Szabadságot ad, ha abból főzünk, amit a régió és az aktuális évszak biztosít

A helyi alapanyagokból főzés, a konyhai hulladékmennyiség csökkentése egyre többeket érdekel. Emellett az az igazán újszerű és aktuális a szemléletében, ahogy a környezetvédelem és táplálkozásunk összefüggéseire tekint.

– Szerettem volna létrehozni egy olyan, húsmentes ételeket ajánló, azaz vegetáriánusoknak szóló gyűjteményt, amelynek receptjei elkészítéséhez nincs szükség távolról érkező vagy nehezen beszerezhető, csomagolt alapanyagokra. Ajánlataim alapján csak helyi terményekből összeállított fogások kerülhetnek az asztalra. Még a maradékok felhasználásához is számos tanácsot adok. Ahhoz is, hogy azokból a zöldségrészekből, amik a kukába szoktak kerülni, milyen finomságok készülhetnek.

Valóban tányérra kerülhet a zöldséghéj is?

– Több zöldséget nem is kell megpucolni, elég egy erős kefével megsikálni. Így a héj alatti értékes tápanyag is benne marad az ételben. Ha például a rakott krumplihoz így készítjük elő a burgonyát, sokkal jobb íze lesz. Ha krumplipüré lesz belőle vagy más ok miatt mégiscsak meghámozzuk a burgonyát – vagy más zöldségeket –, akkor a héj komposztálóba kerülhet, vagy felhasználhatjuk ízletes zöldségalaplé készítéséhez, esetleg másik ételbe is. A megtisztított répa héját például réteslisztbe forgathatjuk, utána olajban kisüt­hetjük, ropogós feltét kerülhet így krémlevesekre. Az alapanyagok megmosása ugyanis hámozás nélkül is alapos lehet.

Nekem két kefém is van otthon, az egyik a zöldségekhez, a másik a gyümölcsökhöz.

A cékla és a retek leve, levele is szerepelhet a hozzávalók között?

– A karfiol zöld része, a cékla friss, zsenge levele is jó salátákba. Több levélmentő receptem van. A retek, a karalábé levele is ízletes nyersen is. Meg is lehet tölteni többféle levelet, nemcsak a káposzta és a kelkáposzta levelébe csomagolható töltelék. Nemzetközi receptek is inspiráltak, és Törökországban, a Közel-Keleten is népszerű a töltike. Ahogy nálunk pár sajtkészítő szőlőlevélbe csomagolja a termékeit, a törökök diós, rizses tölteléket raknak bele. Hasonlót hazai dióból, rizsből is készíthetünk. Annak is utánanéztem, milyen nálunk termő növényekkel helyettesíthetők a gabonafélék. Például hajdinával, kölessel. S azt is tartalmazza kötetem, hol lehet ezekhez az alapanyagokhoz és többek között olajokhoz, hüvelyesekhez vegyszermentesen hozzájutni.

Az evésmeditációról is szót ejtett a könyvében.

– Fontosnak tartom, hogyan tekintünk az ételhez és a táplálkozáshoz való viszonyunkra. Sajnos sokan csak úgy, hogy „gyorsan beviszek valamit a szervezetembe”. Előfordul, hogy állva bekapnak pár félkész árut, mert sietnek. Ez hívta életre a lassításra törekvés mozgalmát. Tíz lépésből álló gyakorlatot javasolok írásomban, ami se- gít visszatalálni az étkezés élvezetéhez. Például kipróbálható, milyen az, ha habzsolás helyett nyugodtan, lassan eszünk, egy falatra minden érzékszervünkkel figyelünk.

Az alapanyagkártyái mire jók?

– Az szerepel rajtuk képek formájában, hogy egy-egy évszakban, hónapban hazánkban milyen szabadföldi növények teremnek. Ezek digitálisan is elérhetők, így a piacon elég elővenni a mobiltelefont. Ha olyan zöldséget árulnak, aminek a fotója nincs rajta az aktuálisan érvényes kártyán, akkor az biztosan külföldről származik vagy üvegházban termesztették. Gyönyörűek lettek egyébként az ehhez a rendszerhez készített fényképek, a könyvem a fotóalbu- ma miatt lett több mint másfél kilós.

Úgy képzeljük el a konyháját, hogy abban nincs műanyag.

– Egyszer használatos műanyag egyáltalán nincs. Műanyag edények, amiket korábban kaptunk, vannak. Azokat minél tovább igyekszünk használni. Ha újabb tárolóedényre van szükségünk, akkor használtat vagy üvegből készültet veszünk. Papírtörlő helyett textilkendőket varrtam régi ruhaanyagokból. Műanyag mosogatószivacs helyett luffaszivaccsal vagy természetes anyagú sörtével ellátott fakefével tisztítom meg az edényeket, azok ugyanis komposztálhatóak.

Veszprém megyében is megoldható a zero waste főzés? A környékbelieknek mit javasol?

– Veszprémben is van csomagolásmentes bolt és olyan zöldbolt, ahol kimérve vagy saját edénybe vehetünk természetes mosogatószert. Működik a megyeszékhelyen és több kisebb településen termelői vásár. A veszprémi Csalán egyesület kezdeményezéseit is érdemes figyelemmel kísérni. Bakonyoszlopon és Szápáron biztosan van olyan vegyszermentesen gazdálkodó őstermelő, aki kosárközössége tagjainak rendszeresen szállít terményeket. A falusi csereberékre, a kiskertekben nevelt paprika, paradicsom, uborka barátoknak történő elajándékozására is számos példa akad, többek között Cseszneken. Egyébként a piac számomra a legjobb beszerzőhely. Télen is bőségszarunak nevezhető. Olyankor savanyúságot, gumós és hüvelyes zöldségeket veszünk. Ősz végén gyakran sütőtököt. A fermentálás, az erjesztés pedig jó és izgalmas végeredménnyel járó módja a tartósításnak, mindenkinek ajánlom. Rájöttem, hogy sokkal nagyobb szabadságot ad, ha abból főzök, ami éppen a rendelkezésemre áll, abból, amit az a régió és évszak ad, ahol éppen járok.

Ha már a környezetbarát konyháról szól a kötete, a kiadása során is valószínűleg fontos volt ennek a szempontnak az érvényesítése…

– Az oldalait felelős erdőgazdálkodásból származó minősített papírra nyomtatták. Csomagoláskor műanyag fóliázás helyett a nyomdában újrahasznosított papírba kötegelést kértem. Közelünkben lévő nyomdát választottam és olyan könyvméretet, aminek a gyártásakor minimális a papírmaradék. Nem buborékfóliás borítékban érkezik a megrendelőkhöz a kötet, minden darabot személyesen csomagolunk be a férjemmel, Németh Edvárddal. A fotózásokhoz csak természetes fényt használtunk. A képeken látható tányérok hazai kerámiaművészek munkái vagy régi családi darabok, adományboltból beszerzett étkészletek. A fotókon szereplő ételekhez az alapanyagokat csomagolásmentesen vásároltam, minden a saját kis konyhámban készült, és közben nem keletkezett hulladék.