A gyermekesek és a Veszprém megyeiek jellemzően jobban érzik magukat

A Pénzcentrum oldalán közzétett hazai boldogságteszt decemberben vizsgálta, hogyan érezzük magunkat, miközben már második éve határozza meg mindennapjainkat a koronavírus. Meglepő, hogy átlagosan 6,33-as érték jött ki az egytől tízig terjedő skálán. Ugyanis régóta pesszimistának – legenyhébb megfogalmazás szerint is mindig a legrosszabbra készülő óvatos realistának – tartják a magyarokat. A válaszadók majdnem negyede nyolcasra értékelte általános elégedettségi szintjét, 15,3 százalékuk hetesre, 12,1 százalékuk kilencesre. Azaz a kitöltők több mint fele, 56,8 százalékuk hetesre vagy annál magasabb szintre teszi saját boldogságát. S minél fia­talabb valaki, annál boldogabb, a vállalkozók és a kismamák érzik leginkább teljesnek életüket. Legkevésbé a nyugdíjasok, a munkanélkü­liek és a közmunkások. A házasok nagyobb eséllyel érzik magukat jól a bőrükben, mint az egyedülállók, sőt, minél több gyermeke van valakinek, annál nagyobb valószínűséggel jelölte be a magasabb értékeket a válaszlehetőségek közül. 
Az egészségünkkel való elégedettség terén az átlag 6,57 lett. Leginkább a 25 év alattiak érzik jónak testi állapotukat, továbbá a valamiféle tanulmányt folytatók. A sort a nyugdíjasok, a munkanélkü­liek és a közmunkások zárják. A pénzügyi stabilitás értékelésekor 6,24-es átlag jött ki. A részadatok szerint megéri tanulni, az iskolázottság sokat javít anyagi biztonságérzetünkön. A Veszprém megyeiek élnek a legjobban saját bevallásuk szerint, a sokszor emlegetett Győr-Moson-Sopron megyei jólét csak a hatodik helyre volt elég e téren. Ez azt jelenti, hogy az átlagkeresettel foglalkozó felmérések, melyek szerint a fővárosban és a legnyugatibb megyénkben élnek legjobban az emberek, nem tükrözik pontosan az anyagi biztonságérzetünket. 
A körülöttünk élőkkel kialakított viszonyainkra is rákérdezett a teszt. Az átlagszám 6,64 lett, és e téren gyakorlatilag nincs különbség férfiak és nők között. A házasok adták a legmagasabb pontszámot maguknak, a legkevesebbet az egyedülállók. A mindennapi tevékenységeink minőségére vonatkozó kérdésnél, ami a karrierre, a családra, a hobbira vonatkozott, 6,3 lett az átlag. A férfiak saját meglátásuk szerint valamivel sikeresebbek, mint a nők, de a vállalkozók azok, akik toronymagasan vezetnek, és e téren Veszprém megye végzett az élen. A munkával, az előmenetellel való elégedettség terén pedig ez a megye került a második helyre. Arra szintén rávilágított a vizsgálat, hogy leginkább az idősek hangulatát befolyásolja a járvány. 
Ám azért senki nem állítaná, hogy egy gyermektelen, diplomát nem szerzett ember nem lehet kimondottan elégedett. Szakértők általánosan elfogadott álláspontja szerint a megélhetést veszélyeztető szegénység kizárja a boldogságot, ám az afölötti színvonalon élőknél már nem függ össze az anyagiakkal. Azt is gyakran hangsúlyozzák az életmód-tanácsadással hivatásosan foglalkozók, hogy ha az érzelmek megélése és empatikus, mások érzékenységére tekintettel lévő kifejezése csaknem egy időben megtörténik, akkor könnyebb megőrizni egészségünket. Megkérdeztünk a friss felmérés kapcsán egy veszprémi pszichológust is. Ujszászi Petra azzal kezdte tájékoztatását, hogy a boldogság rengeteg mindenből fakadhat. 
– Kétségkívül jó helyen lakunk, megyénkben a körülmények adottak ahhoz, hogy kevés pénzből bárki jól érezhesse magát. Itt a Bakony, a Balaton. A megyeszékhely élhető léptékű, régiónk mégsem számít elmaradottnak. Azt szintén tudtuk, hogy a sok gyermek sok örömet adhat. Ugyanakkor nagy stresszfaktor, nagy kihívást jelent. Ha azzal megküzdenek a szülők, valóban jóleső többletet könyvelhetnek el. Emellett nagyobb rokonság révén több segítségre számíthatnak az emberek, gyakoribb jó hangulatú együttlétekre. A párkapcsolatok hasonlóképp fontosak, a minőségük számít, az, hogy kellőképp szeretetteliek, azaz mindkét fél annyit kap ebből, amennyire vágyik – sorolta a szakember, és hozzátette: a vállalkozás működtetése hasonlóképp kettős hatású a boldogság szempontjából. Nagyobb szabadsággal, de nagyobb felelősséggel, így több stresszel is jár. Az önmegvalósítás teljesebb lehet, ki-ki átélheti, hogy maga teremt, alkot, álmait megvalósíthatja. Ez jó érzéssel töltheti el az embert. A tanulás pedig a pszichológus szerint azért szolgálja lelkiállapotunk javítását, mert nyitottságot feltételez, gazdagítja gondolatvilágunkat, színesíti nézőpontjainkat, szellemi frissességet biztosít. Fejlődési vágy, pozitív irány felismerését jelzi. 
– Ha a szükségletek kielégítésének tudományban használt piramisára gondolunk, eszünkbe juthat, hogy alul, a legszélesebb részen vannak a legalapvetőbbek: a biztonságra törekvés, az anyagiak, a lakhatás. Feljebb a család, a kapcsolatok, aztán az önmegvalósítás. Erre az elrendezésre rímel az említett teszt eredménye. A boldogságunkat jelentősen meghatározzák szociális kapcsolataink. A baráti, a családi társas együttlét öröme mellett ilyenkor megértést kaphatunk, visszajelzéseket önkifejezésünkre. Ezek sokat jelentenek a tapasztalatok alapján. Hiányuk, a magány kockázat a jóllétre nézve, növeli a depresszió esélyét – hangsúlyozta a pszichológus.  Szerinte a kapcsolatok valódiságáról szintén érdemes beszélni, mert manapság az internet révén akár távoli ismerősökkel könnyen üzeneteket válthatunk. Ám, ha csak ily módon kommunikálunk, és a személyes találkozást kerüljük, akkor élő kapcsolataink nincsenek vagy nem igaziak, és szomorúság, sivárság lehet a következmény. Igazi történésekre van szükségünk, hiszen hús-vér, háromdimenziós lények vagyunk. A szemtől szembeni eszmecserét semmi nem múlja felül. Ha arra egyáltalán nem teremtünk alkalmat, akkor csak pótszert, pótcselekvést jelent a világháló nyújtotta lehetőségek kihasználása. A net össze is köt, el is szigetel – erről nem szabad elfeledkezni – szögezte le Ujszászi Petra.