Több száz éves leletekre bukkantak a veszprémi várban

A feltárás Veszprém középkori és kora újkori története szempontjából jelentős, hiszen bizonyítja, hogy a tizenhatodik században már állt ez a palánkerődítés - mondta el érdeklődésünkre Hegyi Dóra, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézetének ásatásvezető régésze.

Bár az erődítés szerepelt egy 16. századi rajzon, amelyet 1569-ben Giulio Turco itáliai hadmérnök készített, annak pontosságát a volt piarista gimnázium előtt végzett feltárás után a mostani feltárás is megerősítette. A rajz alapján reménykedtek a szakemberek abban, hogy sikerül feltárni az erődítést, az azonban meglepetés volt számukra, hogy a humuszréteg alatt kevéssel már rábukkantak a cölöphelyek és a palánkerődítés feltöltéseire. A régész elmondta, a korszakban jellemzőnek számított, hogy a kő várfalat hasonló palánkerődítéssel erősítették meg, leginkább azért, hogy a tűzfegyverek elterjedése időszakában is kivédhessék a támadásokat. 

- A feltárás természetesen földmunkával kezdődött, amelynek eredményeként előkerült az egykori középkori várfal belső oldalához épített palánkerődítés részlete. A nyugati várfal egy szakasza is látszik a feltárt területen. A két sorban elhelyezkedő cölöphelyek - amelyekben egykor facölöpök álltak - közötti területet agyaggal és kővel töltötték ki. Az erődítés dombszerűen simult hozzá az egykori várfalhoz, és további védelmi vonalat biztosított a várban élők számára - mondta el lapunknak Hegyi Dóra. Hozzátette, a cölöphelyek mellett pénzérmék, állatcsontok, kerámiatöredékek - például övcsatok - is előkerültek a munka során, amelyek fontos leletek a vártörténetek kutatása szempontjából is. 

A feltárás - amellyel a Veszprém 2030 Műszaki Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. bízta meg a szakembereket - december közepén kezdődött és a napokban fejeződik be. 

A terület visszatemetése előtt a szakemberek még alaposan dokumentálják a helyszínt, majd megkezdődik az előkerült tárgyak restaurálása.