Ismerjük meg Veszprémet: az alsóvárosi temető

A veszprémi Alsóváros temető amellett, hogy a város egyik legrégebbi temetője számos olyan ember sírja megtalálható, akik formálták a magyarság történelmét vagy kultúrkincsét.

A temető eredetileg a 18. századi város határában alakították ki, de a lakosság és az épületek számának növekedésével egyre inkább a belvárosba került. Először a katolikus felekezet tagjai temetkeztek ide, később kisebb számban reformátusok és evangélikusok is. (A város zsidó lakosait a szomszédos izraelita temetőben helyezték végső nyugalomra.)

A legrégebbi sírkő, ami megmaradt 1785-ből származik, jelenleg a Laczkó Dezső Múzeumban található. Ha a temetőben keressük a leghosszabb ideje álló sírt, az 1806-os dátummal találhatjuk meg. A kórház felőli oldalon több, az 1800-as évekből megmaradt sírkő maradt meg viszonylag épségben.

1831-ben került sor a temető kápolnájának, a Szent Kereszt felmagasztalásának tiszteletére épített kegyhely felszentelésére. Az épületet Haiszler György orvos építette, elhunyt lánya emlékére. A legjelentősebb 19. századból származó síremlékek a környékén találhatóak.

Híres emberek nyughelye

A temetőben több az 1848-49-es szabadságharcban küzdött hős síremléke is megtalálható. Köztük az egyik legismertebb Aschermann Ferenc honvéd ezredes, aki a forradalom elején Délvidéken harcolt, a későbbiekben pedig Komárom várparancsnoka lett. A forradalom leverése után Erdélyben, majd Budapesten élt. Leszerelése után költözött Veszprémbe családjával és 1893-ban itt fejezte be földi pályáját.

Hozzá hasonlóan itt nyugszik Kerényi Károly és Révész Vincze honvéd, Perlaky József honvéd hadnagy, Kovács Ignácz honvéd őrmester és Keglovich Mátyás huszárszázados.

A forradalom egyik kiváló hadiorvosának Cseresnyés Sándornak szintén itt található a sírja. Hősiessége mellett ő volt az első magyar fülészeti szakkönyv szerzője is. Hozzá hasonlóan Kerényi Károlynak Veszprém Vármegye főorvosának is ez lett a végső nyughelye.

A forradalmárok mellett több művészt is eltemettek itt, többek között Csermák Antal György zeneszerzőt. Őt ma már a verbunkoszene egyik legjelentősebb képviselőjeként tartják számon, azonban életében nem sok jó elismerés jutott neki. 1822-ben elszegényedve, nyomorban halt meg Veszprémben. Egyik legjelentősebb művének a Hat magyar táncnak részletét játssza a Veszprémi Tűztorony órája.

A temetőn ma egy gyalogút vezet át, ami összeköti a Mártírok útját az Erzsébet ligettel.

Ennek az ösvénynek a mentén találhatjuk meg az I. világháborúban Veszprémben elhunyt katonák sírjait.

(A cikk Lővei Pál: Temetők. Szempontok a topográfiai leírás rendszeréhez című könyve alapján készült)