Aktívabbak szeretnénk lenni az újrahasznosításban

Bár a magyarok 95 százaléka aktívabban venne részt az újrahasznosításban, továbbra is fontos ezt propagálni minden módon.

Tóth B. Zsuzsa

A bor tárolására már nem használható öreg fahordó festés, kis javítás után jól jöhet lerakóhelynek a kertben

Fotó: Tóth B. Zsuzsa/Napló

Régóta tudjuk, hogy kiutat kell találnunk az olyan, környezetünket fenyegető kedvezőtlen folyamatokból, mint a természeti erőforrások túlzott kihasználása, a biológiai sokféleség drasztikus csökkentése vagy a nem újrahasznosított hulladékok és az üvegházhatású gázok kibocsátásának erőteljes növekedése. Jövőnk kulcsa az újrahasznosításban rejlik: az újrahasznosított papír alapanyag elkészítésével ugyanis akár 75 százalékos víz- és több mint 50 százalékos energiamegtakarítást lehet elérni.

Mára a vállalatok erkölcsi kötelességévé vált, hogy az úgynevezett körforgásos gazdasági modell elveit szem előtt tartva tervezzék meg termékeik életciklusát, hogy azok hasznos élettartama meghosszabbodjon, illetve átalakítva vagy újrahasznosítva vissza lehessen forgatni anyagaikat a körforgásba.

Azonban a világ sajnos még távol áll az igazán fenntartható működéstől: az éves szinten nagyjából 100 milliárd tonnányi globális anyagfelhasználás csupán 8,6 százaléka került vissza újrahasznosítva a gazdasági körfolyamatokba tavaly, de jó hír, hogy egyre több cég ismeri fel az átállás előnyeit. Egy 150 vállalatot vizsgáló kutatás szerint a körkörös gazdasági modellre áttért társaságok 70 százaléka úgy gondolja, termékük ismertebbé vált, 50 százaléka vallja, hogy elkötelezettebbek lettek a vásárlóik, közel egyharmaduk pedig bevételnövekedésről is beszámolt. Jól látszik tehát, hogy a lakosság is egyre inkább környezettudatos döntéseket hoz.Ezt igazolja egy mozgalom 14 európai országot vizsgáló reprezentatív felmérése is, amely szerint a Covid19 hatására a megkérdezettek 91 százaléka szeretne még többet tenni környezetünk védelméért. A válaszadók kétharmada úgy véli, hogy az újrahasznosítás mindenki számára kötelező, és több mint háromnegyede mindig vagy gyakran gyűjti szelektíven a háztartási hulladékot.

A bor tárolására már nem használható öreg fahordó festés, kis javítás után jól jöhet lerakóhelynek a
kertben Fotó: Tóth B. Zsuzsa/Napló

A magyar válaszadók elköteleződése az átlagnál is erősebbnek mondható, hiszen 95 százalékuk akar aktívabban cselekedni, ha újrahasznosításról van szó. Ennek ellenére azonban az italos kartondobozok kétharmada még mindig a kommunális szemétgyűjtőkbe kerül, pedig az elmúlt években az Európai Unióban a papír- és hullámkarton csomagolóanyag újrafeldolgozási aránya elérte a 85,8 százalékot.

A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos kijárási korlátozások, valamint a rendszeres otthoni munkavégzés miatt az e-kereskedelemben kimagasló forgalomnövekedést tapasztaltunk az elmúlt időszakban. Az online értékesítés drasztikus növekedésével pedig még több csomagolási hulladék keletkezik, amelyet a háztartásokban felhalmozódó kézbesítő dobozok is jól szemléltetnek. Amerikában például a hullámkarton dobozba csomagolt szállítmányok száma a 2019-es márciusi adatokhoz képest kilenc százalékkal növekedett 2020-ban. Magyarországon is hasonló tendenciák mutatkoznak a pandémia alatt, egy kizárólag fenntartható termékeket gyártó magyarországi gyárban 2020 tavaszán a hét minden napján három műszakban és maximális létszám bevetésével igyekeztek kielégíteni a megrendelői igényeket.

A fent említett kutatások rámutatnak, hogy a körforgásos gazdaság szerepe még inkább felértékelődött a járvány megjelenése óta. Az optimális terméktervezés mellett azonban azt is fontos kiemelni, hogy mindez csak a megújuló és környezetbarát energiaforrások felhasználásával valósulhat meg.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában