. Már kiválaszthatók a rendelkezésre állók közül azok a tömegesen alkalmazható kulcstechnológiák, amelyek hozzájárulnak a műanyagbolygó-válság megoldásához.

Szelektív gyűjtés

– Jónak tartom a műanyagok minél nagyobb arányú újrafeldolgozására való törekvést. Eddig is többet tehettünk volna ezért, és nem csak a gyártók, a csomagolóágazat szereplői. Az újrahasznosításhoz, a kidobott palackok összegyűjtéséhez a lakosság is hozzájárulhat: meg kell tanulnia szelektíven gyűjteni a hulladékot háztartásában, s azok helyes elhelyezését is a házaknál és a gyűjtőszigeteken lévő edényekben. E téren is van tenni- és fejlődnivalónk. Nem mindig oda dobjuk a szemetet, az egyes csomagolóanyagokat, ahova kellene, esetleg felelőtlenségből, türelmetlenségből, nem odafigyelésből, és az is előfordul, hogy nem rendelkeznek egyesek a kellő információkkal, tájékozottsággal arról, hogy melyik kukába mi kerülhet, mit hogyan kell különválogatni. Erre persze a hulladéklerakókban is van mód. Egy-egy nem a jó helyre került anyagot ott is kivehetnek a szelektív edényekből behordott kupacokból.

Azonban a felhasználóknak is komoly szerepük és felelősségük van – a szelektálás és a vásárlás során is. Döntésükön múlik, mi kerül a boltokban a kosarukba. Figyelhetnek arra, minél kevésbé becsomagolt termékeket vegyenek. Élelmiszert például kimérve és a piacon is be lehet szerezni – hangsúlyozta Laczkó Boglárka veszprémi környezetvédő, és hozzátette: a műanyagtermelésben is elértük a túlgyártás szintjét. Ebből az alapanyagból is véges forrással rendelkezik bolygónk. Az a jó, ha minden, a háztartásunkba kerülő holmit minél többször, minél tovább igyekszünk használni.