Ikonikus veszprémi épületeket ismerhettek meg a sétán

A Veszprém kiemelkedő építőmesteréről szóló sétát Palkóné Jády Melitta, az Eötvös Károly Megyei Könyvtár segédkönyvtárosa, amatőr helytörténész vezette.

Csomay Kálmán (1872–1961) építési vállalkozó, építész életútját felidézve Palkóné Jády Melitta elmondta, Veszprém kiemelkedő építőmestere volt, akinek nevéhez számos időtálló veszprémi épület kötődik, és aki élen járt a vasbeton szerkezetek alkalmazásában, és szabadalom is köthető a nevéhez. Az építőmester a 20. század elején téglagyárat is alapított, ahonnan többek között az ország vasútállomásain látható vasbeton kerítések kerültek ki a szabadalmának köszönhetően. Veszprémben más helyszínek mellett a buszpályaudvarnál is látható ilyen vasbeton kerítés. Ezeket – a magánmegrendelőknek mintegy tízféle változatban – ugyanis Csomay gyártotta. A vasbeton kerítéseket tíz éve védettnek nyilvánították, mondta el a séta vezetője.

Az egykori városi strand szintén összeforrt Csomay Kálmán nevével: a fürdőt egy ma is létező forrás látta el vízzel. Csomay három medencét épített: a legfelső volt a melegítőmedence, feketére festett csövekkel a nap energiáját is próbálta hasznosítani. A forrás azonban a mai napig nagyon hideg vizű, így a melegítés dacára is legfeljebb 24 fokig melegedett fel a medencék vize.

A tízállomásos sétán a fenti érdekességek mellett számos olyan emblematikus épület történetével ismerkedhettek meg az érdeklődők, amely az építőmesterhez köthető: így az Óvári utcai postapalota vagy a mellette álló takarékpénztár bérháza, amely budapesti mintára, 1905-ben épült neobarokk stílusban, vagy a régi mozi épülete, amely 1930-ra készült el 550 férőhellyel, és amelynek fő kivitelezője szintén Csomay Kálmán volt.

Veszprém patinás épületei közé tartozik a Petőfi Színház és a Laczkó Dezső Múzeum, mindkettő építésében közreműködött Csomay Kálmán, és mindkettőt Medgyaszay István tervezte. Az Erzsébet sétány egykori kandeláberei szintén Csomay Kálmánhoz köthetők: a vasbeton alapú, faoszlopos lámpatartók közül ma már egy sem látható, az 1970-es években elbontották azokat. Az egykori gyermekmenhely 1904-ben nyílt meg, a késő eklektikus stílusú épületet egy év alatt építették fel az építőmester vezetésével. Az ő nevéhez köthető a veszprémi evangélikus templom vasbeton szerkezetű tornya is, ez a megoldás abban az időszakban egyedinek számított.

Az egykori Bagolyvárat, az olajmalom épületét a század elején vette meg Csomay és alakított ki belőle gótikus műromot, majd később lakások kaptak helyet benne. Az épületet az 1970-es években bontották el, így azon kevés Csomay-építmény közé tartozik, amelyet ma már nem lehet megcsodálni.