Dél-Amerika a Balatonnál?

2022.01.22. 15:00

Kipusztulók és betelepülők

Pácban a tapír és a pápaszemes medve, nyomul a kínai razbóra, és akkor jött egy láb közötti szerva.

Hegyi Zoltán

A Balaton 68 halfajából 29 idegenhonos. Egy távol-keleti halfaj, az amurgéb (a képen) máris odacsapott a lápi pócnak

Forrás: Wikipédia

A Balaton 68 halfajából 29 idegenhonos. Egy távol-keleti halfaj, az amurgéb (a képen) máris odacsapott a lápi pócnak

Forras: Wikipédia

Január 17.

Baj van a tapírral. A közönséges tapírt (Tapirus terrestris), ezt a felettébb mókás és kedves állatot ugyanis a kihalás veszélye fenyegeti. Ez sajnos nem egyedi eset az állatvilágban, és fő oka ezúttal is az emberi tevékenység. Eredeti élettere 98 százalékkal csökkent, ami egy mégoly alkalmazko- dó faj esetében is végzetes lehet. Ehhez társul még a vadászat és az, hogy az autópályák építésének tulajdoníthatóan megugrott a közlekedési balesetek száma. Holott a Dél-Amerikában őshonos tapír egy igazi túlélő, egy evolúciós ketrecharcos. 

Legalább 50 millió éve szaladgálnak a Földön, negyedtonnás súlyuk ellenére bármilyen terepen kiválóan mozognak, nagyszerű úszók, kiváló rejtőzködők, és egyáltalán nem finnyásak a táplálékukat illetően. Megesznek vagy kétszázféle növényt, gyümölcsöket, leveleket, gallyakat és kérgeket, de ha nagy az ínség, beérik némi földdel is. Az emberek mohósága mellett ugyanakkor akad még egy probléma is, jelesül az, hogy csekély szaporodási képességgel rendelkeznek. Vemhességi idejük tizenhárom hónap, és csupán egyetlen utódot nevelnek, a születési intervallumok pedig legfeljebb három évig tartanak. A ragadozók és az emberek pedig lényegesen gyorsabbak. Én mindenesetre a tapírokkal vagyok. 

Nem áll sokkal jobban egy másik szimpatikus dél-amerikai állat, a pápaszemes medve szénája sem, de őket egy, a közelmúltban elindított remek projekt megmentheti a kipusztulástól. A pápaszemes medvéből, a kontinens egyetlen őshonos medvefajtájából mára mindössze háromezer szabadon élő példány maradt Bolíviában. Az okokat álmomból felriasztva is azonnal fújom: a természetes élőhelyek zsugorodása az emberi tevékenység és a klímaváltozás miatt, farmok létrehozása, vadászat, a legsötétebbek pedig mérget szórnak. 

A projekt lényege az, hogy méhészkedésre próbálják rávenni a régió földműveseit, ki is képezik őket, majd a mézet A medvék völgye néven forgalmazzák. Az ötlet bevált, annál is inkább, mert pénz beszél, medve brummog, és a helyi arcok kiszámolták, hogy a mézzel pont a dupláját keresik annak, mint amikor teheneket tartottak fent, a magasban. Ugyanakkor megértették, hogy ha megvédik a medvéket, akkor megvédik az erdőket, és ha megvédik az erdőket, megvédik a méheket – nem olyan bonyolult ez. De azért lássuk be, egy kisebb­fajta csoda. 

Január 18.

Mint a Balaton rajongója és környékének lakója, aki eddigi életének pontosan a felét töltötte a tó vonzáskörzetében és vonzásában, fokozott figyelemmel kísérem élőhelyem (ökoszisztémám) történéseit. Néha elborzadok, néha meg rajongok. Előbbi többnyire akkor kerít hatalmába, amikor azt látom, hogy a harácsolás, a kapzsiság mindent visz, vagy legalábbis vinne, ha hagyják, hagyjuk. Mert amikor itt üti fel a fejét a „Dél-Amerika” (és ez itt most nem sértegetés, de értjük, ugye), az kimagyarázhatatlan és mentegethetetlen. Ugyanis az élővilág pusztítása itt nem az életben maradásért folyik esetenként, hanem az extraprofitért. Egy lakópark a Balaton partján nem ugyanaz, mint egy szarvasmarhatelep az Andokban. Az utóbbit viszont akkor élem át, amikor tudással és felelősséggel találkozom. Az egyik kedvencem a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet. Úgy nagyjából a felét fogom annak, amivel foglalkoznak, de már az is lenyűgöz. Az imént például azt olvastam tőlük, hogy a Balaton 68 halfajából már 29 idegenhonos, és az evolúciós időskálán mérve ezek az inváziók döbbenetesen gyorsan történnek. Egy távol-keleti halfaj, az amurgéb máris odacsapott a lápi pócnak, és akkor a kínai razbóra randalírozásáról még nem is beszéltünk. De fogunk, mivel nem voltam rest, és megnéztem a jószágot az interneten, ahol a mellékelt ábrán én magam simán snecinek néztem volna, viszont fel fogom hívni Vida Tóni barátomat, a kiváló halbiológust és DJ-t a további információkért. Egyébként a tó környékén is minden van már, mint a búcsúban: nyári estéken vidáman vonyít Arany János toportyánférge (vö. aranysakál), és még mosómedve is akad, hogy ne unatkozzon a sógorasszony. És várom a tavaszt, hogy mi újság katicabogárfronton, mert tavalyelőtt nagyon jöttek a kínaiak, de tavaly ellentámadásba ment át a vitéz magyar hétpettyes, remélem, hazavágták őket Vuhanig. 

Január 19.

Napok óta az oltatlan szerb Djokovic és az ausztrál hatóságok meccsével van tele a sportsajtó, és persze az internet népe is a legjobb tudását nyújtja. Unom pró és kontra. McEnroe (na jó, Agassi) óta nem nézek teniszt. Most viszont Nick Kyr­gio remekül elszórakoztatott. Az Australian Openen az első meccsének első szettjében először bemutatott egy alsó, láb közötti szervát, majd egy olyan „siuuuu” kiáltást hallatott, amilyenről Cristiano Ronaldo csak álmodni merne, végezetül pedig, miután simán hozta a három szettet, belehúzott egy néző sörébe, majd lelécelt. Így kell ezt csinálni a robotok között. 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában